| dbo:abstract
|
- I. Heródes Agrippa, születési nevén Marcus Julius Agrippa (Kr. e. 10/9 – Kr. u. 44 nyara) zsidó fejedelem Palesztinában Kr. u. 37-től, Galileában 39-től, király 41-től haláláig. Heródes Agrippa Nagy Heródes unokájaként, annak Arisztobulosz nevű fiától és feleségétől, Bernikétől született. Éveken keresztül Rómában élt Tiberius császár fiának, barátjaként. Később kegyvesztett lett, és szegényen Palesztinában utazott. Ott öngyilkos akart lenni, de Heródiás közbenjárására Tiberiást kapta lakóhelyül. Mivel Heródessel összekülönbözött, kénytelen volt Flaccus konzulnál menedéket keresni. Zavaros pénzügyei ellenére ismét Rómába ment, ahol Tiberius szívesen fogadta, és rábízta unokája, Gaius nevelését is. Gaiuson keresztül Heródes Agrippa összeesküvést szőtt a császár ellen, ezért bebörtönözték. 37-ben Gaius Caligula néven császár lett, és kiszabadította a börtönéből, majd Heródes Fülöp utódaként kinevezte negyedes fejedelemmé Palesztina északi részén. Heródes Agrippa hamarosan árulással bevádolta sógorát, Heródes Antipászt, ezért jutalmul megkapta területét, Galileát és Pereát is. 40/41-ben Claudius császár neki adta a korábban római vezetése alatt lévő tartományokat, Júdeát és Szamáriát is – így viszont 41-től Heródes Agrippa valóban Palesztina királya lett. Színleg törvénytisztelőnek mutatkozott, ugyanakkor üldözte a keresztények vezetőit. Az Újszövetség beszámol róla, hogy ő ölette meg az idősebb Jakab apostolt (ApCsel 12,1-3), Pétert pedig bebörtönöztette (ApCsel 12,4-11). Bár római módon építkezett, mégis lazítani szerette volna kapcsolatait Rómával. Jeruzsálemben egy 3. védelmi falat épített, melynek építését Claudius leállíttatta. 44-ben hunyt el váratlanul Caesareában, az Apostolok Cselekedetei szerint férgek emésztették el, mert mert istenként tiszteltette magát (ApCsel 12,21-23). Halála után országában ismét római prokurátorok uralkodtak. Feleségét Küprosznak hívták, gyermekei Berniké, Mariamné, Druzilla és II. Heródes Agrippa volt. (hu)
- I. Heródes Agrippa, születési nevén Marcus Julius Agrippa (Kr. e. 10/9 – Kr. u. 44 nyara) zsidó fejedelem Palesztinában Kr. u. 37-től, Galileában 39-től, király 41-től haláláig. Heródes Agrippa Nagy Heródes unokájaként, annak Arisztobulosz nevű fiától és feleségétől, Bernikétől született. Éveken keresztül Rómában élt Tiberius császár fiának, barátjaként. Később kegyvesztett lett, és szegényen Palesztinában utazott. Ott öngyilkos akart lenni, de Heródiás közbenjárására Tiberiást kapta lakóhelyül. Mivel Heródessel összekülönbözött, kénytelen volt Flaccus konzulnál menedéket keresni. Zavaros pénzügyei ellenére ismét Rómába ment, ahol Tiberius szívesen fogadta, és rábízta unokája, Gaius nevelését is. Gaiuson keresztül Heródes Agrippa összeesküvést szőtt a császár ellen, ezért bebörtönözték. 37-ben Gaius Caligula néven császár lett, és kiszabadította a börtönéből, majd Heródes Fülöp utódaként kinevezte negyedes fejedelemmé Palesztina északi részén. Heródes Agrippa hamarosan árulással bevádolta sógorát, Heródes Antipászt, ezért jutalmul megkapta területét, Galileát és Pereát is. 40/41-ben Claudius császár neki adta a korábban római vezetése alatt lévő tartományokat, Júdeát és Szamáriát is – így viszont 41-től Heródes Agrippa valóban Palesztina királya lett. Színleg törvénytisztelőnek mutatkozott, ugyanakkor üldözte a keresztények vezetőit. Az Újszövetség beszámol róla, hogy ő ölette meg az idősebb Jakab apostolt (ApCsel 12,1-3), Pétert pedig bebörtönöztette (ApCsel 12,4-11). Bár római módon építkezett, mégis lazítani szerette volna kapcsolatait Rómával. Jeruzsálemben egy 3. védelmi falat épített, melynek építését Claudius leállíttatta. 44-ben hunyt el váratlanul Caesareában, az Apostolok Cselekedetei szerint férgek emésztették el, mert mert istenként tiszteltette magát (ApCsel 12,21-23). Halála után országában ismét római prokurátorok uralkodtak. Feleségét Küprosznak hívták, gyermekei Berniké, Mariamné, Druzilla és II. Heródes Agrippa volt. (hu)
|
