| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Gemini–6A (vagy hivatalos NASA megjelölése szerint a Gemini VIA) az amerikai Gemini-program negyedik emberes küldetése volt. Érdekesség volt, hogy sorszáma ellenére a startja a Gemini VII után következett, amelyet azonban speciális körülmények és megfontolások alakítottak ki. Ahogy a Gemini–program lépdelt előre az Apollo-programhoz szükséges űrműveletek kipróbálásának útján, ez a repülés az tényleges kipróbálását kapta feladatul a Gemini–7 űrhajóval karöltve. Eredetileg Gemini VI jelzéssel az lett volna a feladata, hogy egy Agena célrakétával találkozzon a műveleti tervnek megfelelően, ám az Agena felbocsátásakor valamilyen probléma támadt és a célrakéta a pályára állásakor felrobbant. Ekkor merült fel a szakemberekben, hogy akár egy másik embervezette Gemini űrhajó is lehetne céltárgy. Az elképzelés kidolgozása nyomán a NASA meghozta döntését, miszerint a Gemini VII fog szolgálni céltárgyként a Gemini VI számára. Ezért a Gemini VII korábban szállt fel, mint a sorban őt megelőző repülés (a Gemini VI jelölést pedig megváltoztatták Gemini VIA-ra) és a másodikként felszálló űrhajó ezzel kísérelte meg a világon elsőként az űrbeli találkozást. A repülésre Wally Schirra parancsnokot és Tom Stafford pilótát jelölték ki, akik korábban szerteágazó szimulátoros kiképzést kaptak a műveletekre. Egyben a Gemini VI volt az utolsó olyan űrhajó, amely - lévén csak viszonylag rövid repülési idő volt előirányozva számára – akkumulátorokkal felszerelt űrhajó volt. A repülés legnagyobb kihívása volt, hogy a Gemini VII startját követően milyen gyorsan tudja a földi személyzet ismét szolgálatba állítani a 19-es indítóállást. A tervek szerint erre kilenc nap volt szükséges, amelyet teljesített is a cape-canaveral-i csapat. Ám az ominózus kilencedik napra kitűzött start meghiúsult: a Titan II rakéta egyik elektromos csatlakozója idő előtt kihúzódott, amely a startfolyamat automatikus leállásához vezetett az utolsó másodpercben. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az ilyen esetekre a műveleti utasításban előírt katapultálás nem ment végbe, mivel az azt irányító parancsnok nem húzta meg a kart. A második, immár sikeres startra 1965. december 15-én került sor. Az űrhajósok azt a feladatot kapták, hogy a negyedik keringésük végére hajtsák végre a randevút. Ehhez a röppályájukat úgy választották meg, hogy lényegében magától menjen végbe a megközelítés legnagyobb része és csak a legutolsó műveleteket kellett az űrhajósoknak finomhangolniuk. Schirráék maradéktalanul végrehajtották a feladatukat és a megjelölt időre a Gemini VIA a Gemini VII mellé manőverezett és órákon keresztül ott is maradt (a távolság 30 centiméter és 90 méter között változott a kötelékrepülés során). Ezzel újabb akadály hárult el a holdra szállás útjából. A Gemini VIA végül 1 nap 1 óra és 51 perc repülés után szállt le az Atlanti-óceánon. (hu)
- A Gemini–6A (vagy hivatalos NASA megjelölése szerint a Gemini VIA) az amerikai Gemini-program negyedik emberes küldetése volt. Érdekesség volt, hogy sorszáma ellenére a startja a Gemini VII után következett, amelyet azonban speciális körülmények és megfontolások alakítottak ki. Ahogy a Gemini–program lépdelt előre az Apollo-programhoz szükséges űrműveletek kipróbálásának útján, ez a repülés az tényleges kipróbálását kapta feladatul a Gemini–7 űrhajóval karöltve. Eredetileg Gemini VI jelzéssel az lett volna a feladata, hogy egy Agena célrakétával találkozzon a műveleti tervnek megfelelően, ám az Agena felbocsátásakor valamilyen probléma támadt és a célrakéta a pályára állásakor felrobbant. Ekkor merült fel a szakemberekben, hogy akár egy másik embervezette Gemini űrhajó is lehetne céltárgy. Az elképzelés kidolgozása nyomán a