| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója. Az Egri járás, illetőleg a Bélapátfalvai járás majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer egyik legjelentősebb tagja. A patak kialakulása valószínűleg a miocén időszakban kezdődött el, amikor a Bükk-vidék központja mintegy 300-400 méternyit emelkedett, és így számottevő magasságú, mélyülő völgyekkel tagolt hegységgé alakult, és elkezdődött a máig tartó karsztosodás, és a vízhálózat kialakulása. A 20. században és már a korábbi évszázadok során is vízimalmok sorát építették ki a vízfolyás felsőbb szakaszain, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását. A rendszer utolsó tagja az Egerlövőn felépített egerlövői vízimalom. Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is járási központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. (hu)
- Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig, amelynek jobb oldali mellékfolyója. Az Egri járás, illetőleg a Bélapátfalvai járás majdnem egész területe e vízfolyás vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza mintegy 40 km, ezért a térség vízrajzának meghatározó alkotóeleme. A patak az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer egyik legjelentősebb tagja. A patak kialakulása valószínűleg a miocén időszakban kezdődött el, amikor a Bükk-vidék központja mintegy 300-400 méternyit emelkedett, és így számottevő magasságú, mélyülő völgyekkel tagolt hegységgé alakult, és elkezdődött a máig tartó karsztosodás, és a vízhálózat kialakulása. A 20. században és már a korábbi évszázadok során is vízimalmok sorát építették ki a vízfolyás felsőbb szakaszain, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását, és gyakorlatilag megszüntette a hordalék hegységbeli utánpótlását. A rendszer utolsó tagja az Egerlövőn felépített egerlövői vízimalom. Az Eger-patak három városon és tizenhárom községen halad át útja során; vízgyűjtő területe összesen öt várost és negyven községet érint két megyében, illetve négy járásban. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük Heves megye székhelye, Eger, valamint a szintén városi rangot kapott és azóta is járási központként működő Bélapátfalva. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. (hu)
|
| dbo:country
| |
| dbo:percentageOfAreaWater
| |
| dbo:riverMouth
| |
| dbo:source
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 57585 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Eger (hu)
- EKTF Falco-Csoport, Beszámoló a KTM KKA: KK 637/1998. számon nyilvántartott pályázatáról (hu)
- Eger (hu)
- EKTF Falco-Csoport, Beszámoló a KTM KKA: KK 637/1998. számon nyilvántartott pályázatáról (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Magyar városok (hu)
- Magyarország kistájainak katasztere I–II. (hu)
- Magyarország történeti földrajza (hu)
- Felnémet és a Csurgó-völgy természeti és kultúrtörténeti értékei (hu)
- Magyar városok (hu)
- Magyarország kistájainak katasztere I–II. (hu)
- Magyarország történeti földrajza (hu)
- Felnémet és a Csurgó-völgy természeti és kultúrtörténeti értékei (hu)
|
| prop-hu:forrás
|
- Vajda-forrás, Balaton (település), Heves–Borsodi-dombság, Magyarország (hu)
- Vajda-forrás, Balaton (település), Heves–Borsodi-dombság, Magyarország (hu)
|
| prop-hu:forrásszint
| |
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:hossz
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Panoráma (hu)
- MTA Földrajztudományi Kutató Intézet (hu)
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Panoráma (hu)
- MTA Földrajztudományi Kutató Intézet (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Eger Stream in Eger 1.JPG (hu)
- Eger Stream in Eger 1.JPG (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Az Eger-patak Egernél (hu)
- Az Eger-patak Egernél (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Eger-patak (hu)
- Eger-patak (hu)
|
| prop-hu:országok
|
- Magyarország (hu)
- Magyarország (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Dobos A.–Pelyhe T.–Kiss N. (hu)
- Frisnyák S. (hu)
- Marosi S.–Somogyi S. (hu)
- Wellner I. (hu)
- Dobos A.–Pelyhe T.–Kiss N. (hu)
- Frisnyák S. (hu)
- Marosi S.–Somogyi S. (hu)
- Wellner I. (hu)
|
| prop-hu:terület
| |
| prop-hu:torkolat
|
- Tisza, Heves megye, Poroszló és Négyes közt (hu)
- Tisza, Heves megye, Poroszló és Négyes közt (hu)
|
| prop-hu:vízhozam
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
|
- 1981 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Eger-patak (Heves megye) (hu)
- Eger-patak (Heves megye) (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- (hu)
- Eger-patak (hu)
- (hu)
- Eger-patak (hu)
|
| is dbo:riverMouth
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:folyóvizek
of | |
| is prop-hu:torkolat
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
