| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként. Ez a koalíció politikailag és katonailag is erősebb volt, mint az előző két koalíció. I. Napóleon császár már 1804-ben elkezdte az Anglia elleni invázió tervezését. Ennek során Napóleon meg akarta kísérelni Anglia elözönlését a La Manche-csatornán keresztül, ehhez 2300 hajót és 130 000 embert összpontosított -ban (boulogne-i expedíció, 1804–1805). A trafalgari tengeri csatában azonban a brit flotta, Horatio Nelson admirális vezetésével döntő győzelmet aratott az egyesített francia-spanyol flotta fölött. Ezzel Napóleon inváziós terve meghiúsult. A szárazföldön viszont Napóleon hadereje volt az erősebb. Itt már bevált módszere szerint járt el: hirtelen és gyorsan lerohanta és megsemmisítette az ellenfeleit. Az ulmi csata során Napóleon körülzárta és kapitulációra kényszerítette az Ulm városában rekedt osztrák hadsereget. A francia csapatok Bécset is elfoglalták. Az időközben egyesített orosz–osztrák hadsereg fővezérévé Kutuzov orosz tábornokot nevezték ki. Kutuzov szándéka az erőgyűjtés és a megfelelő csatahely megválasztása volt, ellentétben I. Sándor orosz cár és I. Ferenc osztrák császár szándékával, akik egy azonnali csata megvívását kívánták. Az uralkodók téves helyzet-megítéléséhez az is hozzájárult, hogy Napóleon emberei szándékosan terjesztették azt az álhírt, hogy a császár békére törekszik a francia hadsereg rossz állapota miatt. Kutuzov tábornok tiltakozása ellenére a szövetséges uralkodók az azonnali csata vállalása mellett döntöttek. Az austerlitzi csata előtt két nappal Napóleon lóháton és gyalogosan is bejárta a leendő csata színhelyét. A csapatok elhelyezkedését és a várható hadműveleteket jól átgondolta. Az sem aggasztotta, hogy az ellenséges hadsereg túlerőben van vele szemben. 1805. december 2-án az orosz–osztrák haderő támadásba lendült, és belesétált a Napóleon által felállított csapdába. A véres csata végére a szövetséges hadsereg széthullott. Másnap I. Ferenc császár sietve békét kötött Napóleonnal Pozsonyban (pozsonyi béke). (hu)
- A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként. Ez a koalíció politikailag és katonailag is erősebb volt, mint az előző két koalíció. I. Napóleon császár már 1804-ben elkezdte az Anglia elleni invázió tervezését. Ennek során Napóleon meg akarta kísérelni Anglia elözönlését a La Manche-csatornán keresztül, ehhez 2300 hajót és 130 000 embert összpontosított -ban (boulogne-i expedíció, 1804–1805). A trafalgari tengeri csatában azonban a brit flotta, Horatio Nelson admirális vezetésével döntő győzelmet aratott az egyesített francia-spanyol flotta fölött. Ezzel Napóleon inváziós terve meghiúsult. A szárazföldön viszont Napóleon hadereje volt az erősebb. Itt már bevált módszere szerint járt el: hirtelen és gyorsan lerohanta és megsemmisítette az ellenfeleit. Az ulmi csata során Napóleon körülzárta és kapitulációra kényszerítette az Ulm városában rekedt osztrák hadsereget. A francia csapatok Bécset is elfoglalták. Az időközben egyesített orosz–osztrák hadsereg fővezérévé Kutuzov orosz tábornokot nevezték ki. Kutuzov szándéka az erőgyűjtés és a megfelelő csatahely megválasztása volt, ellentétben I. Sándor orosz cár és I. Ferenc osztrák császár szándékával, akik egy azonnali csata megvívását kívánták. Az uralkodók téves helyzet-megítéléséhez az is hozzájárult, hogy Napóleon emberei szándékosan terjesztették azt az álhírt, hogy a császár békére törekszik a francia hadsereg rossz állapota miatt. Kutuzov tábornok tiltakozása ellenére a szövetséges uralkodók az azonnali csata vállalása mellett döntöttek. Az austerlitzi csata előtt két nappal Napóleon lóháton és gyalogosan is bejárta a leendő csata színhelyét. A csapatok elhelyezkedését és a várható hadműveleteket jól átgondolta. Az sem aggasztotta, hogy az ellenséges hadsereg túlerőben van vele szemben. 1805. december 2-án az orosz–osztrák haderő támadásba lendült, és belesétált a Napóleon által felállított csapdába. A véres csata végére a szövetséges hadsereg széthullott. Másnap I. Ferenc császár sietve békét kötött Napóleonnal Pozsonyban (pozsonyi béke). (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 5128 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:dátum
| |
| prop-hu:eredmény
|
- francia győzelem, a pozsonyi béke megkötése (hu)
- francia győzelem, a pozsonyi béke megkötése (hu)
|
| prop-hu:haderő
|
- Szárazföldön; 275 200 (hu)
- Szárazföldön; 321 700 (hu)
- Vizen; 56 hajó (hu)
- Vizen; 65 hajó (hu)
- Szárazföldön; 275 200 (hu)
- Szárazföldön; 321 700 (hu)
- Vizen; 56 hajó (hu)
- Vizen; 65 hajó (hu)
|
| prop-hu:helyszín
| |
| prop-hu:konfliktus
|
- Harmadik koalíciós háború (hu)
- Harmadik koalíciós háború (hu)
|
| prop-hu:kontextus
| |
| prop-hu:kép
|
- Austerlitz-baron-Pascal.jpg (hu)
- Austerlitz-baron-Pascal.jpg (hu)
|
| prop-hu:képfelirat
|
- Napóleon az austerlitzi csatában (hu)
- Napóleon az austerlitzi csatában (hu)
|
| prop-hu:parancsnok
| |
| prop-hu:területváltozások
|
- Ausztria területi vesztesége (hu)
- Ausztria területi vesztesége (hu)
|
| prop-hu:támadó
| |
| prop-hu:veszteségek
|
- Szárazföldön és Vizen; 22 465 (hu)
- Szárazföldön és Vizen; 50 258 (hu)
- Szárazföldön és Vizen; 22 465 (hu)
- Szárazföldön és Vizen; 50 258 (hu)
|
| prop-hu:védekező
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Harmadik koalíciós háború (hu)
- Harmadik koalíciós háború (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
