| dbo:abstract
|
- A filmdráma realisztikus szereplőket, helyszíneket, történéseket mutat be. Története erőteljes, a főszereplők személyisége változik a cselekmény során, a közöttük meglévő vagy kialakuló kapcsolatok erősek és gyakran éles fordulatot vesznek. Lehetnek konfliktusok a főszereplők között, de egyetlen főszereplő is vívódhat önmagával. Előfordul a természettel való konfliktus is, amikor a szereplők életveszélyes helyzetekbe kerülnek. A filmdráma a főszereplők legjobb és legrosszabb tulajdonságait mutatja meg, kiélezett szituációkban. Általában nincsen a középpontban különleges effektus, vígjátéki elem vagy akció. A filmdráma tekinthető a legnagyobb filmes műfajnak, aminek sok alműfaja van (pl. romantikus film, stb). Ide tartozik a thriller, a melodráma, a történelmi dráma, és általában az életrajzi film is. Ennek megfelelően egy filmet lehet drámának nevezni és ugyanakkor romantikus filmnek is. Szigorúbb értelmezésben a dráma története „nem végződik jól”, az ilyen film megnevezése „romantikus film” helyett inkább „romantikus dráma”, vagy „romantikus tragédia” (ilyen történet például a Rómeó és Júlia). A filmdráma gyakran nyúl valós problémákhoz, megtörtént eseményekhez. Gyakran hangsúlyozzák is, hogy „a film megtörtént eseményeken alapul”. A drámai témák szinte kimeríthetetlenek. Ez lehet társadalmi probléma, faji, vallási ellentét, előítélet, politikai botrány vagy zavargás, kábítószerfüggés, szegénység, bűnügy (főleg gyilkosság), alkoholizmus, osztályellentét, szexuális kilengés, mentális probléma, korrupció, erőszak, törvénytelenség, háború, természeti katasztrófa, műszaki hiba, sport stb. A filmdráma ráirányítja a figyelmet a társadalomban meglévő problémákra, feszültségforrásokra. Hollywood kezdeti időszakában a filmcenzúra nem engedte bírálni a társadalmi intézményeket, ezekben a történetekben mindig az egyén volt a bűnös, aki a film végén elnyerte méltó büntetését. (hu)
- A filmdráma realisztikus szereplőket, helyszíneket, történéseket mutat be. Története erőteljes, a főszereplők személyisége változik a cselekmény során, a közöttük meglévő vagy kialakuló kapcsolatok erősek és gyakran éles fordulatot vesznek. Lehetnek konfliktusok a főszereplők között, de egyetlen főszereplő is vívódhat önmagával. Előfordul a természettel való konfliktus is, amikor a szereplők életveszélyes helyzetekbe kerülnek. A filmdráma a főszereplők legjobb és legrosszabb tulajdonságait mutatja meg, kiélezett szituációkban. Általában nincsen a középpontban különleges effektus, vígjátéki elem vagy akció. A filmdráma tekinthető a legnagyobb filmes műfajnak, aminek sok alműfaja van (pl. romantikus film, stb). Ide tartozik a thriller, a melodráma, a történelmi dráma, és általában az életrajzi film is. Ennek megfelelően egy filmet lehet drámának nevezni és ugyanakkor romantikus filmnek is. Szigorúbb értelmezésben a dráma története „nem végződik jól”, az ilyen film megnevezése „romantikus film” helyett inkább „romantikus dráma”, vagy „romantikus tragédia” (ilyen történet például a Rómeó és Júlia). A filmdráma gyakran nyúl valós problémákhoz, megtörtént eseményekhez. Gyakran hangsúlyozzák is, hogy „a film megtörtént eseményeken alapul”. A drámai témák szinte kimeríthetetlenek. Ez lehet társadalmi probléma, faji, vallási ellentét, előítélet, politikai botrány vagy zavargás, kábítószerfüggés, szegénység, bűnügy (főleg gyilkosság), alkoholizmus, osztályellentét, szexuális kilengés, mentális probléma, korrupció, erőszak, törvénytelenség, háború, természeti katasztrófa, műszaki hiba, sport stb. A filmdráma ráirányítja a figyelmet a társadalomban meglévő problémákra, feszültségforrásokra. Hollywood kezdeti időszakában a filmcenzúra nem engedte bírálni a társadalmi intézményeket, ezekben a történetekben mindig az egyén volt a bűnös, aki a film végén elnyerte méltó büntetését. (hu)
|
