dbo:abstract
|
- A habkő vagy horzsakő a egyike, erősen , likacsos, durva szerkezetű vulkáni üveg, ami tartalmazhat kristályokat is. Általában világos színű. Hasonlít hozzá egy másik hólyagos, lyukacsos vulkanikus kőzet, a bazalt egyik fajtája, a , amely abban tér el a habkőtől, hogy nagyobbak a likacsai, vastagabbak a hólyagfalai, sűrűbb és sötét színű. Horzsakő olyankor keletkezik, amikor a magmás robbanásos vulkáni működés során a nagyon forró, nagy nyomású anyag hirtelen kirepül a tűzhányóból. A habkő szokatlanul likacsos szerkezete azért alakul ki, mert egyidejű a felszínre jutó anyag gyors lehűtése és a gyors túlnyomáscsökkenés. A túlnyomáscsökkenés következtében gázbuborékok jönnek létre azáltal, hogy csökken a lávában az oldott gázok oldhatósága (például a vízgőz és a szén-dioxid), így a gázok gyorsan kiszabadulnak (hasonló jelenség figyelhető meg a szénsavas üdítők kibontásakor, amely során széndioxid-buborékok jelennek meg a palackban). A hirtelen hűlés a megszilárduló lávába fagyasztja a túlnyomáscsökkenés miatt keletkezett gázbuborékokat, és kialakul a likacsos szerkezetű kőzet. A vízalatti vulkánkitörésekkor a lehűlés gyorsabb, mint a levegőn, nagy mennyiségű habkő jön létre és kerülhet a vízfelszínre; mivel a kőzetbe zárt gázok miatt a fajsúlya kisebb a víznél, ezért a kőzet ott nagy úszhat, ami veszélyt jelenthet a hajózásra, főleg a teherszállító hajókra. (hu)
- A habkő vagy horzsakő a egyike, erősen , likacsos, durva szerkezetű vulkáni üveg, ami tartalmazhat kristályokat is. Általában világos színű. Hasonlít hozzá egy másik hólyagos, lyukacsos vulkanikus kőzet, a bazalt egyik fajtája, a , amely abban tér el a habkőtől, hogy nagyobbak a likacsai, vastagabbak a hólyagfalai, sűrűbb és sötét színű. Horzsakő olyankor keletkezik, amikor a magmás robbanásos vulkáni működés során a nagyon forró, nagy nyomású anyag hirtelen kirepül a tűzhányóból. A habkő szokatlanul likacsos szerkezete azért alakul ki, mert egyidejű a felszínre jutó anyag gyors lehűtése és a gyors túlnyomáscsökkenés. A túlnyomáscsökkenés következtében gázbuborékok jönnek létre azáltal, hogy csökken a lávában az oldott gázok oldhatósága (például a vízgőz és a szén-dioxid), így a gázok gyorsan kiszabadulnak (hasonló jelenség figyelhető meg a szénsavas üdítők kibontásakor, amely során széndioxid-buborékok jelennek meg a palackban). A hirtelen hűlés a megszilárduló lávába fagyasztja a túlnyomáscsökkenés miatt keletkezett gázbuborékokat, és kialakul a likacsos szerkezetű kőzet. A vízalatti vulkánkitörésekkor a lehűlés gyorsabb, mint a levegőn, nagy mennyiségű habkő jön létre és kerülhet a vízfelszínre; mivel a kőzetbe zárt gázok miatt a fajsúlya kisebb a víznél, ezért a kőzet ott nagy úszhat, ami veszélyt jelenthet a hajózásra, főleg a teherszállító hajókra. (hu)
|