Property Value
dbo:abstract
  • Muraszaki Sikibu (紫 式部; Hepburn: Murasaki Shikibu; Heiankjó, 973 és 978 között – 1014 és 1025 között) japán regényíró, költő és udvarhölgy volt a Heian-korban. Legismertebb műve a Gendzsi szerelmei (源氏物語, Gendzsi monogatari) című nagyregény, „a világirodalom első regénye”, amely körülbelül 1000 és 1012 (vagy 1021) között keletkezhetett. A Muraszaki Sikibu felvett név, valódi neve ismeretlen, de talán ő lehetett az a Fudzsivara Takako, akit egy 1007-es udvari napló udvarhölgyként említ. A Heian-kori nők hagyományosan nem tanulhattak kínaiul, a korabeli kormányzás (és a férfiak) nagy presztízsű hivatalos nyelvén, de a művelt apja háztartásában nevelkedő Muraszaki igen hamar fogékonyságot mutatott a kínai klasszikusok iránt, és sikerült elsajátítania a kínai írást-olvasást. Húszas évei elején-közepén ment férjhez, és egy leánygyermeke született; a férj a házasságkötés után két évvel meghalt. Nem tudni pontosan, mikor kezdte írni Muraszaki a Gendzsi szerelmeit, talán házasélete alatt, vagy nem sokkal utána. 1005-ben meghívták udvarhölgynek Sósi császárné mellé, minden bizonnyal akkor már kialakulóban levő írói hírneve miatt. Udvari szolgálata alatt is folyamatosan írhatott, udvarbéli jelenetekkel gazdagítva regényét. Öt vagy hat év után otthagyta az udvart, és Sósi császárnéval együtt visszavonult a Biva-tó mellé. Halála évét nem tudják pontosan megjelölni a kutatók: legtöbben 1014-re teszik, de vannak, akik szerint még 1025-ben is élhetett. Három műve ismert: a Muraszaki udvarhölgy naplója, egy kötetnyi vers és a Gendzsi szerelmei. Alig egy évtizeddel elkészülte után a Gendzsit már tartományokszerte terjesztették, egy évszázad múltán pedig a japán irodalom klasszikusának számított, és tudós elemzések tárgya lett. Külföldön a 20. század első harmadában jelent meg először: Arthur Waley hatkötetes angol fordítása 1933-ra fejeződött be. Muraszaki írásai alapműveknek számítanak nemcsak irodalmi értékük okán, hanem azért is, mert részletes ábrázolást nyújtanak a virágkorát élő Heian-udvar kultúrájáról. A 13. század óta számtalan kiadásban illusztrálták őket japán festők és közismert ukijo-e mesterek. (hu)
  • Muraszaki Sikibu (紫 式部; Hepburn: Murasaki Shikibu; Heiankjó, 973 és 978 között – 1014 és 1025 között) japán regényíró, költő és udvarhölgy volt a Heian-korban. Legismertebb műve a Gendzsi szerelmei (源氏物語, Gendzsi monogatari) című nagyregény, „a világirodalom első regénye”, amely körülbelül 1000 és 1012 (vagy 1021) között keletkezhetett. A Muraszaki Sikibu felvett név, valódi neve ismeretlen, de talán ő lehetett az a Fudzsivara Takako, akit egy 1007-es udvari napló udvarhölgyként említ. A Heian-kori nők hagyományosan nem tanulhattak kínaiul, a korabeli kormányzás (és a férfiak) nagy presztízsű hivatalos nyelvén, de a művelt apja háztartásában nevelkedő Muraszaki igen hamar fogékonyságot mutatott a kínai klasszikusok iránt, és sikerült elsajátítania a kínai írást-olvasást. Húszas évei elején-közepén ment férjhez, és egy leánygyermeke született; a férj a házasságkötés után két évvel meghalt. Nem tudni pontosan, mikor kezdte írni Muraszaki a Gendzsi szerelmeit, talán házasélete alatt, vagy nem sokkal utána. 