| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier, aki korán elhunyt bátyja után nevét, a Georges-ot felvéve a Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier-re változtatta, de röviden Georges Cuvier néven ismert (Montbéliard, 1769. augusztus 23. – Párizs, 1832. május 13.) francia zoológus, geológus, az összehasonlító anatómia megalapítója, az őslénytan úttörője és korának egyik legnagyobb természettudósa. Pierre-Paul Royer-Collard az intelligencia Napóleonjának nevezte, míg Franciaországban sokan kora Arisztotelészeként üdvözölték. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Cuvier”. A 19. század első felében vezető alakja volt azoknak a természettudományi kutatásoknak, melyek az élő állatokat és a fosszíliákat, más nevén az ősmaradványokat kutatta. Képes volt arra, hogy néhány darab csontból rekonstruáljon egy teljes élőlényt, amiből aztán még következtetéseket is levont az állat életmódját illetően. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy felismerte a részek viszonossági elvét, a korrelációs törvényt, mely szerint az állat egy adott része a test valamennyi többi részét is meghatározhatja. Cuvier munkássága alapozta meg a gerincesek őslénytanát, kibővítette Linné rendszerét a törzzsel, amit mind az élő, mind a fosszilis fajok besorolásánál alkalmazott. Arról is ismert, hogy a fajok kihalásáról szóló tudományos ismereteket is ő alapozta meg, ami előtte még nem volt elfogadott nézet. Cuvier a földtörténetet elemző munkáiban azt feltételezte, hogy katasztrófák következtében, például egy nagyobb vízözön után az egyik helyen kipusztult élővilágot „újrateremtett fajok” pótolhatják. Ezeknek a nézeteinek az eredményeként a kora 19. századi meghatározó támogatójává vált. A Párizsi-medence geológiai rétegeinek vizsgálatakor -ral közösen rakták le a biosztratigráfia alapjait. Egyéb nagyszerű eredményei mellett Cuvier állapította meg, hogy az addig a megtalálásának helyéről ohiói állatnak nevezett, az Amerikai Egyesült Államokban talált elefántszerű csont valójában egy kihalt mamut maradványa, és a Paraguayban kiásott nagy emlős csontváz az óriáslajhár-félékhez tartozó Megatherium. Ő nevezte el (bár nem ismerték el hivatalosan) a vízben élő hüllőt, a moszaszauruszt és a pteroszauruszok rendjének egyik nemét, a Pterodactylust. Az elsők között állapította meg, hogy a prehisztorikus korban nem az emlősök, hanem inkább a hüllők voltak a domináns fajok. Arról is nevezetes, hogy ellenezte Jean-Baptiste Lamarck és evolúciós elméleteit. Mivel nem talált bizonyítékot az evolúcióra, azt gondolta, hogy az állatfajok állandóak maradnak és nem változnak meg földi életük során. A kövületek és a létező élőlények közötti különbségeket a katasztrófaelmélettel magyarázta. Azt állította, hogy a kihalt állatokat és növényeket több lokális katasztrófa pusztította el, míg az élő fajok a pusztulás után újonnan fejlődtek ki. Legismertebb és egyben egyik legjelentősebb műve a 15 kötetes Le Règne Animal (Az állatok birodalma, 1817). Természettudományi munkásságát már életében is elismerték, 1819-ben főnemesi címet, Franciaország pairje (Pairie de France) adományoztak neki. Ettől fogva Cuvier bárónak nevezték. Cuvier-t 1818-ban a Francia Természettudományi Akadémia negyven halhatatlanja közé választotta, és az Eiffel-tornyon megörökített nevek listáján szereplő 72 tudós között a nyolcadik helyen szerepel a felsorolásban. Munkásságát többen folytatták, talán a legnevezetesebb követői a svájci születésű amerikai Louis Agassiz és az angol Richard Owen. (hu)
