Property Value
dbo:abstract
  • Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, nézetei jelentős hatást gyakoroltak a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Művei közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894), melynek csak első kötete jelent meg életében, a további köteteket barátja, Friedrich Engels rendezte sajtó alá. A poroszországi Trier városában született jómódú, középosztálybeli, kikeresztelkedett, asszimilálódott zsidó családba. A Bonni Egyetemen és a Humboldt Egyetemen tanult, ahol Georg Wilhelm Friedrich Hegel bölcselete és az filozófiai irányzata iránt érdeklődött. 1841-ben szerzett doktori címet a jénai egyetemen, kiváló minősítéssel. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel később életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, mely szellemi horizontját jelentősen kitágította. Eljárt a francia radikális munkásmozgalom gyűléseire, szinte valamennyi jelentős képviselőjével megismerkedett. Társaival megalapította a Deutsch–Französische Jahrbücher című folyóiratot, melynek csak egyetlen dupla száma jelent meg. Ekkoriban írta valláskritikai korszakát lezáró munkáját, a Bevezetést A hegeli jogfilozófia kritikájához, és A zsidókérdéshez című tanulmányát. Ettől az időszaktól fordult a közgazdaság tanulmányozása felé, melynek eredményeképp megszületett Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből című munkája. 1844 nyarától bekapcsolódott a német emigránsok Vorwärts! („Előre!”) című lapjának szerkesztésébe, melynek politikai vezetőjévé vált. Párizsi tartózkodásának legnagyobb terjedelmű alkotása az Engelsszel közösen írt A szent család vagy a kritikai kritika kritikája című szatirikus mű, mely a dialektikus és történelmi materializmus kidolgozásában fontos szerepet töltött be. 1845 januárjában a porosz kormány kérésére, egy cikke miatt kiutasították Franciaországból, s családjával Brüsszelbe kellett áthelyeznie lakóhelyét. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeivel együtt Londonba költözött, ahol azután egészen haláláig háborítatlanul folytathatta munkásságát. Marx tanai társadalomelméleti, gazdasági és politikai ideológiák együttese, melyet róla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiáltványban kijelentette, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Azt gondolta, hogy az ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti osztályharc a nincstelenek osztálya, a proletariátus győzelméhez vezet, és ezáltal létrejöhet az osztály nélküli társadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista társadalmi rendszert felváltja majd a szocialista. Az oda vezető utat a forradalomtól várta, és azt is gondolta, hogy megszüntethető a magántulajdon. Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként való leírásáról ismert. Elméleti munkásságával és közvetlen részvételével több európai munkásszervezetben, köztük a és az Első Internacionáléban fejtett ki jelentős forradalmi tevékenységet. Az általa lefektetett marxista ideológia mind jobb-, mind baloldalról éles bírálatokat kapott, és munkássága adta a 20. században működő baloldali diktatórikus rendszerek fő ideológiai hátterét. (hu)
  • Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője; munkássága jelentősen hozzájárult a társadalomtudomány fejlődéséhez. A történelem egyik legnagyobb befolyást elérő gondolkodója, nézetei jelentős hatást gyakoroltak a baloldali munkásmozgalomra és az ahhoz kapcsolódó filozófiai irányzatokra. Művei közül kiemelkedik a Kommunista kiáltvány (1848) és A tőke (1867–1894), melynek csak első kötete jelent meg életében, a további köteteket barátja, Friedrich Engels rendezte sajtó alá. A poroszországi Trier városában született jómódú, középosztálybeli, kikeresztelkedett, asszimilálódott zsidó családba. A Bonni Egyetemen és a Humboldt Egyetemen tanult, ahol Georg Wilhelm Friedrich Hegel bölcselete és az filozófiai irányzata iránt érdeklődött. 1841-ben szerzett doktori címet a jénai egyetemen, kiváló minősítéssel. 1842-ben találkozott először Friedrich Engelsszel, akivel később életre szóló barátságot kötött. 1843-ban Párizsba költözött, mely szellemi horizontját jelentősen kitágította. Eljárt a francia radikális munkásmozgalom gyűléseire, szinte valamennyi jelentős képviselőjével megismerkedett. Társaival megalapította a Deutsch–Französische Jahrbücher című folyóiratot, melynek csak egyetlen dupla száma jelent meg. Ekkoriban írta valláskritikai korszakát lezáró munkáját, a Bevezetést A hegeli jogfilozófia kritikájához, és A zsidókérdéshez című tanulmányát. Ettől az időszaktól fordult a közgazdaság tanulmányozása felé, melynek eredményeképp megszületett Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből című munkája. 1844 nyarától bekapcsolódott a német emigránsok Vorwärts! („Előre!”) című lapjának szerkesztésébe, melynek politikai vezetőjévé vált. Párizsi tartózkodásának legnagyobb terjedelmű alkotása az Engelsszel közösen írt A szent család vagy a kritikai kritika kritikája című szatirikus mű, mely a dialektikus és történelmi materializmus kidolgozásában fontos szerepet töltött be. 1845 januárjában a porosz kormány kérésére, egy cikke miatt kiutasították Franciaországból, s családjával Brüsszelbe kellett áthelyeznie lakóhelyét. 1849-ben politikai tevékenysége miatt száműzték Poroszországból és Franciaországból, ezért feleségével és gyermekeivel együtt Londonba költözött, ahol azután egészen haláláig háborítatlanul folytathatta munkásságát. Marx tanai társadalomelméleti, gazdasági és politikai ideológiák együttese, melyet róla marxizmusnak neveztek el. A Kommunista kiáltványban kijelentette, hogy „minden eddigi társadalom története osztályharcok története”. Azt gondolta, hogy az ellentétes érdekű társadalmi osztályok közötti osztályharc a nincstelenek osztálya, a proletariátus győzelméhez vezet, és ezáltal létrejöhet az osztály nélküli társadalom. Azt hirdette, hogy a kapitalista társadalmi rendszert felváltja majd a szocialista. Az oda vezető utat a forradalomtól várta, és azt is gondolta, hogy megszüntethető a magántulajdon. Elsősorban kapitalizmuskritikájáról és a történelem materialista értelmezéséről, osztályharcok történeteként való leírásáról ismert. Elméleti munkásságával és közvetlen részvételével több európai munkásszervezetben, köztük a és az Első Internacionáléban fejtett ki jelentős forradalmi tevékenységet. Az általa lefektetett marxista ideológia mind jobb-, mind baloldalról éles bírálatokat kapott, és munkássága adta a 20. században működő baloldali diktatórikus rendszerek fő ideológiai hátterét. (hu)
dbo:deathPlace
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 57442 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 218075 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23763101 (xsd:integer)
prop-hu:alcím
  • Ein Beitrag zur Geschichte des Sozialismus vom Anfang des 19. Jahrhunderts bis 1914. (hu)
  • The Life of Marx and the Development of His Work (hu)
  • Ein Beitrag zur Geschichte des Sozialismus vom Anfang des 19. Jahrhunderts bis 1914. (hu)
  • The Life of Marx and the Development of His Work (hu)
prop-hu:author
prop-hu:cím
