| dbo:abstract
|
- Czibulka Alfonz Wolfgang (németül Alfons Czibulka; Szepesváralja, 1842. május 14. – Bécs, 1894. október 27.) magyar zongoraművész, zeneszerző, császári és királyi katonakarmester. Odesszában, Innsbruckban, a bécsi , majd Linzben, és a Pesti Városi Német Színháznál volt alkalmazásban. Több osztrák-magyar gyalogezred zenekarának karmestereként is szolgált. Egyik legnagyobb sikere volt, hogy a brüsszeli katonai zenekarversenyen első díjat nyert és ezért megkapta az uralkodótól a koronás arany érdemkeresztet. Zeneszerzőként 400 körüli művet komponált, köztük számos kedvelt tánc és zeneművet is. Jelentősebb operettjei A Pünkösd Firenzében (1884) és A szerencselovag (1889). Több filmes feldolgozásban szereplő filmzene a Szívek és virágok című dal, mely az ő művének adoptálásával készült. Névadója a tehetséges zenével foglalkozó egyetemisták számára kiírt pályázati lehetőségnek a Czibulka-díjnak, melyet a Czibulka alapítvány (Czibulka-Stiftung) ítél oda a rászoruló pályázóknak. (hu)
- Czibulka Alfonz Wolfgang (németül Alfons Czibulka; Szepesváralja, 1842. május 14. – Bécs, 1894. október 27.) magyar zongoraművész, zeneszerző, császári és királyi katonakarmester. Odesszában, Innsbruckban, a bécsi , majd Linzben, és a Pesti Városi Német Színháznál volt alkalmazásban. Több osztrák-magyar gyalogezred zenekarának karmestereként is szolgált. Egyik legnagyobb sikere volt, hogy a brüsszeli katonai zenekarversenyen első díjat nyert és ezért megkapta az uralkodótól a koronás arany érdemkeresztet. Zeneszerzőként 400 körüli művet komponált, köztük számos kedvelt tánc és zeneművet is. Jelentősebb operettjei A Pünkösd Firenzében (1884) és A szerencselovag (1889). Több filmes feldolgozásban szereplő filmzene a Szívek és virágok című dal, mely az ő művének adoptálásával készült. Névadója a tehetséges zenével foglalkozó egyetemisták számára kiírt pályázati lehetőségnek a Czibulka-díjnak, melyet a Czibulka alapítvány (Czibulka-Stiftung) ítél oda a rászoruló pályázóknak. (hu)
|
