| dbo:abstract
|
- Felsőnyék község Tolna megyében, a Tamási járásban található. Magyar település, melynek történetét Magyarország történelméhez hasonlóan: a népvándorlás, a királyok, nemesek csetepatéi alakítják, az egyházak helybeli története, az itteni népszokások, a település épületeinek építészeti stílusa mind ezt adják vissza. A falu több országos hírű tudósnak, így történésznek, bencés szerzetesnek, illetve európai hírű egyházalapítónak, Méliusz Juhász Péternek a szülőhelye.Történelmi jelentőségére, azaz a kelták korabeli földvárra (1948–2014) régész ásatásaival, publikációival, illetve a 19. században Wosinsky Mór régész, író (avar gyűrű) is rávilágítanak.Kriza Ildikó néprajzkutató (jelenleg nyugállományú MTA kutató) az országban elsőként itt gyűjtötte és értelmezte a halottbúcsúztató énekek műfaját. A Felsőnyéki halottbúcsúztatók című könyvben összegyűjtött, 300 évet átfogó népénekek hasonlóságot mutatnak az ugyanilyen műfajban Erdélyben kialakult búcsúztatókkal. A település történelmét tekintve az ország egyik ütőerén elhelyezkedő község. A „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!” szerzetesi intés nyugaton a Nyék törzs vándorlásai után született. 1315-től írott formában is nyomon követhető történelme. , a Kőszegi család, Csák nemzetség, illetve később a Dombai család, Montenuovo, Werbőczi, Batthyány-Strattmann hercegi családok hagyták itt történelmi és fizikai nyomaikat. Az 1848/49-es szabadságharcban Deák Ferenc, a haza bölcse itt lelt menedéket egy időre, és Csaplár Ignác honvédszázados, a falu későbbi plébánosa 28 csatában vett részt. Az első és a második világháborúból is kivette részét a település, hiszen lakói közül katonaként összesen 133-an estek el. Településszerkezetét tekintve tipikusan szalagos szerkezetben kialakult település. A néhány ezeréves földerődítmények mellett több még talpon álló, 200-300 éves házzal, építménnyel (löszbe vájt pincesor) rendelkezik a falu. (hu)
- Felsőnyék község Tolna megyében, a Tamási járásban található. Magyar település, melynek történetét Magyarország történelméhez hasonlóan: a népvándorlás, a királyok, nemesek csetepatéi alakítják, az egyházak helybeli története, az itteni népszokások, a település épületeinek építészeti stílusa mind ezt adják vissza. A falu több országos hírű tudósnak, így történésznek, bencés szerzetesnek, illetve európai hírű egyházalapítónak, Méliusz Juhász Péternek a szülőhelye.Történelmi jelentőségére, azaz a kelták korabeli földvárra (1948–2014) régész ásatásaival, publikációival, illetve a 19. században Wosinsky Mór régész, író (avar gyűrű) is rávilágítanak.Kriza Ildikó néprajzkutató (jelenleg nyugállományú MTA kutató) az országban elsőként itt gyűjtötte és értelmezte a halottbúcsúztató énekek műfaját. A Felsőnyéki halottbúcsúztatók című könyvben összegyűjtött, 300 évet átfogó népénekek hasonlóságot mutatnak az ugyanilyen műfajban Erdélyben kialakult búcsúztatókkal. A település történelmét tekintve az ország egyik ütőerén elhelyezkedő község. A „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!” szerzetesi intés nyugaton a Nyék törzs vándorlásai után született. 1315-től írott formában is nyomon követhető történelme. , a Kőszegi család, Csák nemzetség, illetve később a Dombai család, Montenuovo, Werbőczi, Batthyány-Strattmann hercegi családok hagyták itt történelmi és fizikai nyomaikat. Az 1848/49-es szabadságharcban Deák Ferenc, a haza bölcse itt lelt menedéket egy időre, és Csaplár Ignác honvédszázados, a falu későbbi plébánosa 28 csatában vett részt. Az első és a második világháborúból is kivette részét a település, hiszen lakói közül katonaként összesen 133-an estek el. Településszerkezetét tekintve tipikusan szalagos szerkezetben kialakult település. A néhány ezeréves földerődítmények mellett több még talpon álló, 200-300 éves házzal, építménnyel (löszbe vájt pincesor) rendelkezik a falu. (hu)
|
