| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője. Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, a köznyelvben gyakran szarvasként említik. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezik. A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá. A gímszarvas kérődző, fő jellemzője a négy üregű gyomor és a hasított paták. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vapiti (Cervus canadensis) két külön fajba sorolható. Ezt a tényt egy közép-ázsiai alcsoport is alátámasztja, amely inkább az észak-amerikai vapitikkal rokon, és nem a körülöttük élő többi gímszarvassal. A gímszarvas őse Közép-Ázsiából származik és valószínűleg a mai szikaszarvashoz hasonlított. Habár egyes helyeken a gímszarvasállományok erősen csökkentek, a faj egésze soha sem állt a kihalás szélén. A visszatelepítések és a védelmi intézkedések Európa nagy részén a szarvasállomány növekedését eredményezték, ami alól Magyarország sem kivétel. Észak-Afrikában ezek ellenére egyre kevesebb gímszarvas él. (hu)
- A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője. Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, a köznyelvben gyakran szarvasként említik. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezik. A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. A gímszarvas a Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrásnak számít. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásznak rá. A gímszarvas kérődző, fő jellemzője a négy üregű gyomor és a hasított paták. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vapiti (Cervus canadensis) két külön fajba sorolható. Ezt a tényt egy közép-ázsiai alcsoport is alátámasztja, amely inkább az észak-amerikai vapitikkal rokon, és nem a körülöttük élő többi gímszarvassal. A gímszarvas őse Közép-Ázsiából származik és valószínűleg a mai szikaszarvashoz hasonlított. Habár egyes helyeken a gímszarvasállományok erősen csökkentek, a faj egésze soha sem állt a kihalás szélén. A visszatelepítések és a védelmi intézkedések Európa nagy részén a szarvasállomány növekedését eredményezték, ami alól Magyarország sem kivétel. Észak-Afrikában ezek ellenére egyre kevesebb gímszarvas él. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 34822 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:binomial
|
- Cervus elaphus (hu)
- Cervus elaphus (hu)
|
| prop-hu:binomialAuthority
|
- Linnaeus, 1758 (hu)
- Linnaeus, 1758 (hu)
|
| prop-hu:classis
| |
| prop-hu:familia
| |
| prop-hu:genus
| |
| prop-hu:image
|
- Zoo-Dortmund-IMG 5549-a.jpg (hu)
- Zoo-Dortmund-IMG 5549-a.jpg (hu)
|
| prop-hu:image2Caption
|
- ... és a tehén (hu)
- ... és a tehén (hu)
|
| prop-hu:imageCaption
|
- A bika... (hu)
- A bika... (hu)
|
| prop-hu:infraclassis
| |
| prop-hu:infraclassis+_
|
- Eutheria (hu)
- Eutheria (hu)
|
| prop-hu:infraordo
| |
| prop-hu:name
|
- Gímszarvas (hu)
- Gímszarvas (hu)
|
| prop-hu:ordo
| |
| prop-hu:ordo+++_
|
- Scrotifera (hu)
- Scrotifera (hu)
|
| prop-hu:ordo++_
|
- Ferungulata (hu)
- Ferungulata (hu)
|
| prop-hu:ordo+_
| |
| prop-hu:phylum
| |
| prop-hu:rangeMap
|
- Range Map Cervus elaphus.png (hu)
- Range Map Cervus elaphus.png (hu)
|
| prop-hu:rangeMapCaption
|
- A gímszarvas elterjedési területe, a közép-ázsiai alfajok nélkül (hu)
- A gímszarvas elterjedési területe, a közép-ázsiai alfajok nélkül (hu)
|
| prop-hu:regnum
| |
| prop-hu:species
|
- C. elaphus (hu)
- C. elaphus (hu)
|
| prop-hu:status
| |
| prop-hu:subclassis
| |
| prop-hu:subfamilia
| |
| prop-hu:subgenus
| |
| prop-hu:subordo
| |
| prop-hu:subordo+++_
|
- Artiofabula (hu)
- Artiofabula (hu)
|
| prop-hu:subordo++_
|
- Cetruminantia (hu)
- Cetruminantia (hu)
|
| prop-hu:subordo+_
|
- Ruminantiamorpha (hu)
- Ruminantiamorpha (hu)
|
| prop-hu:subphylum
| |
| prop-hu:superclassis
| |
| prop-hu:superfamilia
|
- Cervoidea (hu)
- Cervoidea (hu)
|
| prop-hu:superordo
|
- Laurasiatheria (hu)
- Laurasiatheria (hu)
|
| prop-hu:tribus
|
- Cervini (hu)
- Cervini (hu)
|
| prop-hu:védettség
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:wikicommonscat
|
- Cervus elaphus (hu)
- Cervus elaphus (hu)
|
| prop-hu:wikispecies
|
- Cervus elaphus (hu)
- Cervus elaphus (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Gímszarvas (hu)
- Gímszarvas (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:imageCaption
of | |
| is prop-hu:állat
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
