| dbo:abstract
|
- Csörötnek (szlovénül Čretnik, németül Schrietling) a Rábára fűzött kis falu, Vas megye délnyugati csücskében. A község a szentgotthárdi járás tagja. A rendszerváltást követő években megvalósult infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a település vízvezeték-, csatorna-, villany-, gáz- és kábeltévé- hálózattal rendelkezik. Szerekre oszló település. Magyar és katolikus község, a faluban roma közösség is él. Vannak, akik az egész szentgotthárdi kistérséget az Őrséghez veszik. Az kétségtelen, hogy a történelmi Őrség hatása mind nyelvben, mind szokásokban és akár a település szeres szerkezetében visszaköszön, ezen az alapon a vidék, benne Csörötnek az Őrséghez tartozónak tekinthető, de a történelmi Őrség mintegy 8–10 km-re kezdődik a falunktól. Szorosan véve Csörötnek az úgynevezett Rába-vidék egyik települése, s eként a Felső Rába-menti Turisztikai Régió tagja. Tulajdonképpen inkább a Vendvidék részének tekinthető, egyrészt mert van szlovén neve, másrészt hajdan volt szlovén lakossága, amely a magyarokkal vegyesen élt. A terület a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, tehát nem tartozhatott az Őrséghez korábban sem, legfeljebb gyepűelve volt. A apátsághoz szorosan kapcsolódik a szlovén nemzetiség (amely vend nyelvet beszél), hiszen a ciszterek telepítették le őket ezen a gyéren lakott területen. Pável Ágoston és más kutatók a Vendvidék és a szlovén területek kiterjedését nagyobb ítélték a mostaninál, ezért Csörötneket is vendvidéki településnek számították. Kuntár Lajos, a falu díszpolgára így vall szülőfalujáról Hármaskönyv Csörötnekről című könyvében:„Szülőhelyem tája a Rába völgye. Mégpedig Szentgotthárdtól Rábagyarmatig terjedő része. Termékeny mezők, dúsfüvű rétek, szelíd dombok, regényes erdők, csörgedező patakok a jellemzői ennek a 4-5 kilométer széles völgynek. Aztán a szélein meghúzódó kis falvak és a tengelyében kanyargó, partjait szaggatva öntöző, sok helyütt alattomosan örvénylő Rába. Szívemben él e táj, legfőképpen az öt irányból érkező utak találkozására épült Csörötnek, melyben bölcsőm ringott, s nevelt sok keserv közt nyolc gyermekével özvegyi sorsra jutott édesanyám.” (hu)
- Csörötnek (szlovénül Čretnik, németül Schrietling) a Rábára fűzött kis falu, Vas megye délnyugati csücskében. A község a szentgotthárdi járás tagja. A rendszerváltást követő években megvalósult infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően a település vízvezeték-, csatorna-, villany-, gáz- és kábeltévé- hálózattal rendelkezik. Szerekre oszló település. Magyar és katolikus község, a faluban roma közösség is él. Vannak, akik az egész szentgotthárdi kistérséget az Őrséghez veszik. Az kétségtelen, hogy a történelmi Őrség hatása mind nyelvben, mind szokásokban és akár a település szeres szerkezetében visszaköszön, ezen az alapon a vidék, benne Csörötnek az Őrséghez tartozónak tekinthető, de a történelmi Őrség mintegy 8–10 km-re kezdődik a falunktól. Szorosan véve Csörötnek az úgynevezett Rába-vidék egyik települése, s eként a Felső Rába-menti Turisztikai Régió tagja. Tulajdonképpen inkább a Vendvidék részének tekinthető, egyrészt mert van szlovén neve, másrészt hajdan volt szlovén lakossága, amely a magyarokkal vegyesen élt. A terület a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt, tehát nem tartozhatott az Őrséghez korábban sem, legfeljebb gyepűelve volt. A apátsághoz szorosan kapcsolódik a szlovén nemzetiség (amely vend nyelvet beszél), hiszen a ciszterek telepítették le őket ezen a gyéren lakott területen. Pável Ágoston és más kutatók a Vendvidék és a szlovén területek kiterjedését nagyobb ítélték a mostaninál, ezért Csörötneket is vendvidéki településnek számították. Kuntár Lajos, a falu díszpolgára így vall szülőfalujáról Hármaskönyv Csörötnekről című könyvében:„Szülőhelyem tája a Rába völgye. Mégpedig Szentgotthárdtól Rábagyarmatig terjedő része. Termékeny mezők, dúsfüvű rétek, szelíd dombok, regényes erdők, csörgedező patakok a jellemzői ennek a 4-5 kilométer széles völgynek. Aztán a szélein meghúzódó kis falvak és a tengelyében kanyargó, partjait szaggatva öntöző, sok helyütt alattomosan örvénylő Rába. Szívemben él e táj, legfőképpen az öt irányból érkező utak találkozására épült Csörötnek, melyben bölcsőm ringott, s nevelt sok keserv közt nyolc gyermekével özvegyi sorsra jutott édesanyám.” (hu)
|
