| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Gendzsi szerelmei (más néven Gendzsi regénye; japánul 源氏物語, Gendzsi monogatari) a japán irodalom egyik klasszikus alkotása, amelyet a Heian-kor csúcsán, a 11. század elején írt Muraszaki Sikibu japán nemeshölgy; egyesek szerint ez a világ első regénye (bár e címet sokan a világirodalom más-más, jóval korábbi alkotásainak „igénylik”). Kavabata Jaszunari irodalmi Nobel-díjának átvételekor a japán irodalom csúcsteljesítményének nevezte. Magyarul 1963-ban jelent meg először. Az 54 részre/könyvre tagolt monumentális mű Gendzsinek, a japán császár fiának pályafutását meséli el: Gendzsi, akit politikai okokból megfosztanak a rangjától, és alacsony beosztású hivatalnokként kezdi meg pályafutását, beleszeret mostohaanyjába. Tiltott szerelme és rossz házassága miatti frusztrációját számos afférban próbálja levezetni, amelyek azonban rendre balul végződnek. A történetek az ő szerelmi életén keresztül mutatják be a korabeli udvari nemesség szokásait, életét. A Gendzsi szerelmei férfiideált teremtett: Gendzsi a jóképű, eszes, figyelmes és nagylelkű szerető mintaképe, afféle japán herceg hófehér paripán. Az udvari etikett részletes ábrázolása miatt a regény még később is az illem fontos útmutatója volt a japán arisztokrácia köreiben. A regény műfajának tankönyvi kritériumai közül számos feltételnek tesz eleget a mű: van főszereplője, számos mellékszereplője, a fontosabb szereplők jelleme jól kidolgozott, a narráció nagyjából kronologikus, a főszereplő életében, illetve a halála után lezajló, egymást követő események köré szerveződik. A történet egyik figyelemreméltó vonása belső konzisztenciája: noha Muraszaki több száz szereplőt vonultat fel, mind összhangban öregszenek, és a családi és politikai kapcsolataik is következetesek. Muraszaki szinte előzmények nélkül alkotta meg monogatariját, a nagy kínai regények a 14. századtól ismertek, nem korábbról, egyéb hatások elől pedig Japán el volt zárva. A japán prózanyelv sem tekinthető kialakultnak még az ő korában. Munkája tehát legalább két szempontból is páratlan: megteremtett egy irodalmi nyelvet és szinte a semmiből létrehozott egy roppant terjedelmű regényt. Az eredeti szöveg olvasása nem könnyű feladat, mert Muraszaki a kor udvari etikettjének megfelelően – amely elfogadhatatlanul bizalmaskodónak tartotta azt, hogy más nemesekre a nevükkel hivatkozzanak – szinte egyáltalán nem használ neveket; az egyes szereplőket tisztségükkel , címükkel („a második hercegnő”), vagy egyszerűen a leírásukkal („a rokudzsói hölgy”) azonosítja, és ezek az elnevezések a szereplők életének alakulását követve megváltozhatnak az egyes fejezetek között. A legtöbb modern kiadás és fordítás ezeket a megnevezéseket utólag alkotott nevekre cseréli (Kasivagi például ezen a néven említtetik a korábbi fejezetekben is, holott csak akkor „kapja”, amikor meghal). A legtöbb japán fordító is (ugyanis a mai japánra át kell ültetni a Gendzsit, kapásból nem érthető a kortárs olvasó számára sem) ezt az eljárást követi. (hu)
- A Gendzsi szerelmei (más néven Gendzsi regénye; japánul 源氏物語, Gendzsi monogatari) a japán irodalom egyik klasszikus alkotása, amelyet a Heian-kor csúcsán, a 11. század elején írt Muraszaki Sikibu japán nemeshölgy; egyesek szerint ez a világ első regénye (bár e címet sokan a világirodalom más-más, jóval korábbi alkotásainak „igénylik”). Kavabata Jaszunari irodalmi Nobel-díjának átvételekor a japán irodalom csúcsteljesítményének nevezte. Magyarul 1963-ban jelent meg először. Az 54 részre/könyvre tagolt monumentális mű Gendzsinek, a japán császár fiának pályafutását meséli el: Gendzsi, akit politikai okokból megfosztanak a rangjától, és alacsony beosztású hivatalnokként kezdi meg pályafutását, beleszeret mostohaanyjába. Tiltott szerelme és rossz házassága miatti frusztrációját számos afférban próbálja levezetni, amelyek azonban rendre balul