1005-ben meghívták udvarhölgynek Sósi császárné mellé, minden bizonnyal akkor már kialakulóban levő írói hírneve miatt. Udvari szolgálata alatt is folyamatosan írhatott, udvarbéli jelenetekkel gazdagítva regényét. Öt vagy hat év után otthagyta az udvart, és Sósi császárnéval együtt visszavonult a Biva-tó mellé. Halála évét nem tudják pontosan megjelölni a kutatók: legtöbben 1014-re teszik, de vannak, akik szerint még 1025-ben is élhetett. Három műve ismert: a Muraszaki udvarhölgy naplója, egy kötetnyi vers és a Gendzsi szerelmei. Alig egy évtizeddel elkészülte után a Gendzsit már tartományokszerte terjesztették, egy évszázad múltán pedig a japán irodalom klasszikusának számított, és tudós elemzések tárgya lett. Külföldön a 20. század első harmadában jelent meg először: Arthur Waley hatkötetes angol fordítása 1933-ra fejeződött be. Muraszaki írásai alapműveknek számítanak nemcsak irodalmi értékük okán, hanem azért is, mert részletes ábrázolást nyújtanak a virágkorát élő Heian-udvar kultúrájáról. A 13. század óta számtalan kiadásban illusztrálták őket japán festők és közismert ukijo-e mesterek. (hu)
dbo:era
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 975500 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 62167 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23679975 (xsd:integer)
prop-hu:coauthors
  • Caiger, John Godwin (hu)
  • Kamens, Edward, Matsumoto, Stacie (hu)
  • McCullough, William H. (hu)
  • Caiger, John Godwin (hu)
  • Kamens, Edward, Matsumoto, Stacie (hu)
  • McCullough, William H. (hu)
prop-hu:cím
  • Gendzsi regénye I–III. (hu)
  • Gendzsi szerelmei I-III. (hu)
  • Poveszty o Gendzi (hu)
  • The Diary of Lady Murasaki (hu)
  • Gendzsi regénye I–III. (hu)
  • Gendzsi szerelmei I-III. (hu)
  • Poveszty o Gendzi (hu)
  • The Diary of Lady Murasaki (hu)
prop-hu:fejezetcím
  • Bevezetés (hu)
  • Introduction (hu)
  • Előszó (hu)
  • Prilozsenyije (hu)
  • Bevezetés (hu)
  • Introduction (hu)
  • Előszó (hu)
  • Prilozsenyije (hu)
prop-hu:fejezetszerző
  • Gy. Horváth László (hu)
  • Arthur Waley (hu)
  • Richard Bowring (hu)
  • Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina (hu)
  • Gy. Horváth László (hu)
  • Arthur Waley (hu)
  • Richard Bowring (hu)
  • Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina (hu)
prop-hu:first
  • Adam (hu)
  • Craig (hu)
  • Ivan (hu)
  • Louis (hu)
  • Donald (hu)
  • László (hu)
  • Elizabeth (hu)
  • Helen Craig (hu)
  • William J. (hu)
  • Louis G. (hu)
  • William George (hu)
  • Kenneth G. (hu)
  • Chieko Irie (hu)
  • Chizuko (hu)
  • Edwin O. (hu)
  • Haruo (hu)
  • Mikhael (hu)
  • R. H. P. (hu)
  • Richard John (hu)
  • Sikibu (hu)
  • Adam (hu)
  • Craig (hu)
  • Ivan (hu)
  • Louis (hu)
  • Donald (hu)
  • László (hu)
  • Elizabeth (hu)
  • Helen Craig (hu)
  • William J. (hu)
  • Louis G. (hu)
  • William George (hu)
  • Kenneth G. (hu)
  • Chieko Irie (hu)
  • Chizuko (hu)
  • Edwin O. (hu)
  • Haruo (hu)
  • Mikhael (hu)
  • R. H. P. (hu)
  • Richard John (hu)
  • Sikibu (hu)
prop-hu:férj
  • Fudzsivara no Nobutaka (hu)
  • Fudzsivara no Nobutaka (hu)
prop-hu:főMű
