Property Value
dbo:abstract
  • A Gendzsi szerelmei (más néven Gendzsi regénye; japánul 源氏物語, Gendzsi monogatari) a japán irodalom egyik klasszikus alkotása, amelyet a Heian-kor csúcsán, a 11. század elején írt Muraszaki Sikibu japán nemeshölgy; egyesek szerint ez a világ első regénye (bár e címet sokan a világirodalom más-más, jóval korábbi alkotásainak „igénylik”). Kavabata Jaszunari irodalmi Nobel-díjának átvételekor a japán irodalom csúcsteljesítményének nevezte. Magyarul 1963-ban jelent meg először. Az 54 részre/könyvre tagolt monumentális mű Gendzsinek, a japán császár fiának pályafutását meséli el: Gendzsi, akit politikai okokból megfosztanak a rangjától, és alacsony beosztású hivatalnokként kezdi meg pályafutását, beleszeret mostohaanyjába. Tiltott szerelme és rossz házassága miatti frusztrációját számos afférban próbálja levezetni, amelyek azonban rendre balul végződnek. A történetek az ő szerelmi életén keresztül mutatják be a korabeli udvari nemesség szokásait, életét. A Gendzsi szerelmei férfiideált teremtett: Gendzsi a jóképű, eszes, figyelmes és nagylelkű szerető mintaképe, afféle japán herceg hófehér paripán. Az udvari etikett részletes ábrázolása miatt a regény még később is az illem fontos útmutatója volt a japán arisztokrácia köreiben. A regény műfajának tankönyvi kritériumai közül számos feltételnek tesz eleget a mű: van főszereplője, számos mellékszereplője, a fontosabb szereplők jelleme jól kidolgozott, a narráció nagyjából kronologikus, a főszereplő életében, illetve a halála után lezajló, egymást követő események köré szerveződik. A történet egyik figyelemreméltó vonása belső konzisztenciája: noha Muraszaki több száz szereplőt vonultat fel, mind összhangban öregszenek, és a családi és politikai kapcsolataik is következetesek. Muraszaki szinte előzmények nélkül alkotta meg monogatariját, a nagy kínai regények a 14. századtól ismertek, nem korábbról, egyéb hatások elől pedig Japán el volt zárva. A japán prózanyelv sem tekinthető kialakultnak még az ő korában. Munkája tehát legalább két szempontból is páratlan: megteremtett egy irodalmi nyelvet és szinte a semmiből létrehozott egy roppant terjedelmű regényt. Az eredeti szöveg olvasása nem könnyű feladat, mert Muraszaki a kor udvari etikettjének megfelelően – amely elfogadhatatlanul bizalmaskodónak tartotta azt, hogy más nemesekre a nevükkel hivatkozzanak – szinte egyáltalán nem használ neveket; az egyes szereplőket tisztségükkel , címükkel („a második hercegnő”), vagy egyszerűen a leírásukkal („a rokudzsói hölgy”) azonosítja, és ezek az elnevezések a szereplők életének alakulását követve megváltozhatnak az egyes fejezetek között. A legtöbb modern kiadás és fordítás ezeket a megnevezéseket utólag alkotott nevekre cseréli (Kasivagi például ezen a néven említtetik a korábbi fejezetekben is, holott csak akkor „kapja”, amikor meghal). A legtöbb japán fordító is (ugyanis a mai japánra át kell ültetni a Gendzsit, kapásból nem érthető a kortárs olvasó számára sem) ezt az eljárást követi. (hu)
  • A Gendzsi szerelmei (más néven Gendzsi regénye; japánul 源氏物語, Gendzsi monogatari) a japán irodalom egyik klasszikus alkotása, amelyet a Heian-kor csúcsán, a 11. század elején írt Muraszaki Sikibu japán nemeshölgy; egyesek szerint ez a világ első regénye (bár e címet sokan a világirodalom más-más, jóval korábbi alkotásainak „igénylik”). Kavabata Jaszunari irodalmi Nobel-díjának átvételekor a japán irodalom csúcsteljesítményének nevezte. Magyarul 1963-ban jelent meg először. Az 54 részre/könyvre tagolt monumentális mű Gendzsinek, a japán császár fiának pályafutását meséli el: Gendzsi, akit politikai okokból megfosztanak a rangjától, és alacsony beosztású hivatalnokként kezdi meg pályafutását, beleszeret mostohaanyjába. Tiltott szerelme és rossz házassága miatti frusztrációját számos afférban próbálja levezetni, amelyek azonban rendre balul végződnek. A történetek az ő szerelmi életén keresztül mutatják