végződnek. A történetek az ő szerelmi életén keresztül mutatják be a korabeli udvari nemesség szokásait, életét. A Gendzsi szerelmei férfiideált teremtett: Gendzsi a jóképű, eszes, figyelmes és nagylelkű szerető mintaképe, afféle japán herceg hófehér paripán. Az udvari etikett részletes ábrázolása miatt a regény még később is az illem fontos útmutatója volt a japán arisztokrácia köreiben. A regény műfajának tankönyvi kritériumai közül számos feltételnek tesz eleget a mű: van főszereplője, számos mellékszereplője, a fontosabb szereplők jelleme jól kidolgozott, a narráció nagyjából kronologikus, a főszereplő életében, illetve a halála után lezajló, egymást követő események köré szerveződik. A történet egyik figyelemreméltó vonása belső konzisztenciája: noha Muraszaki több száz szereplőt vonultat fel, mind összhangban öregszenek, és a családi és politikai kapcsolataik is következetesek. Muraszaki szinte előzmények nélkül alkotta meg monogatariját, a nagy kínai regények a 14. századtól ismertek, nem korábbról, egyéb hatások elől pedig Japán el volt zárva. A japán prózanyelv sem tekinthető kialakultnak még az ő korában. Munkája tehát legalább két szempontból is páratlan: megteremtett egy irodalmi nyelvet és szinte a semmiből létrehozott egy roppant terjedelmű regényt. Az eredeti szöveg olvasása nem könnyű feladat, mert Muraszaki a kor udvari etikettjének megfelelően – amely elfogadhatatlanul bizalmaskodónak tartotta azt, hogy más nemesekre a nevükkel hivatkozzanak – szinte egyáltalán nem használ neveket; az egyes szereplőket tisztségükkel , címükkel („a második hercegnő”), vagy egyszerűen a leírásukkal („a rokudzsói hölgy”) azonosítja, és ezek az elnevezések a szereplők életének alakulását követve megváltozhatnak az egyes fejezetek között. A legtöbb modern kiadás és fordítás ezeket a megnevezéseket utólag alkotott nevekre cseréli (Kasivagi például ezen a néven említtetik a korábbi fejezetekben is, holott csak akkor „kapja”, amikor meghal). A legtöbb japán fordító is (ugyanis a mai japánra át kell ültetni a Gendzsit, kapásból nem érthető a kortárs olvasó számára sem) ezt az eljárást követi. (hu)
|
| dbo:author
| |
| dbo:country
| |
| dbo:literaryGenre
| |
| dbo:numberOfPages
|
- 1556 (xsd:positiveInteger)
|
| dbo:title
|
- 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
- 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
|
| dbo:translator
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 18326 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accessdat
| |
| prop-hu:accessdate
|
- 2009-12-25 (xsd:date)
- 2016-02-16 (xsd:date)
|
| prop-hu:archiveurl
| |
| prop-hu:author
|
- Bowring, Richard (hu)
- Field, Norma (hu)
- Gatten, Aileen (hu)
- Goff, Janet (hu)
- Harper, T. J. (hu)
- Kamens, Edward (hu)
- McMullen, James (hu)
- Murasaki Shikibu (hu)
- Shirane, Haruo (hu)
- Stinchecum (hu)
- Bowring, Richard (hu)
- Field, Norma (hu)
- Gatten, Aileen (hu)
- Goff, Janet (hu)
- Harper, T. J. (hu)
- Kamens, Edward (hu)
- McMullen, James (hu)
- Murasaki Shikibu (hu)
- Shirane, Haruo (hu)
- Stinchecum (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- Amanda Meyer (hu)
- Amanda Meyer (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 20100323034530 (xsd:decimal)
- 20160216011506 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:eredetiCím
|
- 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
- 源氏物語, Gendzsi monogatari (hu)
|
| prop-hu:fordító
| |
| prop-hu:id
|
- HJAS 41.1 (hu)
- MN 35.4 (hu)
- MN 35.P (hu)
- HJAS 41.1 (hu)
- MN 35.4 (hu)
- MN 35.P (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kép
|
- Genji emaki 01003 002.jpg (hu)
- Genji emaki 01003 002.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A Gendzsi szerelmei a 12. századból származó illusztrált tekercsen (hu)
- A Gendzsi szerelmei a 12. századból származó illusztrált tekercsen (hu)
|
| prop-hu:language
|
- francia (hu)