NASA meghozta döntését, miszerint a Gemini VII fog szolgálni céltárgyként a Gemini VI számára. Ezért a Gemini VII korábban szállt fel, mint a sorban őt megelőző repülés (a Gemini VI jelölést pedig megváltoztatták Gemini VIA-ra) és a másodikként felszálló űrhajó ezzel kísérelte meg a világon elsőként az űrbeli találkozást. A repülésre Wally Schirra parancsnokot és Tom Stafford pilótát jelölték ki, akik korábban szerteágazó szimulátoros kiképzést kaptak a műveletekre. Egyben a Gemini VI volt az utolsó olyan űrhajó, amely - lévén csak viszonylag rövid repülési idő volt előirányozva számára – akkumulátorokkal felszerelt űrhajó volt. A repülés legnagyobb kihívása volt, hogy a Gemini VII startját követően milyen gyorsan tudja a földi személyzet ismét szolgálatba állítani a 19-es indítóállást. A tervek szerint erre kilenc nap volt szükséges, amelyet teljesített is a cape-canaveral-i csapat. Ám az ominózus kilencedik napra kitűzött start meghiúsult: a Titan II rakéta egyik elektromos csatlakozója idő előtt kihúzódott, amely a startfolyamat automatikus leállásához vezetett az utolsó másodpercben. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az ilyen esetekre a műveleti utasításban előírt katapultálás nem ment végbe, mivel az azt irányító parancsnok nem húzta meg a kart. A második, immár sikeres startra 1965. december 15-én került sor. Az űrhajósok azt a feladatot kapták, hogy a negyedik keringésük végére hajtsák végre a randevút. Ehhez a röppályájukat úgy választották meg, hogy lényegében magától menjen végbe a megközelítés legnagyobb része és csak a legutolsó műveleteket kellett az űrhajósoknak finomhangolniuk. Schirráék maradéktalanul végrehajtották a feladatukat és a megjelölt időre a Gemini VIA a Gemini VII mellé manőverezett és órákon keresztül ott is maradt (a távolság 30 centiméter és 90 méter között változott a kötelékrepülés során). Ezzel újabb akadály hárult el a holdra szállás útjából. A Gemini VIA végül 1 nap 1 óra és 51 perc repülés után szállt le az Atlanti-óceánon. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 51547 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:apogeum
| |
| prop-hu:crew1Up
| |
| prop-hu:crew2Up
| |
| prop-hu:előzőRepülés
| |
| prop-hu:flights1Up
| |
| prop-hu:flights2Up
| |
| prop-hu:földetÉrésHelye
| |
| prop-hu:földetÉrésIdeje
| |
| prop-hu:hordozórakéta
| |
| prop-hu:hívójel
|
- Gemini–6A (hu)
- Gemini–6A (hu)
|
| prop-hu:időtartam
|
- 1 (xsd:integer)
- 51 (xsd:integer)
|
| prop-hu:keringésekSzáma
| |
| prop-hu:következőRepülés
| |
| prop-hu:megtettTávolság
|
- ~694 415 km (hu)
- ~694 415 km (hu)
|
| prop-hu:nssdcId
| |
| prop-hu:ország
| |
| prop-hu:perigeum
| |
| prop-hu:periódusFöldKörül
| |
| prop-hu:position
|
- Parancsnok (hu)
- Pilóta (hu)
- Parancsnok (hu)
- Pilóta (hu)
|
| prop-hu:pályahajlásFöldKörül
| |
| prop-hu:repülésNeve
|
- Gemini–6A (hu)
- Gemini–6A (hu)
|
| prop-hu:repülésjelvény
|
- Gemini 6A patch.png (hu)
- Gemini 6A patch.png (hu)
|
| prop-hu:start
| |
| prop-hu:starthely
| |
| prop-hu:személyzet
|
- Wally Schirra parancsnok
Thomas Stafford pilóta (hu)
- Wally Schirra parancsnok
Thomas Stafford pilóta (hu)
|
| prop-hu:személyzetKépaláírás
|
- Személyzet (hu)
- Személyzet (hu)
|
| prop-hu:tartalékSzemélyzet
|
- Gus Grissom parancsnok
John Young pilóta (hu)
- Gus Grissom parancsnok
John Young pilóta (hu)
|
| prop-hu:terminology
|
- Űrhajós (hu)
- Űrhajós (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:űrhajóTömege
| |
| prop-hu:űrügynökség
|
- NASA25px (hu)
- NASA25px (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Gemini–6A (hu)
- Gemini–6A (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:előzőRepülés
of | |
| is prop-hu:következőRepülés
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