- Jean Léopold Nicolas Frédéric Cuvier, aki korán elhunyt bátyja után nevét, a Georges-ot felvéve a Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier-re változtatta, de röviden Georges Cuvier néven ismert (Montbéliard, 1769. augusztus 23. – Párizs, 1832. május 13.) francia zoológus, geológus, az összehasonlító anatómia megalapítója, az őslénytan úttörője és korának egyik legnagyobb természettudósa. Pierre-Paul Royer-Collard az intelligencia Napóleonjának nevezte, míg Franciaországban sokan kora Arisztotelészeként üdvözölték. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Cuvier”. A 19. század első felében vezető alakja volt azoknak a természettudományi kutatásoknak, melyek az élő állatokat és a fosszíliákat, más nevén az ősmaradványokat kutatta. Képes volt arra, hogy néhány darab csontból rekonstruáljon egy teljes élőlényt, amiből aztán még következtetéseket is levont az állat életmódját illetően. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy felismerte a részek viszonossági elvét, a korrelációs törvényt, mely szerint az állat egy adott része a test valamennyi többi részét is meghatározhatja. Cuvier munkássága alapozta meg a gerincesek őslénytanát, kibővítette Linné rendszerét a törzzsel, amit mind az élő, mind a fosszilis fajok besorolásánál alkalmazott. Arról is ismert, hogy a fajok kihalásáról szóló tudományos ismereteket is ő alapozta meg, ami előtte még nem volt elfogadott nézet. Cuvier a földtörténetet elemző munkáiban azt feltételezte, hogy katasztrófák következtében, például egy nagyobb vízözön után az egyik helyen kipusztult élővilágot „újrateremtett fajok” pótolhatják. Ezeknek a nézeteinek az eredményeként a kora 19. századi meghatározó támogatójává vált. A Párizsi-medence geológiai rétegeinek vizsgálatakor -ral közösen rakták le a biosztratigráfia alapjait. Egyéb nagyszerű eredményei mellett Cuvier állapította meg, hogy az addig a megtalálásának helyéről ohiói állatnak nevezett, az Amerikai Egyesült Államokban talált elefántszerű csont valójában egy kihalt mamut maradványa, és a Paraguayban kiásott nagy emlős csontváz az óriáslajhár-félékhez tartozó Megatherium. Ő nevezte el (bár nem ismerték el hivatalosan) a vízben élő hüllőt, a moszaszauruszt és a pteroszauruszok rendjének egyik nemét, a Pterodactylust. Az elsők között állapította meg, hogy a prehisztorikus korban nem az emlősök, hanem inkább a hüllők voltak a domináns fajok. Arról is nevezetes, hogy ellenezte Jean-Baptiste Lamarck és evolúciós elméleteit. Mivel nem talált bizonyítékot az evolúcióra, azt gondolta, hogy az állatfajok állandóak maradnak és nem változnak meg földi életük során. A kövületek és a létező élőlények közötti különbségeket a katasztrófaelmélettel magyarázta. Azt állította, hogy a kihalt állatokat és növényeket több lokális katasztrófa pusztította el, míg az élő fajok a pusztulás után újonnan fejlődtek ki. Legismertebb és egyben egyik legjelentősebb műve a 15 kötetes Le Règne Animal (Az állatok birodalma, 1817). Természettudományi munkásságát már életében is elismerték, 1819-ben főnemesi címet, Franciaország pairje (Pairie de France) adományoztak neki. Ettől fogva Cuvier bárónak nevezték. Cuvier-t 1818-ban a Francia Természettudományi Akadémia negyven halhatatlanja közé választotta, és az Eiffel-tornyon megörökített nevek listáján szereplő 72 tudós között a nyolcadik helyen szerepel a felsorolásban. Munkásságát többen folytatták, talán a legnevezetesebb követői a svájci születésű amerikai Louis Agassiz és az angol Richard Owen. (hu)