- japán (hu)
- francia (hu)
- japán (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Oxford (hu)
- Princeton (hu)
- Stanford (hu)
- Urbana, Ill (hu)
- Oxford (hu)
- Princeton (hu)
- Stanford (hu)
- Urbana, Ill (hu)
|
| prop-hu:magyarKiadásDátuma
| |
| prop-hu:magyarKiadó
| |
| prop-hu:médiaTípus
| |
| prop-hu:műfaj
| |
| prop-hu:nyelv
| |
| prop-hu:név
|
- Gendzsi szerelmei (hu)
- Gendzsi szerelmei (hu)
|
| prop-hu:oldalak
| |
| prop-hu:ország
| |
| prop-hu:others
|
- Eiichi Shibuya (hu)
- trad. René Sieffert (hu)
- Eiichi Shibuya (hu)
- trad. René Sieffert (hu)
|
| prop-hu:pages
|
- 5 (xsd:integer)
- 29 (xsd:integer)
- 35 (xsd:integer)
- 375 (xsd:integer)
- 1311 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Princeton University Press (hu)
- Stanford University Press (hu)
- New Leaves (hu)
- Ph.D. University of Michigan (hu)
- Center for Asian and Pacific Studies, University of Illinois (hu)
- Unesco.org (hu)
- Ithaca Press for the Board of the Faculty of Oriental Studies (hu)
- Éditions POF, Collection « Les Œuvres capitales de la littérature japonaise » (hu)
- Princeton University Press (hu)
- Stanford University Press (hu)
- New Leaves (hu)
- Ph.D. University of Michigan (hu)
- Center for Asian and Pacific Studies, University of Illinois (hu)
- Unesco.org (hu)
- Ithaca Press for the Board of the Faculty of Oriental Studies (hu)
- Éditions POF, Collection « Les Œuvres capitales de la littérature japonaise » (hu)
|
| prop-hu:series
|
- Illinois Papers in Asian Studies (hu)
- Illinois Papers in Asian Studies (hu)
|
| prop-hu:szerző
| |
| prop-hu:title
|
- Death and Salvation in Genji Monogatari (hu)
- The Bridge of Dreams: A Poetics of the "Tale of Genji" (hu)
- Genji Gossip (hu)
- Genji Monogatari (hu)
- Who tells the tale? "Ukifune": a study in narrative voice. (hu)
- Le Dit du Genji, Magnificence - Impermanence (hu)
- Murasaki Shikibu: The Tale of Genji (hu)
- Narrative Voice in the Genji Monogatari (hu)
- Noh drama and The Tale of Genji (hu)
- The Splendor of Longing in the Tale of Genji (hu)
- The Tale of Genji (hu)
- The order of the early chapters in The Tale of Genji (hu)
- Genji gaiden: The Origins of Kumazawa Banzan's Commentary on The Tale of Genji. (hu)
- The secluded forest: textual problems in the Genji Monogatari (hu)
- Approaches to Teaching Murasaki Shikibu's the Tale of Genji (hu)
- A wisp of smoke: scent and character in The Tale of Genji (hu)
- Death and Salvation in Genji Monogatari (hu)
- The Bridge of Dreams: A Poetics of the "Tale of Genji" (hu)
- Genji Gossip (hu)
- Genji Monogatari (hu)
- Who tells the tale? "Ukifune": a study in narrative voice. (hu)
- Le Dit du Genji, Magnificence - Impermanence (hu)
- Murasaki Shikibu: The Tale of Genji (hu)
- Narrative Voice in the Genji Monogatari (hu)
- Noh drama and The Tale of Genji (hu)
- The Splendor of Longing in the Tale of Genji (hu)
- The Tale of Genji (hu)
- The order of the early chapters in The Tale of Genji (hu)
- Genji gaiden: The Origins of Kumazawa Banzan's Commentary on The Tale of Genji. (hu)
- The secluded forest: textual problems in the Genji Monogatari (hu)
- Approaches to Teaching Murasaki Shikibu's the Tale of Genji (hu)
- A wisp of smoke: scent and character in The Tale of Genji (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:volume
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1977 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1981 (xsd:integer)
- 1985 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
- 1994 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
|
| dc:language
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Gendzsi szerelmei (hu)
- Gendzsi szerelmei (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Gendzsi szerelmei (hu)
- Gendzsi szerelmei (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:főMű
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
