| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy elsősorban Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között (a hagyományos számítás szerint i. e. 563 és i. e. 483 között élt, de az újabb kutatások kissé későbbre teszik működését). A buddha szó jelentése „a felébredett” vagy „a megvilágosodott”. Nagy kezdőbetűs alakja a történelmi Buddhára vonatkozik, kis kezdőbetűs alakja jelentheti a buddhista kozmológiában használt, minden történelmi korszak megvilágosodott lényeit, akik elérték a megvilágosodott tudatszintet. A buddhizmusban úgy tartják, hogy végtelen számú buddha létezett korábban és végtelen számú fog még létezni a jövőben is (bővebben lásd: Buddhák listája és Nevesített buddhák listája). A legtöbb buddhista hagyományban Gautama Sziddhárthát tekintik korunk legmagasabb rendű buddhájának (páli szammászambuddha, szanszkrit szamjakszambuddha). Gautama az ókori Indiában az érzéki örömök halmozása és az aszkézis közötti középutat tanította. Később India keleti részén is tanított, Magadha és Kosala ősi királyságokban. Gautama a buddhizmus első számú alakja, akiről a buddhista követők úgy tartják, hogy az élete történéseit, tanítóbeszédeit, illetve az általa tanácsolt szerzetesi fogadalmakat a halála után összefoglalták és szájról szájra hagyományozták tovább a bhikkhuk (szerzetesek), a bhikkhunik (apácák) és a világi emberek, azaz a szangha (buddhista közösség). A neki tulajdonított tanításokat először a halála utáni első buddhista zsinaton, tanítványa, Ánanda szavai alapján írták le a buddhista tudósok. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i. e. 800–200) meghatározó gondolkodóinak. A hagyományok szerint az északkelet-indiai és a nepáli határ közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király, Suddhódana fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Anyanyelve a mágadhi prakrit nyelv volt. Huszonkilenc évesen családját, feleségét (Jasodará) és csecsemő fiát (Ráhula) elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, de nem jutott közelebb az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva a Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és haláláig ezrek váltak a követőivé. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze: 1.
* az emberi élet lényegében szenvedéssel teli (dukkha = "a dolgok nem kielégítő volta, ami szenvedést okoz"); 2.
* e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás; 3.
* van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól; 4.
* a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés. (hu)
- Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy elsősorban Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között (a hagyományos számítás szerint i. e. 563 és i. e. 483 között élt, de az újabb kutatások kissé későbbre teszik működését). A buddha szó jelentése „a felébredett” vagy „a megvilágosodott”. Nagy kezdőbetűs alakja a történelmi Buddhára vonatkozik, kis kezdőbetűs alakja jelentheti a buddhista kozmológiában használt, minden történelmi korszak megvilágosodott lényeit, akik elérték a megvilágosodott tudatszintet. A buddhizmusban úgy tartják, hogy végtelen számú buddha létezett korábban és végtelen számú fog még létezni a jövőben is (bővebben lásd: Buddhák listája és Nevesített buddhák listája). A legtöbb buddhista hagyományban Gautama Sziddhárthát tekintik korunk legmagasabb rendű buddhájának (páli szammászambuddha, szanszkrit szamjakszambuddha). Gautama az ókori Indiában az érzéki örömök halmozása és az aszkézis közötti középutat tanította. Később India keleti részén is tanított, Magadha és Kosala ősi királyságokban. Gautama a buddhizmus első számú alakja, akiről a buddhista követők úgy tartják, hogy az élete történéseit, tanítóbeszédeit, illetve az általa tanácsolt szerzetesi fogadalmakat a halála után összefoglalták és szájról szájra hagyományozták tovább a bhikkhuk (szerzetesek), a bhikkhunik (apácák) és a világi emberek, azaz a szangha (buddhista közösség). A neki tulajdonított tanításokat először a halála utáni első buddhista zsinaton, tanítványa, Ánanda szavai alapján írták le a buddhista tudósok. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i. e. 800–200) meghatározó gondolkodóinak. A hagyományok szerint az északkelet-indiai és a nepáli határ közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király, Suddhódana fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Anyanyelve a mágadhi prakrit nyelv volt. Huszonkilenc évesen családját, feleségét (Jasodará) és csecsemő fiát (Ráhula) elhagyva az igazság keresésének szentelte életét. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, de nem jutott közelebb az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva a Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és haláláig ezrek váltak a követőivé. Legfőbb tanításait a „négy nemes igazság” foglalja össze: 1.