|
| dbo:mainInterest
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 68637 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accessdate
| |
| prop-hu:akadémiaiTagság
|
- Francia Természettudományi Akadémia (hu)
- Francia Természettudományi Akadémia (hu)
|
| prop-hu:authorlink
|
- Carl Zimmer (hu)
- Martin J. S. Rudwick (hu)
- Sarah Bowdich Lee (hu)
- Carl Zimmer (hu)
- Martin J. S. Rudwick (hu)
- Sarah Bowdich Lee (hu)
|
| prop-hu:chapter
|
- Cuvier’s attitude toward creation and the biblical Flood (hu)
- Cuvier’s attitude toward creation and the biblical Flood (hu)
|
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:edition
| |
| prop-hu:editor1First
|
- Martina (hu)
- Martina (hu)
|
| prop-hu:editor1Last
|
- Kölbl-Ebert (hu)
- Kölbl-Ebert (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Carl (hu)
- John (hu)
- Colin (hu)
- Kálmán (hu)
- W. (hu)
- Edward J. (hu)
- John O. (hu)
- G. (hu)
- F. (hu)
- Benjamin H. (hu)
- Charles Coulson (hu)
- John P. (hu)
- Lawrence A. (hu)
- Martin J. S. (hu)
- Mrs. R. (hu)
- Nadine M. (hu)
- Phillipe (hu)
- Carl (hu)
- John (hu)
- Colin (hu)
- Kálmán (hu)
- W. (hu)
- Edward J. (hu)
- John O. (hu)
- G. (hu)
- F. (hu)
- Benjamin H. (hu)
- Charles Coulson (hu)
- John P. (hu)
- Lawrence A. (hu)
- Martin J. S. (hu)
- Mrs. R. (hu)
- Nadine M. (hu)
- Phillipe (hu)
|
| prop-hu:halálDátuma
| |
| prop-hu:halálHelye
| |
| prop-hu:hatássalVolt
| |
| prop-hu:hatássalVoltakRá
| |
| prop-hu:id
|
- ISBN0-06-113840-1 (hu)
- ISBN978-1-86239-269-4 (hu)
- ISBN0-06-113840-1 (hu)
- ISBN978-1-86239-269-4 (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
|
| prop-hu:issue
| |
| prop-hu:kutatóintézetiMunkahely
|
- Füvészkert (hu)
- Füvészkert (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Georges Cuvier large.jpg (hu)
- Georges Cuvier large.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- James Thomson vésett portréján látható a Francia Köztársaság Becsületrendje (hu)
- James Thomson vésett portréján látható a Francia Köztársaság Becsületrendje (hu)
|
| prop-hu:képméret
| |
| prop-hu:language
|
- angol (hu)
- magyar (hu)
- spanyol (hu)
- angol (hu)
- magyar (hu)
- spanyol (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Jackson (hu)
- Kidd (hu)
- Lee (hu)
- Coleman (hu)
- Turner (hu)
- Isaac (hu)
- Larson (hu)
- Cuvier (hu)
- Faria (hu)
- Gillispie (hu)
- Kuznar (hu)
- Lambrecht (hu)
- Reiss (hu)
- Rudwick (hu)
- Taquet (hu)
- Weidman (hu)
- Zimmer (hu)
- Jackson (hu)
- Kidd (hu)
- Lee (hu)
- Coleman (hu)
- Turner (hu)
- Isaac (hu)
- Larson (hu)
- Cuvier (hu)
- Faria (hu)
- Gillispie (hu)
- Kuznar (hu)
- Lambrecht (hu)
- Reiss (hu)
- Rudwick (hu)
- Taquet (hu)
- Weidman (hu)
- Zimmer (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- São Paulo (hu)
- Cambridge (hu)
- Berkeley, California (hu)
- Budapest (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- São Paulo (hu)
- Cambridge (hu)
- Berkeley, California (hu)
|
| prop-hu:másMunkahelyek
|
- Párizsi Természettudományi Múzeum (hu)
- Párizsi Természettudományi Múzeum (hu)
|
| prop-hu:nemzetiség
|
- francia (hu)
- francia (hu)
|
| prop-hu:név
|
- Georges Cuvier (hu)
- Georges Cuvier (hu)
|
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:publisher
|
- Harvard University Press (hu)
- Princeton University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- University of Chicago Press (hu)
