dbo:abstract
|
- Bödeháza község négyutcás törpefalu Zala megye nyugati szélén, a Lenti járásban, a szlovén–magyar határ mellett. Területe a Hetés tájegység részét képezi. A falu 11 más településsel együtt működteti a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatalt. Területének vizeit a Határ-patak szállítja el. Lakossága kevesebb, mint 50 fő, Magyarország huszonkilencedik legkisebb települése. A falu népessége főleg a Vasfüggöny időszakában megtiltott építkezések miatt, határ melletti elhelyezkedése miatt indult csökkenésnek, a fiatalok nem kaptak építési engedélyt, így főleg az akkori járásközpontban, Lentiben építkeztek. Két falurészből áll, a névadó települést 1389-ben említik először Bedehaza néven, a másik településrész Jósec vagy Szentistvánlak - a település első hiteles említése oklevélben 1335-ből való. Majd a magyar határ menti falvak nevének magyarításakor, 1908-ban Jósecet átnevezték Szentistvánlakra. A trianoni szerződésben erről a faluról "elfeledkeztek", azaz a falu nincs nevesítve a trianoni határleírásban, tőle nyugatra Zsitkócot a Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz, keletre Bödeházát nevesítetten Magyarországhoz sorolták. A falut hazánknak juttató döntés 1921 novemberében született, a magyar közigazgatás 1922 februárjában tért vissza. Szentistvánlak (Jósec) települést 1935-ben csatolták Bödeházához, amikor a 600 fő alatti településeket összevonták. Azóta Bödeháza a közigazgatási egység neve. A falu gazdasági jelentősége csekély, közműveit a kiépített ivóvízhálózat, villamos áram, valamint gázhálózat jelentik, illetve optikai kábel fektetése is történt. A település fennmaradását a hetési falvakkal karöltve, a turizmus fejlesztésével próbálják megvalósítani. A többi hetési településsel együtt elnyerte az Európa Tanács Táj Díját. (hu)
- Bödeháza község négyutcás törpefalu Zala megye nyugati szélén, a Lenti járásban, a szlovén–magyar határ mellett. Területe a Hetés tájegység részét képezi. A falu 11 más településsel együtt működteti a Rédicsi Közös Önkormányzati Hivatalt. Területének vizeit a Határ-patak szállítja el. Lakossága kevesebb, mint 50 fő, Magyarország huszonkilencedik legkisebb települése. A falu népessége főleg a Vasfüggöny időszakában megtiltott építkezések miatt, határ melletti elhelyezkedése miatt indult csökkenésnek, a fiatalok nem kaptak építési engedélyt, így főleg az akkori járásközpontban, Lentiben építkeztek. Két falurészből áll, a névadó települést 1389-ben említik először Bedehaza néven, a másik településrész Jósec vagy Szentistvánlak - a település első hiteles említése oklevélben 1335-ből való. Majd a magyar határ menti falvak nevének magyarításakor, 1908-ban Jósecet átnevezték Szentistvánlakra. A trianoni szerződésben erről a faluról "elfeledkeztek", azaz a falu nincs nevesítve a trianoni határleírásban, tőle nyugatra Zsitkócot a Szerb-Horvát-Szlovén Államhoz, keletre Bödeházát nevesítetten Magyarországhoz sorolták. A falut hazánknak juttató döntés 1921 novemberében született, a magyar közigazgatás 1922 februárjában tért vissza. Szentistvánlak (Jósec) települést 1935-ben csatolták Bödeházához, amikor a 600 fő alatti településeket összevonták. Azóta Bödeháza a közigazgatási egység neve. A falu gazdasági jelentősége csekély, közműveit a kiépített ivóvízhálózat, villamos áram, valamint gázhálózat jelentik, illetve optikai kábel fektetése is történt. A település fennmaradását a hetési falvakkal karöltve, a turizmus fejlesztésével próbálják megvalósítani. A többi hetési településsel együtt elnyerte az Európa Tanács Táj Díját. (hu)
|