  • Marx (hu)
  • A marxista filozófia kialakulása (hu)
  • Karl Marx (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 2. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 27. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 3. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 4. köt. (hu)
  • Karl Marx. His Life and Thought (hu)
  • Marx élete dokumentumokban. 1818–1883. (hu)
  • Marx és Engels. 1844–1845. (hu)
  • Friedrich Engels. Életrajz. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 1. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 13. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 16. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 18. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 21. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 39. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 40. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 42. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 46/I. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 6. köt. (hu)
  • Karl Marx. Interviews and Recollections (hu)
  • Karl Marx. Életrajz (hu)
  • Marx és Engels. 1818–1844. (hu)
  • Marx és Engels. 1845–1846. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 46/II. köt. (hu)
  • Karl Marx und die Geburt der modernen Gesellschaft. Biographie und Werkentwicklung. Band 1. 1818–1841 (hu)
  • Another Marx. Early Manuscripts to the International (hu)
  • Love And Capital. Karl and Jenny Marx and the Birth of a Revolution (hu)
  • A World to Win. The Life and Thought of Karl Marx (hu)
  • A fiatal Marx (hu)
  • A kereszténység lényege (hu)
  • Die Euthanasie des Judentums (hu)
  • Filozófiai Kritikák és alapelvek (hu)
  • Inszenierter Antisemitismus (hu)
  • Karl Marx and the Birth of Modern Society (hu)
  • Karl Marx. A Nineteenth-Century Life (hu)
  • Karl Marx. An Intellectual Biography (hu)
  • Karl Marx. An Intimate Biography (hu)
  • Karl Marx. Greatness and Illusion (hu)
  • Marx. Írások életéről és tevékenységéről (hu)
  • Sozialisten zur Judenfrage (hu)
  • Zum Abschluss des Marxschen Systems (hu)
  • The Young Karl Marx. German Philosophy, Modern Politics, and Human Flourishing (hu)
  • Marx und Moses. Karl Marx zur „Judenfrage“ und zu den Juden (hu)
  • Responses to Marx’s Capital. From Rudolf Hilferding to Isaak Illich Rubin (hu)
  • Deutscher Geist und Judenhass – Das Verhältnis des philosophischen Idealismus zum Judentum (hu)
  • Marx (hu)
  • A marxista filozófia kialakulása (hu)
  • Karl Marx (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 2. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 27. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 3. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 4. köt. (hu)
  • Karl Marx. His Life and Thought (hu)
  • Marx élete dokumentumokban. 1818–1883. (hu)
  • Marx és Engels. 1844–1845. (hu)
  • Friedrich Engels. Életrajz. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 1. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 13. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 16. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 18. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 21. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 39. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 40. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 42. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 46/I. köt. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 6. köt. (hu)
  • Karl Marx. Interviews and Recollections (hu)
