| dbo:abstract
|
- II. Heródes Agrippa (Kr. u. 27/28 – Kr. u. 93 vagy 100 körül) khalkhiszi király 50-től, zsidó király 52-től haláláig. I. Heródes Agrippa fiaként született, édesanyja Küprosz volt. Rómában nevelkedett, honfitársai szolgálatára volt idején és közvetített a főpap ruháinak kérdésében. Édesapja halála után Claudius császár szívesen kinevezte volna a helyére, de a 17 éves ifjút még éretlennek találta az uralkodásra. 50-ben mégis Khalkisz (mai Libanon) királyává, majd a jeruzsálemi templom felügyelőjévé tette, egyúttal ráruházta a zsidó főpap kinevezésének jogát is. Heródes Agrippa csak 52-ben utazott országába. 53-ban a néhai Heródes Fülöp és Lizániás területének királya is lett. Nero császár nagy területeket adományozott neki Galileában és Pereában. Az Újszövetség Pál apostol perében említi (ApCsel 25,13-26,32). A királynak eszerint Fesztusz helytartó terjesztette elő az ügyet, annál is inkább, mivel Heródes Agrippa személyesen akarta hallani akarta az apostolt. Heródes Agrippa szabadon engedte volna Pált, ha az nem föllebbezett a császárhoz római polgárjogára hivatkozva. Heródes Agrippa nagy építtetőként maradt fenn az emlékezetben, uralkodása alatt (62–64-ben) fejezték be a jeruzsálemi templomot. Ennek ellenére a zsidók önkényeskedései és a főpapokkal való zsarnokoskodásai miatt nem kedvelték. A 66-os a zsidó lázadás kitörésekor Alexandriában volt. Mivel a felkelőkkel szemben Róma oldalán állt, jutalmul Vespasianus császár megnövelte birodalmát. Testvére feleségével, Berenikével élt, akinek ő volt a 4. férje. Jeruzsálem eleste, 70 után Rómába költözött, élete végéről keveset tudunk. Itt római praetorként élt, és valószínűleg 93 vagy 100 körült hunyt el. (hu)
- II. Heródes Agrippa (Kr. u. 27/28 – Kr. u. 93 vagy 100 körül) khalkhiszi király 50-től, zsidó király 52-től haláláig. I. Heródes Agrippa fiaként született, édesanyja Küprosz volt. Rómában nevelkedett, honfitársai szolgálatára volt idején és közvetített a főpap ruháinak kérdésében. Édesapja halála után Claudius császár szívesen kinevezte volna a helyére, de a 17 éves ifjút még éretlennek találta az uralkodásra. 50-ben mégis Khalkisz (mai Libanon) királyává, majd a jeruzsálemi templom felügyelőjévé tette, egyúttal ráruházta a zsidó főpap kinevezésének jogát is. Heródes Agrippa csak 52-ben utazott országába. 53-ban a néhai Heródes Fülöp és Lizániás területének királya is lett. Nero császár nagy területeket adományozott neki Galileában és Pereában. Az Újszövetség Pál apostol perében említi (ApCsel 25,13-26,32). A királynak eszerint Fesztusz helytartó terjesztette elő az ügyet, annál is inkább, mivel Heródes Agrippa személyesen akarta hallani akarta az apostolt. Heródes Agrippa szabadon engedte volna Pált, ha az nem föllebbezett a császárhoz római polgárjogára hivatkozva. Heródes Agrippa nagy építtetőként maradt fenn az emlékezetben, uralkodása alatt (62–64-ben) fejezték be a jeruzsálemi templomot. Ennek ellenére a zsidók önkényeskedései és a főpapokkal való zsarnokoskodásai miatt nem kedvelték. A 66-os a zsidó lázadás kitörésekor Alexandriában volt. Mivel a felkelőkkel szemben Róma oldalán állt, jutalmul Vespasianus császár megnövelte birodalmát. Testvére feleségével, Berenikével élt, akinek ő volt a 4. férje. Jeruzsálem eleste, 70 után Rómába költözött, élete végéről keveset tudunk. Itt római praetorként élt, és valószínűleg 93 vagy 100 körült hunyt el. (hu)
|
