| dbo:abstract
|
- Hofbauer Szent Kelemen (ném.: Klemens Maria Hofbauer, cseh: Klement Maria Dvořák Tasswitz, 1751. december 26. – Bécs, 1820. március 15.) morva származású remete. 1751-ben született Tasswitz, a mai Tasovice városában, apja cseh, anyja német. Mivel szűkös anyagi lehetőségeik nem engedték meg, hogy tanulhasson, először pékmesternek készült. 1772 és 1777 között Klosterbruck premontrei iskolájában tanult, majd 1780-ban kateketikai tanfolyamra járt Bécsben, ahol mecénások segítségével elvégezte a teológiai tanulmányokat. Később Rómába ment, ahol barátjával, Hübl Tádéval első németként beléptek a redemptoristák fiatal rendjébe. 1785. március 19-én tették le a fogadalmat, majd március 29-én pappá szentelték őket az alatri dómban. Egyéves bécsi tanulás után Varsóba mentek és az elhanyagolt Szent Benno templomban a varsói németek lelki gondozásával foglalkoztak. 1808-ban Varsó Szászországhoz került és a szerzeteseket fogságba vetették. Kiszabadulása után Bécsbe ment, ahol az orsolyiták gyóntatóatyja és templomuk igazgatója lett. Szószéki tevékenysége, prédikációi, tanítása folytán a katolikus reform kiindulópontjává vált Bécsben. 1820-ban halt meg Bécsben. Varsó és Bécs apostolát 1888-ban boldoggá, 1909. május 20-án szentté avatták. (hu)
- Hofbauer Szent Kelemen (ném.: Klemens Maria Hofbauer, cseh: Klement Maria Dvořák Tasswitz, 1751. december 26. – Bécs, 1820. március 15.) morva származású remete. 1751-ben született Tasswitz, a mai Tasovice városában, apja cseh, anyja német. Mivel szűkös anyagi lehetőségeik nem engedték meg, hogy tanulhasson, először pékmesternek készült. 1772 és 1777 között Klosterbruck premontrei iskolájában tanult, majd 1780-ban kateketikai tanfolyamra járt Bécsben, ahol mecénások segítségével elvégezte a teológiai tanulmányokat. Később Rómába ment, ahol barátjával, Hübl Tádéval első németként beléptek a redemptoristák fiatal rendjébe. 1785. március 19-én tették le a fogadalmat, majd március 29-én pappá szentelték őket az alatri dómban. Egyéves bécsi tanulás után Varsóba mentek és az elhanyagolt Szent Benno templomban a varsói németek lelki gondozásával foglalkoztak. 1808-ban Varsó Szászországhoz került és a szerzeteseket fogságba vetették. Kiszabadulása után Bécsbe ment, ahol az orsolyiták gyóntatóatyja és templomuk igazgatója lett. Szószéki tevékenysége, prédikációi, tanítása folytán a katolikus reform kiindulópontjává vált Bécsben. 1820-ban halt meg Bécsben. Varsó és Bécs apostolát 1888-ban boldoggá, 1909. május 20-án szentté avatták. (hu)
|