prop-hu:gyerekek
  • Kensi (hu)
  • Kensi (hu)
prop-hu:halálDátuma
  • 1014 (xsd:integer)
prop-hu:hely
  • Budapest (hu)
  • London (hu)
  • Moszkva (hu)
  • Budapest (hu)
  • London (hu)
  • Moszkva (hu)
prop-hu:isbn
  • 4 (xsd:integer)
  • 5 (xsd:integer)
  • 963 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
  • 9789630788380 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
prop-hu:last
  • Mason (hu)
  • Morris (hu)
  • Perez (hu)
  • Keene (hu)
  • McCullough (hu)
  • Ueno (hu)
  • Aston (hu)
  • Henshall (hu)
  • Gy. Horváth (hu)
  • Adolphson (hu)
  • Bowring (hu)
  • Frédéric (hu)
  • Geczy (hu)
  • Lillehoj (hu)
  • Lockard (hu)
  • Mulhern (hu)
  • Muraszaki (hu)
  • Puette (hu)
  • Reischauer (hu)
  • Shirane (hu)
  • Shively (hu)
  • Mason (hu)
  • Morris (hu)
  • Perez (hu)
  • Keene (hu)
  • McCullough (hu)
  • Ueno (hu)
  • Aston (hu)
  • Henshall (hu)
  • Gy. Horváth (hu)
  • Adolphson (hu)
  • Bowring (hu)
  • Frédéric (hu)
  • Geczy (hu)
  • Lillehoj (hu)
  • Lockard (hu)
  • Mulhern (hu)
  • Muraszaki (hu)
  • Puette (hu)
  • Reischauer (hu)
  • Shirane (hu)
  • Shively (hu)
prop-hu:location
  • Boston (hu)
  • Budapest (hu)
  • London (hu)
  • Melbourne (hu)
  • New York (hu)
  • Cambridge (hu)
  • Stanford (hu)
  • Cambridge, MA (hu)
  • Tokyo (hu)
  • Honolulu (hu)
  • Stanford, CA (hu)
  • Westport, CT (hu)
  • Armonk, NY (hu)
  • North Clarendon (hu)
  • Boston (hu)
  • Budapest (hu)
  • London (hu)
  • Melbourne (hu)
  • New York (hu)
  • Cambridge (hu)
  • Stanford (hu)
  • Cambridge, MA (hu)
  • Tokyo (hu)
  • Honolulu (hu)
  • Stanford, CA (hu)
  • Westport, CT (hu)
  • Armonk, NY (hu)
  • North Clarendon (hu)
prop-hu:műfaj
  • regény, napló, versek (hu)
  • regény, napló, versek (hu)
prop-hu:nemzetiség
  • japán (hu)
  • japán (hu)
prop-hu:név
  • Muraszaki Sikibu (hu)
  • Muraszaki Sikibu (hu)
prop-hu:periódus
  • kb. 1000–1012/1021 (hu)
  • kb. 1000–1012/1021 (hu)
prop-hu:publisher
  • dbpedia-hu:Corvina_Könyvkiadó
  • Európa (hu)
  • Cambridge UP (hu)
  • McGraw-Hill (hu)
  • Harvard UP (hu)
  • M. E. Sharpe (hu)
  • Greenwood Press (hu)
  • Heinemann (hu)
  • St. Martin's Press (hu)
  • Stanford UP (hu)
  • Kodansha International (hu)
  • Tuttle (hu)
  • Wadsworth (hu)
  • Columbia UP (hu)
  • Hawaii UP (hu)
  • Kōdansha (hu)
  • Oxford International Publishers (hu)
  • Transpacific Press (hu)
prop-hu:szerző
  • Gy. Horváth László (hu)
  • Arthur Waley (hu)
  • Richard Bowring (hu)
  • Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina (hu)
  • Gy. Horváth László (hu)
  • Arthur Waley (hu)
  • Richard Bowring (hu)
  • Tatyjana Lvovna Szokolova-Gyeljuszina (hu)
prop-hu:szülei
  • Fudzsivara no Tametoki (hu)
  • Fudzsivara no Tametoki (hu)
prop-hu:születésiDátum
  • 973 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:title
  • A History of Japan (hu)
  • The Tale of Genji (hu)
  • The History of Japan (hu)
  • Critical Perspectives on Classicism in Japanese Painting, 1600–17 (hu)
  • The World of the Shining Prince: Court Life in Ancient Japan (hu)
  • Traditional Japanese Literature: An Anthology, Beginnings to 1600 (hu)
