| dbo:abstract
|
- Palesztina (görögül: Παλαιστίνη, Palaistinē; latinul: Palaestina; héberül: ארץ־ישראל, Eretẓ Yisra'el, korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina; arabul: فلسطين Filasṭīn, Falasṭīn, Filisṭīn) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában. Határai nyugaton a Földközi-tenger, keleten kb. a Jordán-folyó völgye, északon kb. a Litani folyó, délen a Negev-sivatag. Az Ótestamentumban elsősorban annak a földnek neve, mely a Jordán és a Földközi-tenger közt terült el. Maga a név eleinte a filiszteusok országát jelentette DNy-Kánaánban, később aztán arra a földre alkalmazták, amelyik a Libanon és a Sinai-félsziget közt terül el; Júdeának csakis a babiloni fogság után nevezték az országot, mert Júda viselte a vezérszerepet a törzsek között. Határai voltak: É-on Szíria és Fönícia (Libanon és Antilibanon), K-en a szíriai puszta, DK-en Arábia, Ny-on a Földközi-tenger. Ehhez a területhez Dávid király még megszerezte Szíriát, Salamon pedig kiterjesztette uralmát a Vörös-tengerig. (hu)
- Palesztina (görögül: Παλαιστίνη, Palaistinē; latinul: Palaestina; héberül: ארץ־ישראל, Eretẓ Yisra'el, korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina; arabul: فلسطين Filasṭīn, Falasṭīn, Filisṭīn) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában. Határai nyugaton a Földközi-tenger, keleten kb. a Jordán-folyó völgye, északon kb. a Litani folyó, délen a Negev-sivatag. Az Ótestamentumban elsősorban annak a földnek neve, mely a Jordán és a Földközi-tenger közt terült el. Maga a név eleinte a filiszteusok országát jelentette DNy-Kánaánban, később aztán arra a földre alkalmazták, amelyik a Libanon és a Sinai-félsziget közt terül el; Júdeának csakis a babiloni fogság után nevezték az országot, mert Júda viselte a vezérszerepet a törzsek között. Határai voltak: É-on Szíria és Fönícia (Libanon és Antilibanon), K-en a szíriai puszta, DK-en Arábia, Ny-on a Földközi-tenger. Ehhez a területhez Dávid király még megszerezte Szíriát, Salamon pedig kiterjesztette uralmát a Vörös-tengerig. (hu)
|
