| dbo:abstract
|
- Cönobiarkha Szent Theodósziosz vagy Nagy Szent Theodósziosz (423/424 – 529. január 11.) görög remete, szerzetes, apát, teológus. A kappadókiai falucskában született keresztény családból. Alapos Szentírás ismerete miatt már fiatalon szolgálatot teljesített. Palesztinai zarándokútja során felkereste Idősebb Oszlopos Szent Simeont, aki megjövendölte, hogy nagyszámú nyájnak lesz pásztora. Miután végiglátogatta a szent helyeket, és bizonytalanságában tanácsot kért egy Longinus nevű "buzgó kereszténytől", a remeteélet mellett döntött. Júdea sivatagában telepedett meg, egy elhagyott barlangban. Füvet és gyümölcsöt evett, 40 évig egy falat kenyeret nem vett magához. Tanítványok szegődtek mellé. Ezeknek erről mindig a halálról tartott elmélkedés, abban a meggyőződésben, hogy ez minden erény alapja. Hogy tanítványainak alkalmasabb helyet találjon, elhagyta megszokott barlangját, s Betlehemtől délre telepedett meg. nagy monostorban épített, s ez rövid idő alatt meg is telt. A kívül volt három betegház, valamint egy zarándokház. A különféle zarándokok számára három templomot emelt, egyet a görög, egyet a szír, és egyet az örmény nyelvűek számára. Egy negyedik templomban a vezeklők, bűnbánattartók gyűltek össze. Kortársával, Szent Szabbásszal együtt elítélte a politikailag is támogatott monofizita tanokat. A monostorokat Theodóziosz, a lavrákat Szabbász képviselte. Még 90 éves korában is járta a monostorokat, buzdítva a szerzeteseket, remetéket és a híveket, ne engedjenek az eretnek tanoknak. Jeruzsálemben, a Szent Sír templomban bátran védelmére kelt a hiteles tanoknak. Anasztáziosz császár száműzetésre ítélte, de hirtelen meghalt. Mivel utóda, I. Jusztinosz megmaradt az igaz hit hívének, Theodóziosz visszatérhetett monostorába. Hosszú s fájdalmas betegségét türelemmel viselte, megtiltva, hogy gyógyulásáért imádkozzanak. 105 éves korában hunyt el. Abban a barlangban temették el, ahol jó nyolc évtizeddel (!) előbb megkezdte a remeteéletet. (hu)
- Cönobiarkha Szent Theodósziosz vagy Nagy Szent Theodósziosz (423/424 – 529. január 11.) görög remete, szerzetes, apát, teológus. A kappadókiai falucskában született keresztény családból. Alapos Szentírás ismerete miatt már fiatalon szolgálatot teljesített. Palesztinai zarándokútja során felkereste Idősebb Oszlopos Szent Simeont, aki megjövendölte, hogy nagyszámú nyájnak lesz pásztora. Miután végiglátogatta a szent helyeket, és bizonytalanságában tanácsot kért egy Longinus nevű "buzgó kereszténytől", a remeteélet mellett döntött. Júdea sivatagában telepedett meg, egy elhagyott barlangban. Füvet és gyümölcsöt evett, 40 évig egy falat kenyeret nem vett magához. Tanítványok szegődtek mellé. Ezeknek erről mindig a halálról tartott elmélkedés, abban a meggyőződésben, hogy ez minden erény alapja. Hogy tanítványainak alkalmasabb helyet találjon, elhagyta megszokott barlangját, s Betlehemtől délre telepedett meg. nagy monostorban épített, s ez rövid idő alatt meg is telt. A kívül volt három betegház, valamint egy zarándokház. A különféle zarándokok számára három templomot emelt, egyet a görög, egyet a szír, és egyet az örmény nyelvűek számára. Egy negyedik templomban a vezeklők, bűnbánattartók gyűltek össze. Kortársával, Szent Szabbásszal együtt elítélte a politikailag is támogatott monofizita tanokat. A monostorokat Theodóziosz, a lavrákat Szabbász képviselte. Még 90 éves korában is járta a monostorokat, buzdítva a szerzeteseket, remetéket és a híveket, ne engedjenek az eretnek tanoknak. Jeruzsálemben, a Szent Sír templomban bátran védelmére kelt a hiteles tanoknak. Anasztáziosz császár száműzetésre ítélte, de hirtelen meghalt. Mivel utóda, I. Jusztinosz megmaradt az igaz hit hívének, Theodóziosz visszatérhetett monostorába. Hosszú s fájdalmas betegségét türelemmel viselte, megtiltva, hogy gyógyulásáért imádkozzanak. 105 éves korában hunyt el. Abban a barlangban temették el, ahol jó nyolc évtizeddel (!) előbb megkezdte a remeteéletet. (hu)
|
