| dbo:abstract
|
- A Calanoida az evezőlábú rákok (Copepoda) egyik rendje, a fontos alkotója. Magyar nevük nincs, bár a régies lebegő kandics elnevezés valószínűleg rájuk vonatkozik. 43 család mintegy 2000 faja tartozik ide, tengerekben és édesvízben egyaránt megtalálhatók. A Calanoidák fontos szerepet töltenek be a vízi táplálékhálózatok anyag- és energiaáramlásában. Nagy mennyiségben fogyasztják a fitoplanktont, és sok állat (főleg halak) pedig velük táplálkozik. A fitoplankton és a magasabb között a legfontosabb kapcsolatot jelentik. Gazdasági jelentőségük éppen emiatt óriási, hiszen az ember által fogyasztott halak többsége Calanoidákkal táplálkozik. A sziláscetek, mint például a grönlandi bálna, főleg a és nemekbe tartozó Calanoidákat fogyasztják, hasonlóan a planktonevő tengeri madarakhoz, mint az alkafélék. A Calanoidákat megkülönbözteti más Copepodáktól, hogy első csápjuk legalább fél testhossznyi, második csápjuk pedig kétágú. Egyértelműen elkülöníthetjük a calanoidákat a többi Copepodától az ötödik lábat viselő torszelvény és a genitális szelvény közötti ízület alapján, ez a testfelépítés jellemzője. Petéiket a nőstények egy csomóban hordják, az első potrohszelvényükhöz (genitális szelvény) rögzítve. Ezáltal könnyen megkülönböztethetők a Cyclopoidáktól, melyekre a két petecsomó jellemző. A Calanoidák első csápja általában 25 ízből áll. A Copepodákról szóló szócikkben leírt jellemzők jórészt érvényesek a Calanoida rendre, és a többi szabadon élő Copepodára, mint a Cyclopoidák és a . (hu)
- A Calanoida az evezőlábú rákok (Copepoda) egyik rendje, a fontos alkotója. Magyar nevük nincs, bár a régies lebegő kandics elnevezés valószínűleg rájuk vonatkozik. 43 család mintegy 2000 faja tartozik ide, tengerekben és édesvízben egyaránt megtalálhatók. A Calanoidák fontos szerepet töltenek be a vízi táplálékhálózatok anyag- és energiaáramlásában. Nagy mennyiségben fogyasztják a fitoplanktont, és sok állat (főleg halak) pedig velük táplálkozik. A fitoplankton és a magasabb között a legfontosabb kapcsolatot jelentik. Gazdasági jelentőségük éppen emiatt óriási, hiszen az ember által fogyasztott halak többsége Calanoidákkal táplálkozik. A sziláscetek, mint például a grönlandi bálna, főleg a és nemekbe tartozó Calanoidákat fogyasztják, hasonlóan a planktonevő tengeri madarakhoz, mint az alkafélék. A Calanoidákat megkülönbözteti más Copepodáktól, hogy első csápjuk legalább fél testhossznyi, második csápjuk pedig kétágú. Egyértelműen elkülöníthetjük a calanoidákat a többi Copepodától az ötödik lábat viselő torszelvény és a genitális szelvény közötti ízület alapján, ez a testfelépítés jellemzője. Petéiket a nőstények egy csomóban hordják, az első potrohszelvényükhöz (genitális szelvény) rögzítve. Ezáltal könnyen megkülönböztethetők a Cyclopoidáktól, melyekre a két petecsomó jellemző. A Calanoidák első csápja általában 25 ízből áll. A Copepodákról szóló szócikkben leírt jellemzők jórészt érvényesek a Calanoida rendre, és a többi szabadon élő Copepodára, mint a Cyclopoidák és a . (hu)
|