be a korabeli udvari nemesség szokásait, életét. A Gendzsi szerelmei férfiideált teremtett: Gendzsi a jóképű, eszes, figyelmes és nagylelkű szerető mintaképe, afféle japán herceg hófehér paripán. Az udvari etikett részletes ábrázolása miatt a regény még később is az illem fontos útmutatója volt a japán arisztokrácia köreiben. A regény műfajának tankönyvi kritériumai közül számos feltételnek tesz eleget a mű: van főszereplője, számos mellékszereplője, a fontosabb szereplők jelleme jól kidolgozott, a narráció nagyjából kronologikus, a főszereplő életében, illetve a halála után lezajló, egymást követő események köré szerveződik. A történet egyik figyelemreméltó vonása belső konzisztenciája: noha Muraszaki több száz szereplőt vonultat fel, mind összhangban öregszenek, és a családi és politikai kapcsolataik is következetesek. Muraszaki szinte előzmények nélkül alkotta meg monogatariját, a nagy kínai regények a 14. századtól ismertek, nem korábbról, egyéb hatások elől pedig Japán el volt zárva. A japán prózanyelv sem tekinthető kialakultnak még az ő korában. Munkája tehát legalább két szempontból is páratlan: megteremtett egy irodalmi nyelvet és szinte a semmiből létrehozott egy roppant terjedelmű regényt. Az eredeti szöveg olvasása nem könnyű feladat, mert Muraszaki a kor udvari etikettjének megfelelően – amely elfogadhatatlanul bizalmaskodónak tartotta azt, hogy más nemesekre a nevükkel hivatkozzanak – szinte egyáltalán nem használ neveket; az egyes szereplőket tisztségükkel , címükkel („a második hercegnő”), vagy egyszerűen a leírásukkal („a rokudzsói hölgy”) azonosítja, és ezek az elnevezések a szereplők életének alakulását követve megváltozhatnak az egyes fejezetek között. A legtöbb modern kiadás és fordítás ezeket a megnevezéseket utólag alkotott nevekre cseréli (Kasivagi például ezen a néven említtetik a korábbi fejezetekben is, holott csak akkor „kapja”, amikor meghal). A legtöbb japán fordító is (ugyanis a mai japánra át kell ültetni a Gendzsit, kapásból nem érthető a kortárs olvasó számára sem) ezt az eljárást követi. (hu)
dbo:author
dbo:country
dbo:literaryGenre
dbo:numberOfPages
  • 1556 (xsd:positiveInteger)
dbo:title
  • 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
  • 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
dbo:translator
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 592194 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 18326 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23586176 (xsd:integer)
prop-hu:accessdat
  • 2009-12-25 (xsd:date)
prop-hu:accessdate
  • 2009-12-25 (xsd:date)
  • 2016-02-16 (xsd:date)
prop-hu:archiveurl
prop-hu:author
  • Bowring, Richard (hu)
  • Field, Norma (hu)
  • Gatten, Aileen (hu)
  • Goff, Janet (hu)
  • Harper, T. J. (hu)
  • Kamens, Edward (hu)
  • McMullen, James (hu)
  • Murasaki Shikibu (hu)
  • Shirane, Haruo (hu)
  • Stinchecum (hu)
  • Bowring, Richard (hu)
  • Field, Norma (hu)
  • Gatten, Aileen (hu)
  • Goff, Janet (hu)
  • Harper, T. J. (hu)
  • Kamens, Edward (hu)
  • McMullen, James (hu)
  • Murasaki Shikibu (hu)
  • Shirane, Haruo (hu)
  • Stinchecum (hu)
prop-hu:coauthors
  • Amanda Meyer (hu)
  • Amanda Meyer (hu)
prop-hu:date
  • 20100323034530 (xsd:decimal)
  • 20160216011506 (xsd:decimal)
prop-hu:eredetiCím
  • 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
  • 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
prop-hu:fordító
prop-hu:id
  • HJAS 41.1 (hu)
  • MN 35.4 (hu)
  • MN 35.P (hu)
  • HJAS 41.1 (hu)
  • MN 35.4 (hu)
  • MN 35.P (hu)
prop-hu:isbn
  • 2716902623 (xsd:decimal)
prop-hu:kép
  • Genji emaki 01003 002.jpg (hu)
  • Genji emaki 01003 002.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • A Gendzsi szerelmei a 12. századból származó illusztrált tekercsen (hu)
  • A Gendzsi szerelmei a 12. századból származó illusztrált tekercsen (hu)
prop-hu:language
  • francia (hu)
  • japán (hu)
  • francia (hu)
  • japán (hu)