* az emberi élet lényegében szenvedéssel teli (dukkha = "a dolgok nem kielégítő volta, ami szenvedést okoz"); 2.
* e szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás; 3.
* van egy út, amellyel megszabadulhatunk az önzéstől és vágyakozástól; 4.
* a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés. (hu)
|
| dbo:birthName
|
- Sziddhártha (hu)
- Sziddhártha (hu)
|
| dbo:citizenship
| |
| dbo:deathPlace
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 96654 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accessdate
|
- 2012-12-25 (xsd:date)
- 2015-04-01 (xsd:date)
- 2015-04-03 (xsd:date)
- 2015-07-09 (xsd:date)
|
| prop-hu:alcím
|
- A Buddha tanításai és a théraváda irányzat szakszavai (hu)
- A Buddha tanításai és a théraváda irányzat szakszavai (hu)
|
| prop-hu:archivedate
|
- 2014-10-29 (xsd:date)
- Jan 28, 2012 (hu)
|
| prop-hu:archiveurl
| |
| prop-hu:author
|
- Baruah, Bibhuti (hu)
- Lopez, Donald S (hu)
- Harvey, Peter (hu)
- Asvaghosa (hu)
- Chalmers, Robert (hu)
- Sree Padma és Barber, Anthony W. (hu)
- Baruah, Bibhuti (hu)
- Lopez, Donald S (hu)
- Harvey, Peter (hu)
- Asvaghosa (hu)
- Chalmers, Robert (hu)
- Sree Padma és Barber, Anthony W. (hu)
|
| prop-hu:authorMask
| |
| prop-hu:contribution
|
- Research on the date of the Buddha (hu)
- Dating the Buddha: a red herring revealed (hu)
- Discovering the Buddha's date (hu)
- The Buddha-Karita of Ashvaghosa (hu)
- Research on the date of the Buddha (hu)
- Dating the Buddha: a red herring revealed (hu)
- Discovering the Buddha's date (hu)
- The Buddha-Karita of Ashvaghosa (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- A buddhizmus lexikona (hu)
- A buddhizmus lexikona (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 1991 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 20110226184207 (xsd:decimal)
- 20121004071850 (xsd:decimal)
- 20150710023233 (xsd:decimal)
- Jan 2014 (hu)
|
| prop-hu:edition
|
- 2 (xsd:integer)
- 4 (xsd:integer)
|
| prop-hu:editor
|
- Horner, Isaline Blew (hu)
- Horner, Isaline Blew (hu)
|
| prop-hu:editorFirst
|
- Max (hu)
- Heinz (hu)
- Robert E (hu)
- Awadh Kishore (hu)
- Lakshman S (hu)
- Max (hu)
- Heinz (hu)
- Robert E (hu)
- Awadh Kishore (hu)
- Lakshman S (hu)
|
| prop-hu:editorLast
|
- Müller (hu)
- Perera (hu)
- Bechert (hu)
- Buswell (hu)
- Narain (hu)
- Müller (hu)
- Perera (hu)
- Bechert (hu)
- Buswell (hu)
- Narain (hu)
|
| prop-hu:editorLink
|
- Awadh Kishore Narain (hu)
- Awadh Kishore Narain (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Mark (hu)
- Alexander (hu)
- Geoffrey (hu)
- Vincent (hu)
- Alex (hu)
- KR (hu)
- Maurice (hu)
- Paul (hu)
- Andrew (hu)
- Donald (hu)
- Randall (hu)
- JJ (hu)
- AK (hu)
- Ajit Kumar (hu)
- Cakradhara (hu)
- Charles S (hu)
- Charles S. (hu)
- Damien (hu)
- Hajime (hu)
- Hans Wolfgang (hu)
- Jens Uwe (hu)
- LS (hu)
- M. (hu)
- Rupert, ML (hu)
- Patricia (hu)
- Gopinath (hu)
- Richard F (hu)
- Edward Byles, transl. (hu)
- Helen J. (hu)
- Mark (hu)
- Alexander (hu)
- Geoffrey (hu)
- Vincent (hu)
- Alex (hu)
- KR (hu)
- Maurice (hu)
- Paul (hu)
- Andrew (hu)
- Donald (hu)
- Randall (hu)
- JJ (hu)
- AK (hu)
- Ajit Kumar (hu)
- Cakradhara (hu)
- Charles S (hu)
- Charles S. (hu)
- Damien (hu)
- Hajime (hu)
- Hans Wolfgang (hu)
- Jens Uwe (hu)
- LS (hu)
- M. (hu)
- Rupert, ML (hu)
- Patricia (hu)