  • Karl Marx. Életrajz (hu)
  • Marx és Engels. 1818–1844. (hu)
  • Marx és Engels. 1845–1846. (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 46/II. köt. (hu)
  • Karl Marx und die Geburt der modernen Gesellschaft. Biographie und Werkentwicklung. Band 1. 1818–1841 (hu)
  • Another Marx. Early Manuscripts to the International (hu)
  • Love And Capital. Karl and Jenny Marx and the Birth of a Revolution (hu)
  • A World to Win. The Life and Thought of Karl Marx (hu)
  • A fiatal Marx (hu)
  • A kereszténység lényege (hu)
  • Die Euthanasie des Judentums (hu)
  • Filozófiai Kritikák és alapelvek (hu)
  • Inszenierter Antisemitismus (hu)
  • Karl Marx and the Birth of Modern Society (hu)
  • Karl Marx. A Nineteenth-Century Life (hu)
  • Karl Marx. An Intellectual Biography (hu)
  • Karl Marx. An Intimate Biography (hu)
  • Karl Marx. Greatness and Illusion (hu)
  • Marx. Írások életéről és tevékenységéről (hu)
  • Sozialisten zur Judenfrage (hu)
  • Zum Abschluss des Marxschen Systems (hu)
  • The Young Karl Marx. German Philosophy, Modern Politics, and Human Flourishing (hu)
  • Marx und Moses. Karl Marx zur „Judenfrage“ und zu den Juden (hu)
  • Responses to Marx’s Capital. From Rudolf Hilferding to Isaak Illich Rubin (hu)
  • Deutscher Geist und Judenhass – Das Verhältnis des philosophischen Idealismus zum Judentum (hu)
prop-hu:dátum
  • 2000-12-16 (xsd:date)
prop-hu:editor
  • Heinrich Gemkow (hu)
  • P. N. Fedoszejev, L. I. Golman, A. I. Malis (hu)
  • Ruth Stolz (hu)
  • Heinrich Gemkow (hu)
  • P. N. Fedoszejev, L. I. Golman, A. I. Malis (hu)
  • Ruth Stolz (hu)
prop-hu:egyéb
  • Arthur Mandel fordítása angol eredetiből (hu)
  • Sammelwerk: Etappen Bürgerlicher Marx-Kritik Band 1 (hu)
  • recenzió (hu)
  • Arthur Mandel fordítása angol eredetiből (hu)
  • Sammelwerk: Etappen Bürgerlicher Marx-Kritik Band 1 (hu)
  • recenzió (hu)
prop-hu:elér
  • 2015-01-06 (xsd:date)
prop-hu:formátum
  • htm (hu)
  • htm (hu)
prop-hu:halálDátuma
  • 1883 (xsd:integer)
prop-hu:halálHelye
prop-hu:hely
  • Berlin (hu)
  • Budapest (hu)
  • London (hu)
  • München (hu)
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Stuttgart (hu)
  • Wiesbaden (hu)
  • Gießen (hu)
  • London – Basingstoke (hu)
  • Cambridge, UK (hu)
  • Budapest – Uzsgorod (hu)
  • Totowa, New Jersey (hu)
  • New York, St. Louis, San Francisco, Düsseldorf, London, Mexico, Panama, Sydney, Toronto (hu)
  • Frankfurt a. M. (hu)
  • Leiden – Boston (hu)
  • New York – Boston – London (hu)
  • New York – Oxford (hu)
  • London – New York – Oxford – New Delhi – Sydney (hu)
  • Berlin (hu)
  • Budapest (hu)
  • London (hu)
  • München (hu)
  • New York (hu)
  • Oxford (hu)
  • Stuttgart (hu)
  • Wiesbaden (hu)
  • Gießen (hu)
  • London – Basingstoke (hu)
  • Cambridge, UK (hu)
  • Budapest – Uzsgorod (hu)
  • Totowa, New Jersey (hu)
  • New York, St. Louis, San Francisco, Düsseldorf, London, Mexico, Panama, Sydney, Toronto (hu)
  • Frankfurt a. M. (hu)
  • Leiden – Boston (hu)
  • New York – Boston – London (hu)
  • New York – Oxford (hu)
  • London – New York – Oxford – New Delhi – Sydney (hu)
prop-hu:isbn
  • 963 (xsd:integer)
  • 70480729 (xsd:integer)
  • 389201146 (xsd:integer)
  • 3820460411 (xsd:decimal)
  • 9630533413 (xsd:decimal)
  • 9630902982 (xsd:decimal)
  • 9630909758 (xsd:decimal)
  • 9630910500 (xsd:decimal)
  • 9630912716 (xsd:decimal)
  • 9630915391 (xsd:decimal)
  • 9630915928 (xsd:decimal)
  • 9630917629 (xsd:decimal)
  • 9630919745 (xsd:decimal)
  • 9630921057 (xsd:decimal)
  • 9630921065 (xsd:decimal)
