| dbo:abstract
|
- Comunleng, vagy „the common language” (közös nyelv), egy a 2000. évben alkotott mesterséges nyelv a következő jellemzőkkel: 1.
* A nyelv szószólói úgy vélik, hogy nem olyan merev, mint az eszperantó, s néhányuk véleménye szerint többnek tűnik, mint egy mesterséges nyelv. Nincsenek különleges képzők a főnevekhez ill. igékhez, mivel az a természetes nyelveknél sem lelhetők fel. Például az eszperantóbeli „-in-” képző a patro (apa) szóból patrino-t (anyát) hoz létre. 2.
* A Comunlengnek egyszerű helyesírási rendszere van. Vannak, akik sok mesterséges nyelv helyesírási rendszerét szükségtelenül elbonyolítottnak tartják. 3.
* Jellegzetességeit nem örökli közvetlenül egy másik nyelvből. Például, a Latino sine flexione jelentős mértékben támaszkodik a latinra, a Basic English pedig közvetlenül az angol nyelvből származik. 4.
* A Comunleng nem más nyelvek szókészletét használja. Bár van, aki ezt a nyelv erősségének tekinti, mások hasznosnak tartják a más nyelvekből való szókölcsönzést, mint például az nyelv. 5.
* Bár tartalmaz néhány nyelvtani sajátosságot, melyek szokatlanok az európai nyelvekben, a nyelv támogatói állítják, hogy ez nem bonyolítja el a nyelvet, viszont növeli a szabatosságát. A comunleng-nek európai gyökerei vannak, mégpedig latin és német gyökerei. A nyelv célja, hogy úgy használja fel az európai nyelvek legjobb jellegzetességeit úgy, hogy mégis érhetőek legyenek valamely dél-, vagy észak-európai nyelv ismerője számára. Az még vita tárgyát képezi, hogy a Comunleng elérte-e ezt a célt, illetve, hogy ez a cél megéri-e egyáltalán a fáradságot. , nyelvtani kivételektől mentes nyelvről van szó. Megpróbál tömörebb és pontosabb lenni, mint azok a nyelvek, amelyekre épül. Hallás után inkább a latinra emlékeztet, mintsem a németre, jóllehet a szavak csak ritkán végződnek magánhangzóra. A szavakban több mássalhangzó torlódhat, mint az olasz, spanyol, vagy akár az angol nyelvben. A magánhangzók elosztása igazságosabb, mint az angolban, az „a” (amely nyitottabb, mint például a „happen” szóban) és „e” (mint a francia „café”-ban) gyakoribb használatával. (hu)
- Comunleng, vagy „the common language” (közös nyelv), egy a 2000. évben alkotott mesterséges nyelv a következő jellemzőkkel: 1.
* A nyelv szószólói úgy vélik, hogy nem olyan merev, mint az eszperantó, s néhányuk véleménye szerint többnek tűnik, mint egy mesterséges nyelv. Nincsenek különleges képzők a főnevekhez ill. igékhez, mivel az a természetes nyelveknél sem lelhetők fel. Például az eszperantóbeli „-in-” képző a patro (apa) szóból patrino-t (anyát) hoz létre. 2.
* A Comunlengnek egyszerű helyesírási rendszere van. Vannak, akik sok mesterséges nyelv helyesírási rendszerét szükségtelenül elbonyolítottnak tartják. 3.
* Jellegzetességeit nem örökli közvetlenül egy másik nyelvből. Például, a Latino sine flexione jelentős mértékben támaszkodik a latinra, a Basic English pedig közvetlenül az angol nyelvből származik. 4.
* A Comunleng nem más nyelvek szókészletét használja. Bár van, aki ezt a nyelv erősségének tekinti, mások hasznosnak tartják a más nyelvekből való szókölcsönzést, mint például az nyelv. 5.
* Bár tartalmaz néhány nyelvtani sajátosságot, melyek szokatlanok az európai nyelvekben, a nyelv támogatói állítják, hogy ez nem bonyolítja el a nyelvet, viszont növeli a szabatosságát. A comunleng-nek európai gyökerei vannak, mégpedig latin és német gyökerei. A nyelv célja, hogy úgy használja fel az európai nyelvek legjobb jellegzetességeit úgy, hogy mégis érhetőek legyenek valamely dél-, vagy észak-európai nyelv ismerője számára. Az még vita tárgyát képezi, hogy a Comunleng elérte-e ezt a célt, illetve, hogy ez a cél megéri-e egyáltalán a fáradságot. , nyelvtani kivételektől mentes nyelvről van szó. Megpróbál tömörebb és pontosabb lenni, mint azok a nyelvek, amelyekre épül. Hallás után inkább a latinra emlékeztet, mintsem a németre, jóllehet a szavak csak ritkán végződnek magánhangzóra. A szavakban több mássalhangzó torlódhat, mint az olasz, spanyol, vagy akár az angol nyelvben. A magánhangzók elosztása igazságosabb, mint az angolban, az „a” (amely nyitottabb, mint például a „happen” szóban) és „e” (mint a francia „café”-ban) gyakoribb használatával. (hu)
|