- Gopinath (hu)
- Richard F (hu)
- Edward Byles, transl. (hu)
- Helen J. (hu)
|
| prop-hu:format
| |
| prop-hu:halálDátuma
| |
| prop-hu:halálHelye
|
- Kusínagar, mai Indiában (hu)
- Kusínagar, mai Indiában (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 81 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 812081321 (xsd:integer)
- 812081817 (xsd:integer)
|
| prop-hu:journal
|
- Journal of Buddhist Ethics (hu)
- Journal of the Royal Asiatic Society (hu)
- The Orissa historical research journal (hu)
- Indologica Taurinensia (hu)
- Journal of Buddhist Ethics (hu)
- Journal of the Royal Asiatic Society (hu)
- The Orissa historical research journal (hu)
- Indologica Taurinensia (hu)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Tan Kapuja Biddhista Egyház (hu)
- Tan Kapuja Biddhista Egyház (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- BuddhaStThailand.jpg (hu)
- BuddhaStThailand.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Thaiföldi Buddha-szobor (hu)
- Thaiföldi Buddha-szobor (hu)
|
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:last
|
- Collins (hu)
- Jones (hu)
- Smith (hu)
- Fowler (hu)
- Keown (hu)
- Nakamura (hu)
- Norman (hu)
- Baroni (hu)
- Skilton (hu)
- Hartmann (hu)
- Schumann (hu)
- Ajahn Sucitto (hu)
- Carrithers (hu)
- Cousins (hu)
- Gethin (hu)
- Gombrich (hu)
- Mahāpātra (hu)
- Prebish (hu)
- Tripathy (hu)
- Walshe (hu)
- Warder (hu)
- Wynne (hu)
- Samuels (hu)
- Mohāpātra (hu)
- Wayman (hu)
- Swearer (hu)
- Cowell (hu)
- Dundas (hu)
- Karetzky (hu)
- Collins (hu)
- Jones (hu)
- Smith (hu)
- Fowler (hu)
- Keown (hu)
- Nakamura (hu)
- Norman (hu)
- Baroni (hu)
- Skilton (hu)
- Hartmann (hu)
- Schumann (hu)
- Ajahn Sucitto (hu)
- Carrithers (hu)
- Cousins (hu)
- Gethin (hu)
- Gombrich (hu)
- Mahāpātra (hu)
- Prebish (hu)
- Tripathy (hu)
- Walshe (hu)
- Warder (hu)
- Wynne (hu)
- Samuels (hu)
- Mohāpātra (hu)
- Wayman (hu)
- Swearer (hu)
- Cowell (hu)
- Dundas (hu)
- Karetzky (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Göttingen (hu)
- London (hu)
- Delhi (hu)
- Göttingen (hu)
- London (hu)
- Delhi (hu)
|
| prop-hu:nemzetiség
| |
| prop-hu:number
|
- 1 (xsd:integer)
- 2 (xsd:integer)
|
| prop-hu:név
|
- Gautama Buddha (hu)
- Gautama Buddha (hu)
|
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:others
|
- Beal, Samuel, transl. (hu)
- Beal, Samuel, transl. (hu)
|
| prop-hu:page
|
- 24 (xsd:integer)
- 28 (xsd:integer)
- 103 (xsd:integer)
- 446 (xsd:integer)
|
| prop-hu:pages
|
- 1 (xsd:integer)
- 9 (xsd:integer)
- 38 (xsd:integer)
- 57 (xsd:integer)
- 113 (xsd:integer)
- 237 (xsd:integer)
|
| prop-hu:place
|
- Boston (hu)
- London (hu)
- Oxford (hu)
- Delhi (hu)
- New Delhi (hu)
- US (hu)
- Lanham, MD (hu)
- Princeton, NJ (hu)
- Gottingen (hu)
- Boston (hu)
- London (hu)
- Oxford (hu)
- Delhi (hu)
- New Delhi (hu)
- US (hu)
- Lanham, MD (hu)
- Princeton, NJ (hu)
- Gottingen (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Harvard University Press (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Princeton University Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Shambhala (hu)
- Wisdom Publications (hu)
- Clarendon (hu)
- Grantha Mandir (hu)
- Indology (hu)
- Macmillan Reference (hu)
- Motilal Banarsidass (hu)
- Munshiram Manoharlal (hu)
- Orissa State museum (hu)
- Vandenhoeck and Ruprecht (hu)
