| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Pantheont i. e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa, valószínűleg a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. Több tűzvész és átépítés után végleges, ma is látható formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építtette újjá 126 körül. Építésze valószínűleg a damaszkuszi Apollodórosz volt. A Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása, ami fő tömegében ma is egykori formájában áll Róma központjában. A hengeres főépület előtt oszlopcsarnok (portico) áll tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal. Magát a rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílással (oculus). Csaknem kétezer évvel építése után a Pantheon dómja ma is a világ legnagyobb vasalatlan beton kupolája. Az épületet 609-ben IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá, amelyet Szűz Máriának és az összes keresztény vértanúnak ajánlott, neve pedig Santa Maria Rotonda lett. A templom sírboltjaiban nyugszik két olasz király (II. Viktor Emánuel és I. Umbertó) is. Neve az újkorban fogalommá vált, mint a kiemelkedő személyiségek temetkezési helyéül szolgáló nagyszabású épület. Ilyen pantheonok épültek a világ számos városában, kezdve azzal a 18. század végén épült párizsi templommal, ami a francia forradalom után vált világi temetkezőhellyé Panthéon néven. (hu)
- A Pantheont i. e. 27-ben emeltette Marcus Vipsanius Agrippa, valószínűleg a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. Több tűzvész és átépítés után végleges, ma is látható formáját Hadrianus császár idején nyerte el, aki szinte az alapjaitól építtette újjá 126 körül. Építésze valószínűleg a damaszkuszi Apollodórosz volt. A Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása, ami fő tömegében ma is egykori formájában áll Róma központjában. A hengeres főépület előtt oszlopcsarnok (portico) áll tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal. Magát a rotundát kazettás beton mennyezet fedi, közepén kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílással (oculus). Csaknem kétezer évvel építése után a Pantheon dómja ma is a világ legnagyobb vasalatlan beton kupolája. Az épületet 609-ben IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá, amelyet Szűz Máriának és az összes keresztény vértanúnak ajánlott, neve pedig Santa Maria Rotonda lett. A templom sírboltjaiban nyugszik két olasz király (II. Viktor Emánuel és I. Umbertó) is. Neve az újkorban fogalommá vált, mint a kiemelkedő személyiségek temetkezési helyéül szolgáló nagyszabású épület. Ilyen pantheonok épültek a világ számos városában, kezdve azzal a 18. század végén épült párizsi templommal, ami a francia forradalom után vált világi temetkezőhellyé Panthéon néven. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 16354 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:contribution
|
- Making Rome a World City (hu)
- Making Rome a World City (hu)
|
| prop-hu:doi
| |
| prop-hu:edition
| |
| prop-hu:felhasználtAnyagok
| |
| prop-hu:felhasználásiTerület
|
- római katolikus templom (hu)
- római katolikus templom (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Mark (hu)
- Edmund (hu)
- Henry (hu)
- Ross (hu)
- Amanda (hu)
- Andrew (hu)
- György (hu)
- Karl (hu)
- P. (hu)
- William L. (hu)
- Diane (hu)
- R. (hu)
- Dolores (hu)
- Fred S. (hu)
- L. M. (hu)
- Leland M. (hu)
- Llouïsa (hu)
- Lynne C. (hu)
- Nancy H. (hu)
- Tod A. (hu)
- Mark (hu)
- Edmund (hu)
- Henry (hu)
- Ross (hu)
- Amanda (hu)
- Andrew (hu)
- György (hu)
- Karl (hu)
- P. (hu)
- William L. (hu)
- Diane (hu)
- R. (hu)
- Dolores (hu)
- Fred S. (hu)
- L. M. (hu)
- Leland M. (hu)
- Llouïsa (hu)
- Lynne C. (hu)
- Nancy H. (hu)
- Tod A. (hu)
|
| prop-hu:id
| |
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 9631322475 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:issn
| |
| prop-hu:issue
|
- 1 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
- 922 (xsd:integer)
|
| prop-hu:journal
| |
| prop-hu:jstor
|
- 879867 (xsd:integer)
- 990615 (xsd:integer)
- 3050861 (xsd:integer)
|
| prop-hu:kép
|
- Pantheon rome 2005may.jpg (hu)
- Pantheon rome 2005may.jpg (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Mark (hu)
- Hutchinson (hu)
- MacDonald (hu)
- Marder (hu)
- Roth (hu)
- Thomas (hu)
- King (hu)
- Serrano (hu)
- Claridge (hu)
- Ürögdy (hu)
- Loewenstein (hu)
- Lancaster (hu)
- Cowan (hu)
- Kleiner (hu)
- Borràs (hu)
- Favro (hu)
- Hetland (hu)
- Ramage (hu)
- Wilson-Jones (hu)
- Mark (hu)
- Hutchinson (hu)
- MacDonald (hu)
- Marder (hu)
- Roth (hu)
- Thomas (hu)
- King (hu)
- Serrano (hu)
- Claridge (hu)
- Ürögdy (hu)