- Harper Perennial (hu)
- Rutgers University Press (hu)
- Franklin Társulat (hu)
- Geological Society of London (hu)
- Modern Library (hu)
- Kirk & Mercein (hu)
- Longman, Reese, Orme, Brown, Green, and Longman (hu)
- Scientiae Studia & Editora 34 (hu)
- T. Cadell (hu)
- Harvard University Press (hu)
- Princeton University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- University of Chicago Press (hu)
- Harper Perennial (hu)
- Rutgers University Press (hu)
- Franklin Társulat (hu)
- Geological Society of London (hu)
- Modern Library (hu)
- Kirk & Mercein (hu)
- Longman, Reese, Orme, Brown, Green, and Longman (hu)
- Scientiae Studia & Editora 34 (hu)
- T. Cadell (hu)
|
| prop-hu:series
|
- Harvard historical studies (hu)
- Special Publication 310 (hu)
- Harvard historical studies (hu)
- Special Publication 310 (hu)
|
| prop-hu:szakterület
| |
| prop-hu:születésDátuma
| |
| prop-hu:születésHelye
| |
| prop-hu:title
|
- Georges Cuvier: do estudo dos fósseis à paleontologia (hu)
- Az ősvilági élet, A Földtörténet újkora (hu)
- Essay on the Theory of the Earth (hu)
- Evolution: the Triumph of an Idea (hu)
- Genesis and Geology (hu)
- Georges Cuvier, Zoologist (hu)
- Memoirs of Baron Cuvier (hu)
- Not by Design: Retiring Darwin's Watchmaker (hu)
- Evolution: The Remarkable History of a Scientific Theory (hu)
- Race, Racism, and Science: Social Impact and Interaction (hu)
- Reclaiming a Scientific Anthropology (hu)
- The Invention of Racism in Classical Antiquity (hu)
- Why we need evolution by jerks (hu)
- Geology and religion: a history of harmony and hostility (hu)
- Georges Cuvier, Fossil Bones, and Geological Catastrophes (hu)
- The Forging of Races: Race and Scripture in the Protestant Atlantic World, 1600–2000 (hu)
- Georges Cuvier: do estudo dos fósseis à paleontologia (hu)
- Az ősvilági élet, A Földtörténet újkora (hu)
- Essay on the Theory of the Earth (hu)
- Evolution: the Triumph of an Idea (hu)
- Genesis and Geology (hu)
- Georges Cuvier, Zoologist (hu)
- Memoirs of Baron Cuvier (hu)
- Not by Design: Retiring Darwin's Watchmaker (hu)
- Evolution: The Remarkable History of a Scientific Theory (hu)
- Race, Racism, and Science: Social Impact and Interaction (hu)
- Reclaiming a Scientific Anthropology (hu)
- The Invention of Racism in Classical Antiquity (hu)
- Why we need evolution by jerks (hu)
- Geology and religion: a history of harmony and hostility (hu)
- Georges Cuvier, Fossil Bones, and Geological Catastrophes (hu)
- The Forging of Races: Race and Scripture in the Protestant Atlantic World, 1600–2000 (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:volume
|
- 58 (xsd:integer)
- 101 (xsd:integer)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:work
|
- New Scientist (hu)
- New Scientist (hu)
|
| prop-hu:year
|
- 1818 (xsd:integer)
- 1827 (xsd:integer)
- 1833 (xsd:integer)
- 1938 (xsd:integer)
- 1962 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Georges Cuvier (hu)
- Georges Cuvier (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Georges Cuvier (hu)
- Georges Cuvier (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:author
of | |
| is prop-hu:binomialAuthority
of | |
| is prop-hu:classisAuthority
of | |
| is prop-hu:familiaAuthority
of | |
| is prop-hu:genusAuthority
of | |
| is prop-hu:hatássalVoltakRá
of | |
| is prop-hu:jelentősMűvelői
of | |
| is prop-hu:subphylumAuthority
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
