| dbo:abstract
|
- Az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) a rákok (Crustacea) altörzsének sokféle csoportot magában foglaló osztálya. Ide tartoznak az Ostracodák (Kagylósrákok), Copepodák (Evezőlábú rákok), Branchiurák (Haltetvek) a Tengeri makkok, és számos más csoport. A Maxillopoda monofiletikus származása erősen kétséges, és nem igazán van közös jellemző, ami alapján indokolt lenne egy csoportba sorolni ezeket az állatokat. Egy hipotézis szerint a Maxillopodák nagyobb testméretű rákok lárva stádiumban történő ivaréretté válásával (pedomorfózis) alakultak ki. Így ezek az állatok már nem érték el teljes fejlettségüket, ezzel magyarázható a kevesebb szelvény és végtag, illetve a kis testméret. Az újebb rendszertani kutatások szerint azonban a Maxillopoda nem egységes csoport, mely az ősi Malacostracákból vált ki, hanem korábban, a rákok evolúciójának kezdetén, az ősi rákokból. A Maxillopodákra az 5-6-5 szelvényes testfelépítés jellemző, az 5 feji szelvény öt pár végtagot visel, a 6 torszelvény szintén hat párat, a potrohszelvények pedig végtag nélküliek. A test végét a zárja le, melyen farokvilla, függelék lehet. Pár kivételtől eltekintve, a Maxillopodák aprók, ide tartozik a legkisebb ismert ízeltlábú is, a . Testük gyakran rövid, csökevényes potrohhal, sokszor egyáltalán nincsenek végtagjaik. A kacslábú rákoktól eltekintve, melyek , a legtöbb Maxillopoda a maxillájával (állkapcsával) táplálkozik. A fosszíliák alapján a kambriumig nyúlik vissza a Maxillopodák eredete, amikorról kacslábú rákok és féregatkák (Pentastomidae) kerültek elő. (hu)
- Az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) a rákok (Crustacea) altörzsének sokféle csoportot magában foglaló osztálya. Ide tartoznak az Ostracodák (Kagylósrákok), Copepodák (Evezőlábú rákok), Branchiurák (Haltetvek) a Tengeri makkok, és számos más csoport. A Maxillopoda monofiletikus származása erősen kétséges, és nem igazán van közös jellemző, ami alapján indokolt lenne egy csoportba sorolni ezeket az állatokat. Egy hipotézis szerint a Maxillopodák nagyobb testméretű rákok lárva stádiumban történő ivaréretté válásával (pedomorfózis) alakultak ki. Így ezek az állatok már nem érték el teljes fejlettségüket, ezzel magyarázható a kevesebb szelvény és végtag, illetve a kis testméret. Az újebb rendszertani kutatások szerint azonban a Maxillopoda nem egységes csoport, mely az ősi Malacostracákból vált ki, hanem korábban, a rákok evolúciójának kezdetén, az ősi rákokból. A Maxillopodákra az 5-6-5 szelvényes testfelépítés jellemző, az 5 feji szelvény öt pár végtagot visel, a 6 torszelvény szintén hat párat, a potrohszelvények pedig végtag nélküliek. A test végét a zárja le, melyen farokvilla, függelék lehet. Pár kivételtől eltekintve, a Maxillopodák aprók, ide tartozik a legkisebb ismert ízeltlábú is, a . Testük gyakran rövid, csökevényes potrohhal, sokszor egyáltalán nincsenek végtagjaik. A kacslábú rákoktól eltekintve, melyek , a legtöbb Maxillopoda a maxillájával (állkapcsával) táplálkozik. A fosszíliák alapján a kambriumig nyúlik vissza a Maxillopodák eredete, amikorról kacslábú rákok és féregatkák (Pentastomidae) kerültek elő. (hu)
|