- Curzon Press (hu)
- University Press of America (hu)
- Pali Text Society (hu)
- Routledge and Kegan Paul (hu)
- Rosen (hu)
- BR Publishing (hu)
- Luzac & Co. (hu)
- School of Oriental and African Studies (hu)
- Sri Satguru (hu)
- The Journal of the Royal Asiatic Society (hu)
- World Buddhist Foundation (hu)
- Harvard University Press (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Princeton University Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Shambhala (hu)
- Wisdom Publications (hu)
- Clarendon (hu)
- Grantha Mandir (hu)
- Indology (hu)
- Macmillan Reference (hu)
- Motilal Banarsidass (hu)
- Munshiram Manoharlal (hu)
- Orissa State museum (hu)
- Vandenhoeck and Ruprecht (hu)
- Curzon Press (hu)
- University Press of America (hu)
- Pali Text Society (hu)
- Routledge and Kegan Paul (hu)
- Rosen (hu)
- BR Publishing (hu)
- Luzac & Co. (hu)
- School of Oriental and African Studies (hu)
- Sri Satguru (hu)
- The Journal of the Royal Asiatic Society (hu)
- World Buddhist Foundation (hu)
|
| prop-hu:series
|
- 3 (xsd:integer)
- Sacred Books of the Buddhists (hu)
- Symposien zur Buddhismusforschung (hu)
- The Bukkyo Dendo Kyokai Lectures 1994 (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Porosz Tibor (hu)
- Porosz Tibor (hu)
|
| prop-hu:születésiDátum
| |
| prop-hu:születésiHely
|
- Lumbini, mai Nepálban (hu)
- Lumbini, mai Nepálban (hu)
|
| prop-hu:születésiNév
|
- Sziddhártha (hu)
- Sziddhártha (hu)
|
| prop-hu:title
|
- A Concise History of Buddhism (hu)
- Buddhism in Practice (hu)
- Buddhist Sects and Sectarianism (hu)
- Encyclopedia of Buddhism (hu)
- Foundations of Buddhism (hu)
- How Buddhism Began (hu)
- Indian Buddhism (hu)
- The Buddha: A Very Short Introduction (hu)
- The Dating of the Historical Buddha (hu)
- The Early History of India (hu)
- The Origin of Buddhist Meditation (hu)
- The real birth place of Buddha (hu)
- Indian Buddhism: a survey with bibliographical notes (hu)
- The Real Birth Place of Buddha. Yesterday's Kapilavastu, Today's Kapileswar (hu)
- The dating of the historical Buddha: a review article (hu)
- Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching (hu)
- The Historical Buddha: The Times, Life, and Teachings of the Founder of Buddhism (hu)
- The Long Discourses of the Buddha. A Translation of the Digha Nikaya (hu)
- Cooking the Buddhist Books: The Implications of the New Dating of the Buddha for the History of Early Indian Buddhism (hu)
- Two Birth Plates of Buddha (hu)
- Theravada Buddhism: A Social History from Ancient Benares to Modern Colombo (hu)
- A Philological Approach to Buddhism (hu)
- Becoming the Buddha (hu)
- Buddhism for the New Millennium (hu)
- Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra (hu)
- Die Datierung des historischen Buddha (hu)
- Early Buddhist Narrative Art (hu)
- Elaborations on Emptiness: Uses of the Heart Sutra (hu)
- Sacred Books of the East (hu)
- The Date of the Historical Śākyamuni Buddha (hu)
- The Fo-sho-hing-tsan-king, a life of Buddha (hu)
- The Illustrated Encyclopedia of Zen Buddhism (hu)
- The Jains (hu)
- The Mahāvastu (hu)
- The Selfless Mind (hu)
- The Sociology of Philosophies (hu)
- Tthagata (hu)
- Untying the Knots in Buddhism: Selected Essays (hu)
- The minor anthologies of the Pali canon. III. kötet: Buddhavaṁsa and Cariyāpiṭaka (hu)
