dbo:abstract
|
- Száműzött Ulászló (lengyelül: Władysław Wygnaniec; Krakkó, Lengyelország, 1105 körül – Altenburg, Német-római Birodalom, 1159. május 30.), a Piast-dinasztiából való lengyel fejedelem 1138 és 1146 között, valamint sziléziai, sandomierzi, nagy-lengyelországi, kujáviai, wrocławi és pomerániai herceg II. Ulászló néven. A sziléziai Piastok őse, a wrocławi ág megalapítója. Ulászló volt III. Ferdeszájú Boleszláv lengyel fejedelem és első felesége, elsőszülött fia. Felesége, , III. Lipót osztrák őrgróf leányától származó gyermekei között van többek között , a későbbi IV. Görbelábú Mieszko krakkói fejedelem, valamint , aki első férje, VII. Alfonz király jogán Kasztília és León királynéja volt. Az ifjú Ulászló még apja életében Sziléziáért felelt. III. Boleszláv fejedelem 1138-as halálával országa, végrendelete szerint feloszlott négy fia között, melyek közül Ulászló kapta a seniori országrészt, ezzel a legfelsőbb hercegi rangot. Kezdetben sikeresen vette fel a versenyt testvéreivel szemben, szövetséget kötött a Kijevi Russzal, a Cseh Fejedelemséggel és a Német-római Birodalommal is. Miután a testvérei lázongásai miatt hadjáratot indított a juniori országrészek és fivérei ellen, a kezdeti sikerek után kemény fellépései miatt elégedetlenség lépett fel vele szemben. Megítélésén tovább rontott, hogy megvakította és elűzte az ország nádorát, . 1146-ban végül családjával együtt menekülni kényszerült, kezdetben II. Ulászló cseh fejedelemnél, majd III. Konrád német király, végül Barbarossa Frigyes német-római császár udvarában talált menedéket. Sosem adta fel törekvéseit, hogy visszatér országába és visszaszerzi hatalmát, ám ez végül csak fiainak sikerült, ő maga 1159-ben, Altenburgban hunyt el. (hu)
- Száműzött Ulászló (lengyelül: Władysław Wygnaniec; Krakkó, Lengyelország, 1105 körül – Altenburg, Német-római Birodalom, 1159. május 30.), a Piast-dinasztiából való lengyel fejedelem 1138 és 1146 között, valamint sziléziai, sandomierzi, nagy-lengyelországi, kujáviai, wrocławi és pomerániai herceg II. Ulászló néven. A sziléziai Piastok őse, a wrocławi ág megalapítója. Ulászló volt III. Ferdeszájú Boleszláv lengyel fejedelem és első felesége, elsőszülött fia. Felesége, , III. Lipót osztrák őrgróf leányától származó gyermekei között van többek között , a későbbi IV. Görbelábú Mieszko krakkói fejedelem, valamint , aki első férje, VII. Alfonz király jogán Kasztília és León királynéja volt. Az ifjú Ulászló még apja életében Sziléziáért felelt. III. Boleszláv fejedelem 1138-as halálával országa, végrendelete szerint feloszlott négy fia között, melyek közül Ulászló kapta a seniori országrészt, ezzel a legfelsőbb hercegi rangot. Kezdetben sikeresen vette fel a versenyt testvéreivel szemben, szövetséget kötött a Kijevi Russzal, a Cseh Fejedelemséggel és a Német-római Birodalommal is. Miután a testvérei lázongásai miatt hadjáratot indított a juniori országrészek és fivérei ellen, a kezdeti sikerek után kemény fellépései miatt elégedetlenség lépett fel vele szemben. Megítélésén tovább rontott, hogy megvakította és elűzte az ország nádorát, . 1146-ban végül családjával együtt menekülni kényszerült, kezdetben II. Ulászló cseh fejedelemnél, majd III. Konrád német király, végül Barbarossa Frigyes német-római császár udvarában talált menedéket. Sosem adta fel törekvéseit, hogy visszatér országába és visszaszerzi hatalmát, ám ez végül csak fiainak sikerült, ő maga 1159-ben, Altenburgban hunyt el. (hu)
|