  • 9632074041 (xsd:decimal)
  • 9639350257 (xsd:decimal)
  • 9780192875105 (xsd:decimal)
  • 9780241269107 (xsd:decimal)
  • 9780316191371 (xsd:decimal)
  • 9780333154250 (xsd:decimal)
  • 9780511289354 (xsd:decimal)
  • 9780857457424 (xsd:decimal)
  • 9780871403544 (xsd:decimal)
  • 9781474267328 (xsd:decimal)
  • 9781509518210 (xsd:decimal)
  • 9781583677353 (xsd:decimal)
  • 9781786635075 (xsd:decimal)
  • 9783896570857 (xsd:decimal)
  • 9789004352193 (xsd:decimal)
prop-hu:kiadó
  • Brill (hu)
  • Kossuth Könyvkiadó (hu)
  • Macmillan (hu)
  • Oxford University Press (hu)
  • Akadémiai Kiadó (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Bloomsbury Academic (hu)
  • Magyar Helikon (hu)
  • Napvilág Kiadó (hu)
  • Polity Press (hu)
  • Little, Brown and Company (hu)
  • Peter Lang (hu)
  • Barnes & Nobel (hu)
  • Kossuth Kiadó – Kárpáti Kiadó (hu)
  • Berghahn Books (hu)
  • Horst Meixner und Manfred Turban Verlag:Andreas Achenbach (hu)
  • Colloquium Verlag (hu)
  • Liveright Publishing (hu)
  • Luchterhand (hu)
  • McGraw-Hill Book Company (hu)
  • Monthly Review Press (hu)
  • Penguin Random House (hu)
  • Schmetterling Verlag (hu)
  • VS Verlag (hu)
  • Verso (hu)
  • Brill (hu)
  • Kossuth Könyvkiadó (hu)
  • Macmillan (hu)
  • Oxford University Press (hu)
  • Akadémiai Kiadó (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Bloomsbury Academic (hu)
  • Magyar Helikon (hu)
  • Napvilág Kiadó (hu)
  • Polity Press (hu)
  • Little, Brown and Company (hu)
  • Peter Lang (hu)
  • Barnes & Nobel (hu)
  • Kossuth Kiadó – Kárpáti Kiadó (hu)
  • Berghahn Books (hu)
  • Horst Meixner und Manfred Turban Verlag:Andreas Achenbach (hu)
  • Colloquium Verlag (hu)
  • Liveright Publishing (hu)
  • Luchterhand (hu)
  • McGraw-Hill Book Company (hu)
  • Monthly Review Press (hu)
  • Penguin Random House (hu)
  • Schmetterling Verlag (hu)
  • VS Verlag (hu)
  • Verso (hu)
prop-hu:kép
  • Karl Marx.jpg (hu)
  • Karl Marx.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • 1875 (xsd:integer)
prop-hu:közreműködők
  • szerk. Richard B. Day–Daniel F. Gaido (hu)
  • szerk. Richard B. Day–Daniel F. Gaido (hu)
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Budapest / Uzsgorod (hu)
  • Budapest (hu)
  • Budapest / Uzsgorod (hu)
prop-hu:nyelvkód
  • en (hu)
  • de (hu)
  • hu (hu)
  • en (hu)
  • de (hu)
  • hu (hu)
prop-hu:név
  • Karl Marx (hu)
  • Karl Marx (hu)
prop-hu:oldal
  • 65 (xsd:integer)
prop-hu:origyear
  • 1869 (xsd:integer)
  • 1877 (xsd:integer)
  • 1892 (xsd:integer)
prop-hu:others
  • [Megírás ideje: 1914. július–november; első megjelenés rövidített, szerkesztett formában a Granat Lexikon szócikkeként, 28. köt. Pétervár 1915. ; első csonkítatlan megjelenés: 1924. – Lényegre törő életrajzi vázlat és a marxizmus lenini interpretációjának mesterien tömörített verziója.] (hu)
  • [Megírás ideje: 1914. július–november; első megjelenés rövidített, szerkesztett formában a Granat Lexikon szócikkeként, 28. köt. Pétervár 1915. ; első csonkítatlan megjelenés: 1924. – Lényegre törő életrajzi vázlat és a marxizmus lenini interpretációjának mesterien tömörített verziója.] (hu)
prop-hu:page
  • 551 (xsd:integer)
prop-hu:pages
  • 37 (xsd:integer)
  • 98 (xsd:integer)
  • 212 (xsd:integer)
  • 259 (xsd:integer)
  • 280 (xsd:integer)
  • 298 (xsd:integer)
  • 316 (xsd:integer)
  • 351 (xsd:integer)
  • 698 (xsd:integer)
prop-hu:periodika
  • Berliner Zeitung (hu)
  • Berliner Zeitung (hu)
prop-hu:publisher
  • Kossuth Könyvkiadó (hu)
  • Kozmosz Könyvkiadó / Kárpáti Könyvkiadó (hu)
