| dbo:abstract
|
- II. Johanna (Toledo, 1479. november 6. – Tordesillas, 1555. április 12.), ragadványneve: Őrült Johanna, spanyolul: Juana la Loca, katalánul: Joana la Boja, hollandul: Johanna I De Waanzinnige, németül: Johanna die Wahnsinnige. II. Johanna néven anyja örököseként Kasztília és León királynője (ur.: 1504. november 26. – 1555. április 12.), I. Johanna néven apja örököseként Aragónia, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia királynője, Barcelona grófnője és III. Johanna néven Nápoly, Navarra (csak Felső-Navarrában) királynője (ur.: 1516. január 25. – 1555. április 12.). Házassága révén (1496) ausztriai főhercegnő, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia hercegnéje, Flandria, Hollandia, Zeeland, Artois, Hainaut és Burgundia (Franch-Comté) grófnéja. Johanna 1509-től egészen a haláláig Tordesillasban, teljes elzártságban, sanyarú körülmények között tengődött, mégis a hivatalos államfői tisztséget névlegesen Johanna töltötte be, amíg élt. Apja, Ferdinánd 1507-től Kasztíliában régensként, majd a fia, Károly 1516-tól már az összes örökölt királyságában társuralkodóként uralkodott helyette. A teljes elzártságot csak néha törte meg egy-egy rokonának félig magánjellegű látogatása vagy 1520-ban a comunerók lázadása, akik Johannát újra tényleges királynőként szerették volna trónra ültetni, illetőleg az aktuális régensek és alkirályok hivatalos útja a királynőhöz, a hatalom forrásához, akik a tisztségük átvétele előtt ellátogattak Johannához, és mintegy jelképesen Johanna kezeiből nyerték el hivatalukat. A fiát Johanna haláláig társuralkodói rangban csak a Fenség (Alteza) megszólítással illették, míg a Felség (Majestad) megjelölést kizárólag Johannára vonatkoztatták. Károly jogilag csupán 1555-től lett hivatalosan is egyeduralkodó az anyja országaiban, bár anyja a világtól teljesen elkülönülve élt, így ténylegesen Károly intézte az államügyeket, és fia kevesebb, mint egy évvel Johanna halála után, 1556-ban lemondott az uralkodásról. (hu)
- II. Johanna (Toledo, 1479. november 6. – Tordesillas, 1555. április 12.), ragadványneve: Őrült Johanna, spanyolul: Juana la Loca, katalánul: Joana la Boja, hollandul: Johanna I De Waanzinnige, németül: Johanna die Wahnsinnige. II. Johanna néven anyja örököseként Kasztília és León királynője (ur.: 1504. november 26. – 1555. április 12.), I. Johanna néven apja örököseként Aragónia, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia királynője, Barcelona grófnője és III. Johanna néven Nápoly, Navarra (csak Felső-Navarrában) királynője (ur.: 1516. január 25. – 1555. április 12.). Házassága révén (1496) ausztriai főhercegnő, Brabant, Limburg, Luxemburg, Alsó-Lotaringia hercegnéje, Flandria, Hollandia, Zeeland, Artois, Hainaut és Burgundia (Franch-Comté) grófnéja. Johanna 1509-től egészen a haláláig Tordesillasban, teljes elzártságban, sanyarú körülmények között tengődött, mégis a hivatalos államfői tisztséget névlegesen Johanna töltötte be, amíg élt. Apja, Ferdinánd 1507-től Kasztíliában régensként, majd a fia, Károly 1516-tól már az összes örökölt királyságában társuralkodóként uralkodott helyette. A teljes elzártságot csak néha törte meg egy-egy rokonának félig magánjellegű látogatása vagy 1520-ban a comunerók lázadása, akik Johannát újra tényleges királynőként szerették volna trónra ültetni, illetőleg az aktuális régensek és alkirályok hivatalos útja a királynőhöz, a hatalom forrásához, akik a tisztségük átvétele előtt ellátogattak Johannához, és mintegy jelképesen Johanna kezeiből nyerték el hivatalukat. A fiát Johanna haláláig társuralkodói rangban csak a Fenség (Alteza) megszólítással illették, míg a Felség (Majestad) megjelölést kizárólag Johannára vonatkoztatták. Károly jogilag csupán 1555-től lett hivatalosan is egyeduralkodó az anyja országaiban, bár anyja a világtól teljesen elkülönülve élt, így ténylegesen Károly intézte az államügyeket, és fia kevesebb, mint egy évvel Johanna halála után, 1556-ban lemondott az uralkodásról. (hu)
|