prop-hu:location
  • Oxford (hu)
  • Princeton (hu)
  • Stanford (hu)
  • Urbana, Ill (hu)
  • Oxford (hu)
  • Princeton (hu)
  • Stanford (hu)
  • Urbana, Ill (hu)
prop-hu:magyarKiadásDátuma
  • 1963 (xsd:integer)
prop-hu:magyarKiadó
prop-hu:médiaTípus
prop-hu:műfaj
prop-hu:nyelv
prop-hu:név
  • Gendzsi szerelmei (hu)
  • Gendzsi szerelmei (hu)
prop-hu:oldalak
  • 1556 (xsd:integer)
prop-hu:ország
prop-hu:others
  • Eiichi Shibuya (hu)
  • trad. René Sieffert (hu)
  • Eiichi Shibuya (hu)
  • trad. René Sieffert (hu)
prop-hu:pages
  • 5 (xsd:integer)
  • 29 (xsd:integer)
  • 35 (xsd:integer)
  • 375 (xsd:integer)
  • 1311 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Princeton University Press (hu)
  • Stanford University Press (hu)
  • New Leaves (hu)
  • Ph.D. University of Michigan (hu)
  • Center for Asian and Pacific Studies, University of Illinois (hu)
  • Unesco.org (hu)
  • Ithaca Press for the Board of the Faculty of Oriental Studies (hu)
  • Éditions POF, Collection « Les Œuvres capitales de la littérature japonaise » (hu)
  • Princeton University Press (hu)
  • Stanford University Press (hu)
  • New Leaves (hu)
  • Ph.D. University of Michigan (hu)
  • Center for Asian and Pacific Studies, University of Illinois (hu)
  • Unesco.org (hu)
  • Ithaca Press for the Board of the Faculty of Oriental Studies (hu)
  • Éditions POF, Collection « Les Œuvres capitales de la littérature japonaise » (hu)
prop-hu:series
  • Illinois Papers in Asian Studies (hu)
  • Illinois Papers in Asian Studies (hu)
prop-hu:szerző
prop-hu:title
  • Death and Salvation in Genji Monogatari (hu)
  • The Bridge of Dreams: A Poetics of the "Tale of Genji" (hu)
  • Genji Gossip (hu)
  • Genji Monogatari (hu)
  • Who tells the tale? "Ukifune": a study in narrative voice. (hu)
  • Le Dit du Genji, Magnificence - Impermanence (hu)
  • Murasaki Shikibu: The Tale of Genji (hu)
  • Narrative Voice in the Genji Monogatari (hu)
  • Noh drama and The Tale of Genji (hu)
  • The Splendor of Longing in the Tale of Genji (hu)
  • The Tale of Genji (hu)
  • The order of the early chapters in The Tale of Genji (hu)
  • Genji gaiden: The Origins of Kumazawa Banzan's Commentary on The Tale of Genji. (hu)
  • The secluded forest: textual problems in the Genji Monogatari (hu)
  • Approaches to Teaching Murasaki Shikibu's the Tale of Genji (hu)
  • A wisp of smoke: scent and character in The Tale of Genji (hu)
  • Death and Salvation in Genji Monogatari (hu)
  • The Bridge of Dreams: A Poetics of the "Tale of Genji" (hu)
  • Genji Gossip (hu)
  • Genji Monogatari (hu)
  • Who tells the tale? "Ukifune": a study in narrative voice. (hu)
  • Le Dit du Genji, Magnificence - Impermanence (hu)
  • Murasaki Shikibu: The Tale of Genji (hu)
  • Narrative Voice in the Genji Monogatari (hu)
  • Noh drama and The Tale of Genji (hu)
  • The Splendor of Longing in the Tale of Genji (hu)
  • The Tale of Genji (hu)
  • The order of the early chapters in The Tale of Genji (hu)
  • Genji gaiden: The Origins of Kumazawa Banzan's Commentary on The Tale of Genji. (hu)
  • The secluded forest: textual problems in the Genji Monogatari (hu)
  • Approaches to Teaching Murasaki Shikibu's the Tale of Genji (hu)
  • A wisp of smoke: scent and character in The Tale of Genji (hu)
prop-hu:url
prop-hu:volume
  • 5 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1977 (xsd:integer)
  • 1980 (xsd:integer)
  • 1981 (xsd:integer)
  • 1985 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1988 (xsd:integer)
  • 1991 (xsd:integer)
  • 1993 (xsd:integer)
  • 1994 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
dc:language
  • japán
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Gendzsi szerelmei (hu)
  • Gendzsi szerelmei (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Gendzsi szerelmei (hu)
  • Gendzsi szerelmei (hu)
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:főMű of
is foaf:primaryTopic of