  • Kossuth Könyvkiadó (hu)
  • Kozmosz Könyvkiadó / Kárpáti Könyvkiadó (hu)
prop-hu:series
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 16 (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 19 (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 22 (hu)
  • Lenin Összes Művei 26 (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 16 (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 19 (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels Művei 22 (hu)
  • Lenin Összes Művei 26 (hu)
prop-hu:szerző
  • dbpedia-hu:David_McLellan_(politikatudós)
  • dbpedia-hu:Franz_Mehring
  • dbpedia-hu:Peter_Singer
  • dbpedia-hu:Edmund_Silberner
  • Auguste Cornu (hu)
  • Francis Wheen (hu)
  • Karl Marx és Friedrich Engels (hu)
  • Manfred Kliem (hu)
  • T. I. Ojzerman (hu)
  • L. F. Iljicsov (hu)
  • Terrell Carver (hu)
  • David Leopold (hu)
  • Eugen von Böhm-Bawerk (hu)
  • Gareth Stedman Jones (hu)
  • Helmut Hirsch (hu)
  • Jonathan Sperber (hu)
  • Kurt Flasch (hu)
  • Ludwig Feuerbach (hu)
  • Marcello Musto (hu)
  • Mary Gabriel (hu)
  • Micha Brumlik (hu)
  • Michael Heinrich (hu)
  • Ny. I. Lapin (hu)
  • Rolf Hosfeld (hu)
  • Saul K. Padover (hu)
  • Sven-Eric Liedman (hu)
  • Wolfgang Frindte (hu)
prop-hu:születésiDátum
  • 1818 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:title
  • Karl Marx (hu)
  • Karl Marx. Életrajz (hu)
  • Marx és Engels. 1845–1846. (hu)
  • Semmi mást, csak az életünket. Fejezetek Karl Marx és Friedrich Engels életéből (hu)
  • Karl Marx. (hu)
  • Kortársunk, Marx (hu)
  • Marx, Heinrich Karl (hu)
  • Karl Marx. Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével (hu)
  • Az összetartozás öröme. [Szerelemről, szeretetről, barátságról, szolidaritásról.] (hu)
  • A Marx-család és Lafargue. Levelek, visszaemlékezések (hu)
  • Karl Marx (hu)
  • Karl Marx. Életrajz (hu)
  • Marx és Engels. 1845–1846. (hu)
  • Semmi mást, csak az életünket. Fejezetek Karl Marx és Friedrich Engels életéből (hu)
  • Karl Marx. (hu)
  • Kortársunk, Marx (hu)
  • Marx, Heinrich Karl (hu)
  • Karl Marx. Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével (hu)
  • Az összetartozás öröme. [Szerelemről, szeretetről, barátságról, szolidaritásról.] (hu)
  • A Marx-család és Lafargue. Levelek, visszaemlékezések (hu)
prop-hu:típus
  • filozófus (hu)
  • filozófus (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1964 (xsd:integer)
  • 1969 (xsd:integer)
  • 1970 (xsd:integer)
  • 1971 (xsd:integer)
  • 1973 (xsd:integer)
  • 1979 (xsd:integer)
  • 1987 (xsd:integer)
prop-hu:év
  • 1896 (xsd:integer)
  • 1957 (xsd:integer)
  • 1959 (xsd:integer)
  • 1962 (xsd:integer)
  • 1964 (xsd:integer)
  • 1965 (xsd:integer)
  • 1968 (xsd:integer)
  • 1969 (xsd:integer)
  • 1970 (xsd:integer)
  • 1971 (xsd:integer)
  • 1974 (xsd:integer)
  • 1976 (xsd:integer)
  • 1978 (xsd:integer)
  • 1979 (xsd:integer)
  • 1980 (xsd:integer)
  • 1981 (xsd:integer)
  • 1982 (xsd:integer)
  • 1983 (xsd:integer)
  • 1984 (xsd:integer)
  • 1985 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2006 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
  • 2011 (xsd:integer)
  • 2013 (xsd:integer)
  • 2016 (xsd:integer)
  • 2017 (xsd:integer)
  • 2018 (xsd:integer)
  • 2019 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Karl Marx (hu)
  • Karl Marx (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:author of
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:behatás of
is prop-hu:hatássalVoltakRá of
is prop-hu:jelentősMűvelői of
is prop-hu:szerző of
is foaf:primaryTopic of