| dbo:abstract
|
- II. Agum (vagy Agum-Kakrime, mAg-gu-um) a kassziták Kussúkhe nevű államának uralkodója, talán a Babilont uraló kasszita királyok elsője, a dinasztia kilencedik tagja. Babilont a kassziták idején Karadúnias néven ismerték. II. Agum rendkívül bizonytalan személy. Egyetlen dokumentum van, amely leszármazási táblával együtt ír róla, ez azonban bő 900 évvel későbbi, Assur-bán-apli könyvtárából való. Az itt olvasható adatok pontossága, hitelessége kérdéses. A szöveg az Észagíla helyreállításáról és Marduk szobrának visszahelyezéséről szól, ennek alapján lehet többé-kevésbé pontosan meghatározni, hogy II. Agumnak a középső kronológia szerint i. e. 1595 után kellett uralkodnia. Az Észagila templomban keletkezett károk és a Marduk-szobor újbóli felállítása ugyanis egyetlen ismert történeti eseményhez köthető: I. Murszilisz hettita király babiloni hadjáratához, amelynek során a hettiták elszállították a szobrot és templomot megrongálták. A kassziták a fenti hettita hadjáratban megsemmisített Óbabiloni Birodalom és a legyőzött trónját foglalták el. A hadsereg és vezetés nélkül maradt ország a hettita sereg távozása után annak a szomszéd államnak a martaléka lett, amelyik a legkorábban eszmélt és küldött sereget. A kassziták néhány évszázaddal korábban az északra fekvő hegyvidékről érkeztek Esnunna környékére, így nemcsak közvetlen szomszédaivá váltak Mezopotámiának, hanem annak részévé is. A források alapján bizonytalan, hogy valóban Babilon uralkodója lett volna, bár a babiloni Észagila helyreállítása ezt valószínűsíti. Ugyanakkor más források szerint a hettita hadjáratot a Tengerföld uralkodóinak hódítása követte, és az első olyan kasszita uralkodó, aki biztosan ténylegesen is uralta Babilont, I. Kadasman-Enlil volt, i. e. 1371-től. Ezt leszámítva egyetlen olyan említést ismerünk Agum nevű uralkodóról, amelyiket talán II. Agummal lehet azonosítani, és ez egy Tengerföld elleni hadjáratról szól. A királyi címek és leszármazás felsorolása azonban nem teljes, ezért az azonosítás bizonytalan. (hu)
- II. Agum (vagy Agum-Kakrime, mAg-gu-um) a kassziták Kussúkhe nevű államának uralkodója, talán a Babilont uraló kasszita királyok elsője, a dinasztia kilencedik tagja. Babilont a kassziták idején Karadúnias néven ismerték. II. Agum rendkívül bizonytalan személy. Egyetlen dokumentum van, amely leszármazási táblával együtt ír róla, ez azonban bő 900 évvel későbbi, Assur-bán-apli könyvtárából való. Az itt olvasható adatok pontossága, hitelessége kérdéses. A szöveg az Észagíla helyreállításáról és Marduk szobrának visszahelyezéséről szól, ennek alapján lehet többé-kevésbé pontosan meghatározni, hogy II. Agumnak a középső kronológia szerint i. e. 1595 után kellett uralkodnia. Az Észagila templomban keletkezett károk és a Marduk-szobor újbóli felállítása ugyanis egyetlen ismert történeti eseményhez köthető: I. Murszilisz hettita király babiloni hadjáratához, amelynek során a hettiták elszállították a szobrot és templomot megrongálták. A kassziták a fenti hettita hadjáratban megsemmisített Óbabiloni Birodalom és a legyőzött trónját foglalták el. A hadsereg és vezetés nélkül maradt ország a hettita sereg távozása után annak a szomszéd államnak a martaléka lett, amelyik a legkorábban eszmélt és küldött sereget. A kassziták néhány évszázaddal korábban az északra fekvő hegyvidékről érkeztek Esnunna környékére, így nemcsak közvetlen szomszédaivá váltak Mezopotámiának, hanem annak részévé is. A források alapján bizonytalan, hogy valóban Babilon uralkodója lett volna, bár a babiloni Észagila helyreállítása ezt valószínűsíti. Ugyanakkor más források szerint a hettita hadjáratot a Tengerföld uralkodóinak hódítása követte, és az első olyan kasszita uralkodó, aki biztosan ténylegesen is uralta Babilont, I. Kadasman-Enlil volt, i. e. 1371-től. Ezt leszámítva egyetlen olyan említést ismerünk Agum nevű uralkodóról, amelyiket talán II. Agummal lehet azonosítani, és ez egy Tengerföld elleni hadjáratról szól. A királyi címek és leszármazás felsorolása azonban nem teljes, ezért az azonosítás bizonytalan. (hu)
|
