| dbo:abstract
|
- Iovia (Újtelep) egykori város volt az ókori Római Birodalom Pannonia Valeria tartományában. Kora császárkori és késő római belső erődje, a provincián belüli katonai infrastruktúra és logisztika erős védelemmel ellátott koncentrált központok egyike volt. (Alsóhetény (Iovia), Ságvár (Tricciana), Környe (Quirinum), Fenékpuszta (Valcum), Tác-Fövenypuszta (Gorsium-Herculia)) A kora császárkorban nemcsak a táborok és erődök alaprajzát határozták meg áthághatatlan szabályszerűségek, hanem egymástól való távolságukat is. A rómaiak által teremtett virágzó várost és erődöt a népvándorlás korának egymást követő időszakai teljesen megsemmisítették. A Kapospula közelében fekvő, késő római kori romtelepről a magyar régészek Rómer Flórisnak, a magyar régészet atyjának a híradása nyomán értesültek. Fröhlich Róbert református lelkész, régész, akadémikus ismertette először a lelőhelyet, aki szerint Felsőleperd közelében, az egykori gölösi malom mellett alighanem egy nagy kiterjedésű római várost rejt a föld. Hajdani létezéséről sokáig csak írott források tanúskodtak. Az első régészeti célú légi felvételek csak 1996-ban készültek e feltételezett város környékéről. A Sopianaet és Brigetiót összekötő hadiút leírásában a Tabula Peutingeriana útvonalleírásban Iovia és Herculia állomások is szerepelnek. Herculia esetében az Itinerarium mellékesen megadja az ott már a légiótábor felépülte előtt is létező civil település nevét is, Gorsiumét. Iovia, mint püspöki székhely azonosítása sokáig vitatott volt, az újabb kutatások ma már elfogadják, hogy a pannoniai püspöki székhelyet Ludbreg helyett Kapospula-Alsóhetény-pusztán kell keresni. A 333-ban készült (wd) Ioviát (Ludbreg) civitasnak nevezi. Az Itinerárium adatai 32 római mérföldre (47,3 km) rögzítik Sopianaetól északra a Brigetióba vezető út első állomásaként. Mai azonosítása csak a 2000-es évek körül kezdődött meg, ekkor kezdeményezték a lelőhely védetté nyilvánítását is. A legújabb kutatási eredmények alapján a város a már korábbról ismert alsóhetényi római kori erőd közelében, attól néhány kilométerre északra helyezkedett el, a mai Tolna megyei Szakcs külterületén. Hivatalos régészeti közigazgatási elnevezése: Kapospula-Alsóhetény. Bertók Gábor ásatásvezető szerint egy "600-szor 600 méter kiterjedésű, fallal körülvett település lehetett, fórummal, egy 270 méter hosszú, oszlopsorokkal szegélyezett főutcával, tíz nagyobb épülettel, köztük talán főúri (császári) villával, bazilikával, fürdővel…" 'Dr. Tóth Endre régész az Ásatások Alsóhetényben 1981-1986 című művében leírja, hogy eső után a földeken tucatjával lehet összegyűjteni az apró érmeket, amelyeket a 4. században a Római Birodalom pénzverdéiben készítettek. Valószínűsíteni lehet, hogy a polgári város nevét annak elnéptelenedése után átvette az említett „hadtáp” feladatokat teljesítő katonai erődítés is. (hu)
- Iovia (Újtelep) egykori város volt az ókori Római Birodalom Pannonia Valeria tartományában. Kora császárkori és késő római belső erődje, a provincián belüli katonai infrastruktúra és logisztika erős védelemmel ellátott koncentrált központok egyike volt. (Alsóhetény (Iovia), Ságvár (Tricciana), Környe (Quirinum), Fenékpuszta (Valcum), Tác-Fövenypuszta (Gorsium-Herculia)) A kora császárkorban nemcsak a táborok és erődök alaprajzát határozták meg áthághatatlan szabályszerűségek, hanem egymástól való távolságukat is. A rómaiak által teremtett virágzó várost és erődöt a népvándorlás korának egymást követő időszakai teljesen megsemmisítették. A Kapospula közelében fekvő, késő római kori romtelepről a magyar régészek Rómer Flórisnak, a magyar régészet atyjának a híradása nyomán értesültek. Fröhlich Róbert református lelkész, régész, akadémikus ismertette először a lelőhelyet, aki szerint Felsőleperd közelében, az egykori gölösi malom mellett alighanem egy nagy kiterjedésű római várost rejt a föld. Hajdani létezéséről sokáig csak írott források tanúskodtak. Az első régészeti célú légi felvételek csak 1996-ban készültek e feltételezett város környékéről. A Sopianaet és Brigetiót összekötő hadiút leírásában a Tabula Peutingeriana útvonalleírásban Iovia és Herculia állomások is szerepelnek. Herculia esetében az Itinerarium mellékesen megadja az ott már a légiótábor felépülte előtt is létező civil település nevét is, Gorsiumét. Iovia, mint püspöki székhely azonosítása sokáig vitatott volt, az újabb kutatások ma már elfogadják, hogy a pannoniai püspöki székhelyet Ludbreg helyett Kapospula-Alsóhetény-pusztán kell keresni. A 333-ban készült (wd) Ioviát (Ludbreg) civitasnak nevezi. Az Itinerárium adatai 32 római mérföldre (47,3 km) rögzítik Sopianaetól északra a Brigetióba vezető út első állomásaként. Mai azonosítása csak a 2000-es évek körül kezdődött meg, ekkor kezdeményezték a lelőhely védetté nyilvánítását is. A legújabb kutatási eredmények alapján a város a már korábbról ismert alsóhetényi római kori erőd közelében, attól néhány kilométerre északra helyezkedett el, a mai Tolna megyei Szakcs külterületén. Hivatalos régészeti közigazgatási elnevezése: Kapospula-Alsóhetény. Bertók Gábor ásatásvezető szerint egy "600-szor 600 méter kiterjedésű, fallal körülvett település lehetett, fórummal, egy 270 méter hosszú, oszlopsorokkal szegélyezett főutcával, tíz nagyobb épülettel, köztük talán főúri (császári) villával, bazilikával, fürdővel…" 'Dr. Tóth Endre régész az Ásatások Alsóhetényben 1981-1986 című művében leírja, hogy eső után a földeken tucatjával lehet összegyűjteni az apró érmeket, amelyeket a 4. században a Római Birodalom pénzverdéiben készítettek. Valószínűsíteni lehet, hogy a polgári város nevét annak elnéptelenedése után átvette az említett „hadtáp” feladatokat teljesítő katonai erődítés is. (hu)
|
