Property Value
dbo:abstract
  • A Hejő patak a Bükk-vidék keleti részén, Miskolctapolca területén ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban. Körülbelül 40 kilométer után, Polgár alatt ömlik a Tiszába. A folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Területe: 13,2 ha. Alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják, völgyben a sokéves átlag csapadékmennyiség 600 milliméter. Halak: ökle, csuka, ponty. Az utóbbi évek folyamán vízhozama jelentősen csökkent. Legnagyobb mellékága a Kulcsár-völgyi-patak (20 km; 70 km2; 0,13 m3/s) A patak nevét, amely a jégkorszaki folyók és patakok által lerakott kavicsüledékes síkságon halad át, korábban hat, a partján épült önálló község viselte. Ma már csak öt (Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta), mert Hejőcsaba Miskolccal egyesülve, önálló közigazgatási egységként megszűnt. Hejőcsabát a Hejő választja el Miskolc Görömböly nevű városrészétől. Neve elhomályosult szóösszetételből áll, előtagja a „meleg, melegség” jelentésű hő, hejő, hév, utótagja a régi magyar jó, azaz „folyó” szóból keletkezett. Völgyének egykor égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki az itt megtelepült szerzetesek. Az 1965 és 1990 közti városcímer négy hullámvonalából az egyik a Hejőt jelképezi. (hu)
  • A Hejő patak a Bükk-vidék keleti részén, Miskolctapolca területén ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban. Körülbelül 40 kilométer után, Polgár alatt ömlik a Tiszába. A folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Területe: 13,2 ha. Alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják, völgyben a sokéves átlag csapadékmennyiség 600 milliméter. Halak: ökle, csuka, ponty. Az utóbbi évek folyamán vízhozama jelentősen csökkent. Legnagyobb mellékága a Kulcsár-völgyi-patak (20 km; 70 km2; 0,13 m3/s) A patak nevét, amely a jégkorszaki folyók és patakok által lerakott kavicsüledékes síkságon halad át, korábban hat, a partján épült önálló község viselte. Ma már csak öt (Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta), mert Hejőcsaba Miskolccal egyesülve, önálló közigazgatási egységként megszűnt. Hejőcsabát a Hejő választja el Miskolc Görömböly nevű városrészétől. Neve elhomályosult szóösszetételből áll, előtagja a „meleg, melegség” jelentésű hő, hejő, hév, utótagja a régi magyar jó, azaz „folyó” szóból keletkezett. Völgyének egykor égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki az itt megtelepült szerzetesek. Az 1965 és 1990 közti városcímer négy hullámvonalából az egyik a Hejőt jelképezi. (hu)
dbo:country
dbo:percentageOfAreaWater
  • 0.550000 (xsd:float)
dbo:riverMouth
dbo:source
dbo:wikiPageID
  • 21708 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2284 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23372525 (xsd:integer)
prop-hu:authorlink
  • Kiss Lajos (hu)
  • Kiss Lajos (hu)
prop-hu:first
  • Lajos (hu)
  • Lajos (hu)
prop-hu:forrás
prop-hu:hossz
  • 44 (xsd:integer)
prop-hu:isbn
  • 9630522772 (xsd:decimal)
prop-hu:last
  • Kiss (hu)
  • Kiss (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:név
  • Hejő (hu)
  • Hejő (hu)
prop-hu:országok
  • Magyarország (hu)
  • Magyarország (hu)
prop-hu:publisher
  • Akadémiai (hu)
  • Akadémiai (hu)
prop-hu:terület
  • 293 (xsd:integer)
prop-hu:title
  • Földrajzi nevek etimológiai szótára (hu)
  • Földrajzi nevek etimológiai szótára (hu)
prop-hu:torkolat
prop-hu:vízhozam
  • 0.550000 (xsd:double)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1980 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Hejő (hu)
  • Hejő (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • (hu)
  • Hejő (hu)
  • (hu)
  • Hejő (hu)
is dbo:riverMouth of
is prop-hu:torkolat of
is foaf:primaryTopic of