| dbo:abstract
|
- A mesterséges nyelv olyan nyelv, melynek szókészletét és nyelvtanát ember vagy emberek tudatosan tervezték, és nem természetes fejlődés során alakult ki egy kultúra részeként, természetes nyelvként. Míg a természetes nyelvek (a nemzeti nyelvek és nyelvjárások többsége) hosszú történeti fejlődés során, apró lépésekkel alakulnak, használóik szinte folyamatosan, bár többnyire öntudatlanul módosítják őket, és általános kommunikációs célokra szolgálnak (azaz gyakorlatilag bármilyen témáról lehet az ilyen nyelveken információt közölni), addig a mesterséges nyelvek többnyire dátumhoz és szerzőkhöz köthetően alakulnak ki, többnyire egy-egy szűk szakterület, érdeklődés vagy célszerűség szolgálatában, szabályaik nagy része tudatosan megformált, nem pedig a mindennapi használat által alakított, és többnyire jóval rövidebb életűek a természetes nyelveknél, viszont élettartamuk alatt sokkal állandóbbak. Hozzá kell tennünk, hogy a két fogalom: természetes és mesterséges nyelv közé nem feltétlenül vonható éles határ. A természetes nyelveknek számos, a mesterséges nyelvekre hasonlító jellemzője és rétege van (nyelvújítások, szubkulturális nyelvi rétegek), míg a mesterséges nyelvek elegendő hosszú ideig használva, felvehetik a természetes nyelvek olyan jellemzőit, mint pl. a változékonyság, valamint a szigorú szabályok konvencióvá szelídülése, vagy a szerzők kilétének elmosódása (pl. az elemi algebra mint formális nyelv). Céljuk szempontjából a mesterséges nyelvek több fő csoportra oszthatóak:
* a nemzetközi közvetítő nyelvek (ial: international auxiliaray languages) olyan mesterségesen létrehozott nyelvek, melyek a nemzetek különböző nyelvet beszélő tagjainak eszmecseréjét kívánják segíteni (eszperantó)
* a rejtjelezésre használt nyelvek a titkosszolgálatok, bűnözői és szélsőséges politikai csoportok, üzleti és ipari vállalatok, és más hasonló érdekcsoportok eszközei a titkos kommunikációra;
* a tudományos célból, például elméletek leírására, gépek működtetésére vagy gépekkel való kommunikációra használatos, többnyire formális nyelveket angolul újabban engineered languagesnek nevezik a szakirodalomban. Ide sorolják az emberi kommunikációra készített, azonban az automaták nyelveihez hasonló logikai és nyelvészeti alapelvek mentén készített "ideális" és "filozófiai" nyelveket is, mint pl. a lojban.
* A művészi célból létrehozott mesterséges nyelvek (pl. sindarin, klingon). A nyelvészet mesterséges nyelvekkel foglalkozó ágát interlingvisztikának hívják. Jelenleg a nyelvészek a mesterséges nyelvek számát körülbelül 1000-re becsülik[forrás?], de az egyes nyelvek kidolgozottsága jelentősen eltérhet egymástól. Többségük csak tervezet maradt, a gyakorlatban nem használják őket. (hu)
- A mesterséges nyelv olyan nyelv, melynek szókészletét és nyelvtanát ember vagy emberek tudatosan tervezték, és nem természetes fejlődés során alakult ki egy kultúra részeként, természetes nyelvként. Míg a természetes nyelvek (a nemzeti nyelvek és nyelvjárások többsége) hosszú történeti fejlődés során, apró lépésekkel alakulnak, használóik szinte folyamatosan, bár többnyire öntudatlanul módosítják őket, és általános kommunikációs célokra szolgálnak (azaz gyakorlatilag bármilyen témáról lehet az ilyen nyelveken információt közölni), addig a mesterséges nyelvek többnyire dátumhoz és szerzőkhöz köthetően alakulnak ki, többnyire egy-egy szűk szakterület, érdeklődés vagy célszerűség szolgálatában, szabályaik nagy része tudatosan megformált, nem pedig a mindennapi használat által alakított, és többnyire jóval rövidebb életűek a természetes nyelveknél, viszont élettartamuk alatt sokkal állandóbbak. Hozzá kell tennünk, hogy a két fogalom: természetes és mesterséges nyelv közé nem feltétlenül vonható éles határ. A természetes nyelveknek számos, a mesterséges nyelvekre hasonlító jellemzője és rétege van (nyelvújítások, szubkulturális nyelvi rétegek), míg a mesterséges nyelvek elegendő hosszú ideig használva, felvehetik a természetes nyelvek olyan jellemzőit, mint pl. a változékonyság, valamint a szigorú szabályok konvencióvá szelídülése, vagy a szerzők kilétének elmosódása (pl. az elemi algebra mint formális nyelv). Céljuk szempontjából a mesterséges nyelvek több fő csoportra oszthatóak:
* a nemzetközi közvetítő nyelvek (ial: international auxiliaray languages) olyan mesterségesen létrehozott nyelvek, melyek a nemzetek különböző nyelvet beszélő tagjainak eszmecseréjét kívánják segíteni (eszperantó)
* a rejtjelezésre használt nyelvek a titkosszolgálatok, bűnözői és szélsőséges politikai csoportok, üzleti és ipari vállalatok, és más hasonló érdekcsoportok eszközei a titkos kommunikációra;
* a tudományos célból, például elméletek leírására, gépek működtetésére vagy gépekkel való kommunikációra használatos, többnyire formális nyelveket angolul újabban engineered languagesnek nevezik a szakirodalomban. Ide sorolják az emberi kommunikációra készített, azonban az automaták nyelveihez hasonló logikai és nyelvészeti alapelvek mentén készített "ideális" és "filozófiai" nyelveket is, mint pl. a lojban.
* A művészi célból létrehozott mesterséges nyelvek (pl. sindarin, klingon). A nyelvészet mesterséges nyelvekkel foglalkozó ágát interlingvisztikának hívják. Jelenleg a nyelvészek a mesterséges nyelvek számát körülbelül 1000-re becsülik[forrás?], de az egyes nyelvek kidolgozottsága jelentősen eltérhet egymástól. Többségük csak tervezet maradt, a gyakorlatban nem használják őket. (hu)
|