- Loewenstein (hu)
- Lancaster (hu)
- Cowan (hu)
- Kleiner (hu)
- Borràs (hu)
- Favro (hu)
- Hetland (hu)
- Ramage (hu)
- Wilson-Jones (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Cambridge (hu)
- New Haven (hu)
- Boulder (hu)
- Cambridge, MA (hu)
- Upper Saddle River, N.J. (hu)
- Belmont (hu)
- Oxford Oxfordshire (hu)
- The Hague, Netherlands (hu)
- Budapest (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Cambridge (hu)
- New Haven (hu)
- Boulder (hu)
- Cambridge, MA (hu)
- Upper Saddle River, N.J. (hu)
- Belmont (hu)
- Oxford Oxfordshire (hu)
- The Hague, Netherlands (hu)
|
| prop-hu:magassága
| |
| prop-hu:név
|
- Pantheon (hu)
- Pantheon (hu)
|
| prop-hu:pages
|
- 24 (xsd:integer)
- 30 (xsd:integer)
- 95 (xsd:integer)
- 137 (xsd:integer)
- 163 (xsd:integer)
- 234 (xsd:integer)
- 273 (xsd:integer)
|
| prop-hu:pozíciósTérkép
| |
| prop-hu:publisher
|
- Oxford University Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Yale University Press (hu)
- Corvina (hu)
- Chatto & Windus (hu)
- John Wiley and Sons (hu)
- Panoráma – Külföldi városkalauzok (hu)
- Pearson Prentice Hall (hu)
- Westview Press (hu)
- College Art Association (hu)
- Martinus Nijhof (hu)
- Society of Architectural Historians (hu)
- The Burlington Magazine Publications, Ltd. (hu)
- Wadsworth Publishing (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Yale University Press (hu)
- Corvina (hu)
- Chatto & Windus (hu)
- John Wiley and Sons (hu)
- Panoráma – Külföldi városkalauzok (hu)
- Pearson Prentice Hall (hu)
- Westview Press (hu)
- College Art Association (hu)
- Martinus Nijhof (hu)
- Society of Architectural Historians (hu)
- The Burlington Magazine Publications, Ltd. (hu)
- Wadsworth Publishing (hu)
|
| prop-hu:rekonstrukciókÉvei
|
- i. sz. 126 (hu)
- i. sz. 126 (hu)
|
| prop-hu:series
|
- Oxford Archaeological Guides (hu)
- Oxford Archaeological Guides (hu)
|
| prop-hu:stílus
|
- római építészet (hu)
- római építészet (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Róma (hu)
- Rome (hu)
- Az antik világ (hu)
- Specchi's High Altar for the Pantheon and the Statues by Cametti and Moderati (hu)
- Concrete Vaulted Construction in Imperial Rome: Innovations in Context (hu)
- A History of Roman Art (hu)
- Brunelleschi's Dome (hu)
- Dating the Pantheon (hu)
- On the structure of the Pantheon (hu)
- Principles of Roman Architecture (hu)
- Roman art : Romulus to Constantine (hu)
- The Cambridge Companion to the Age of Augustus (hu)
- The Governance of Rome (hu)
- The Pantheon: Design, Meaning, and Progeny (hu)
- Understanding Architecture: Its Elements, History, And Meaning (hu)
- Alexander VII, Bernini, and the Urban Setting of the Pantheon in the Seventeenth Century (hu)
- The Master Builders: : A History of Structural and Environmental Design From Ancient Egypt to the Nineteenth Century (hu)
- The Architectural History of the Pantheon from Agrippa to Septimius Severus via Hadrian (hu)
- Róma (hu)
- Rome (hu)
- Az antik világ (hu)
- Specchi's High Altar for the Pantheon and the Statues by Cametti and Moderati (hu)
- Concrete Vaulted Construction in Imperial Rome: Innovations in Context (hu)
- A History of Roman Art (hu)
- Brunelleschi's Dome (hu)
- Dating the Pantheon (hu)
- On the structure of the Pantheon (hu)
- Principles of Roman Architecture (hu)
- Roman art : Romulus to Constantine (hu)
- The Cambridge Companion to the Age of Augustus (hu)
- The Governance of Rome (hu)
- The Pantheon: Design, Meaning, and Progeny (hu)
- Understanding Architecture: Its Elements, History, And Meaning (hu)
- Alexander VII, Bernini, and the Urban Setting of the Pantheon in the Seventeenth Century (hu)
- The Master Builders: : A History of Structural and Environmental Design From Ancient Egypt to the Nineteenth Century (hu)
- The Architectural History of the Pantheon from Agrippa to Septimius Severus via Hadrian (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:volume
|
- 15 (xsd:integer)
- 20 (xsd:integer)
- 50 (xsd:integer)
- 68 (xsd:integer)
- 122 (xsd:integer)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1973 (xsd:integer)
- 1976 (xsd:integer)
- 1977 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1983 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 1992 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
|
| prop-hu:építésÉve
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Pantheon (Róma) (hu)
- Pantheon (Róma) (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Pantheon (hu)
- Pantheon (hu)
|
| is dbo:placeOfBurial
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:nyughelye
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