- Zen Buddhism: beliefs and practices (hu)
- When Did the Buddha Live? The Controversy on the Dating of the Historical Buddha (hu)
- The Origins of Yoga and Tantra. Indic Religions to the Thirteenth Century (hu)
- An Introduction to Buddhism: Teachings, History, and Practices (hu)
- A Concise History of Buddhism (hu)
- Buddhism in Practice (hu)
- Buddhist Sects and Sectarianism (hu)
- Encyclopedia of Buddhism (hu)
- Foundations of Buddhism (hu)
- How Buddhism Began (hu)
- Indian Buddhism (hu)
- The Buddha: A Very Short Introduction (hu)
- The Dating of the Historical Buddha (hu)
- The Early History of India (hu)
- The Origin of Buddhist Meditation (hu)
- The real birth place of Buddha (hu)
- Indian Buddhism: a survey with bibliographical notes (hu)
- The Real Birth Place of Buddha. Yesterday's Kapilavastu, Today's Kapileswar (hu)
- The dating of the historical Buddha: a review article (hu)
- Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching (hu)
- The Historical Buddha: The Times, Life, and Teachings of the Founder of Buddhism (hu)
- The Long Discourses of the Buddha. A Translation of the Digha Nikaya (hu)
- Cooking the Buddhist Books: The Implications of the New Dating of the Buddha for the History of Early Indian Buddhism (hu)
- Two Birth Plates of Buddha (hu)
- Theravada Buddhism: A Social History from Ancient Benares to Modern Colombo (hu)
- A Philological Approach to Buddhism (hu)
- Becoming the Buddha (hu)
- Buddhism for the New Millennium (hu)
- Buddhism in the Krishna River Valley of Andhra (hu)
- Die Datierung des historischen Buddha (hu)
- Early Buddhist Narrative Art (hu)
- Elaborations on Emptiness: Uses of the Heart Sutra (hu)
- Sacred Books of the East (hu)
- The Date of the Historical Śākyamuni Buddha (hu)
- The Fo-sho-hing-tsan-king, a life of Buddha (hu)
- The Illustrated Encyclopedia of Zen Buddhism (hu)
- The Jains (hu)
- The Mahāvastu (hu)
- The Selfless Mind (hu)
- The Sociology of Philosophies (hu)
- Tthagata (hu)
- Untying the Knots in Buddhism: Selected Essays (hu)
- The minor anthologies of the Pali canon. III. kötet: Buddhavaṁsa and Cariyāpiṭaka (hu)
- Zen Buddhism: beliefs and practices (hu)
- When Did the Buddha Live? The Controversy on the Dating of the Historical Buddha (hu)
- The Origins of Yoga and Tantra. Indic Religions to the Thirteenth Century (hu)
- An Introduction to Buddhism: Teachings, History, and Practices (hu)
|
| prop-hu:transTitle
|
- The Dating of the Historical Buddha (hu)
- The Dating of the Historical Buddha (hu)
|
| prop-hu:típus
|
- filozófus (hu)
- filozófus (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:volume
|
- 1 (xsd:integer)
- 2 (xsd:integer)
- 6 (xsd:integer)
- 15 (xsd:integer)
- 26 (xsd:integer)
- 47 (xsd:integer)
- IV (hu)
- XLIX (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1883 (xsd:integer)
- 1894 (xsd:integer)
- 1898 (xsd:integer)
- 1924 (xsd:integer)
- 1952 (xsd:integer)
- 1975 (xsd:integer)
- 1977 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1992 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
- 2013 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Gautama Sziddhártha (hu)
- Gautama Sziddhártha (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:főPróféta
of | |
| is prop-hu:főbbTanok
of | |
| is prop-hu:védőszent
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