  • A History of Japanese Literature (hu)
  • Art: Histories, Theories and Exceptions (hu)
  • Classical Japanese Prose: An Anthology (hu)
  • Gendzsi szerelmei I–III. (hu)
  • Heian Japan: Centers and Peripheries (hu)
  • Heroic with Grace: Legendary Women of Japan (hu)
  • Japan Encyclopedia (hu)
  • Japan: The Story of a Nation (hu)
  • Japanese Women Writers: a Bio-Critical Sourcebook (hu)
  • Japán kulturális lexikon (hu)
  • Kodansha Encyclopedia of Japan (hu)
  • The Cambridge History of Japan: Heian Japan (hu)
  • The Japan Book: A Comprehensive Pocket Guide (hu)
  • The Modern Family in Japan: Its Rise and Fall (hu)
  • The Pleasures of Japanese Literature (hu)
  • The Tale of Genji: A Reader's Guide (hu)
  • Seeds in the Heart: Japanese Literature from Earliest times to the Late Sixteenth Century (hu)
  • Envisioning „The Tale of Genji”: Media, Gender, and Cultural Production (hu)
  • The Bridge of Dreams: A Poetics of „The Tale of Genji” (hu)
  • Societies, Networks, and Transitions, Volume I: To 1500: A Global History (hu)
  • A History of Japan (hu)
  • The Tale of Genji (hu)
  • The History of Japan (hu)
  • Critical Perspectives on Classicism in Japanese Painting, 1600–17 (hu)
  • The World of the Shining Prince: Court Life in Ancient Japan (hu)
  • Traditional Japanese Literature: An Anthology, Beginnings to 1600 (hu)
  • A History of Japanese Literature (hu)
  • Art: Histories, Theories and Exceptions (hu)
  • Classical Japanese Prose: An Anthology (hu)
  • Gendzsi szerelmei I–III. (hu)
  • Heian Japan: Centers and Peripheries (hu)
  • Heroic with Grace: Legendary Women of Japan (hu)
  • Japan Encyclopedia (hu)
  • Japan: The Story of a Nation (hu)
  • Japanese Women Writers: a Bio-Critical Sourcebook (hu)
  • Japán kulturális lexikon (hu)
  • Kodansha Encyclopedia of Japan (hu)
  • The Cambridge History of Japan: Heian Japan (hu)
  • The Japan Book: A Comprehensive Pocket Guide (hu)
  • The Modern Family in Japan: Its Rise and Fall (hu)
  • The Pleasures of Japanese Literature (hu)
  • The Tale of Genji: A Reader's Guide (hu)
  • Seeds in the Heart: Japanese Literature from Earliest times to the Late Sixteenth Century (hu)
  • Envisioning „The Tale of Genji”: Media, Gender, and Cultural Production (hu)
  • The Bridge of Dreams: A Poetics of „The Tale of Genji” (hu)
  • Societies, Networks, and Transitions, Volume I: To 1500: A Global History (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1907 (xsd:integer)
  • 1983 (xsd:integer)
  • 1986 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
  • 1988 (xsd:integer)
  • 1990 (xsd:integer)
  • 1991 (xsd:integer)
  • 1994 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
  • 2009 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 1963 (xsd:integer)
  • 1991 (xsd:integer)
  • 1996 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2009 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Muraszaki Sikibu (hu)
  • Muraszaki Sikibu (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Muraszaki Sikibu (hu)
  • Muraszaki Sikibu (hu)
is dbo:author of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:szerző of
is foaf:primaryTopic of