| dbo:abstract
|
- A Kiskunsági-homokhát az Alföld tájegység, ezen belül a Duna–Tisza közi síkvidék középtáj része. Területe Pest megyében és Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Keletről a Pilis–Alpári-homokhát és a határolja, dél felől a Bugaci-homokhát. Északi és nyugati határát a Csepeli-sík és a Solti-sík adja. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította a Duna-Tisza közét, elemzések szerint az elsivatagosodás veszélye fenyegeti a tájegység nagy részét. Az Európai Unió felmérése szerint ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata. Tipikus homokhátság jellegű enyhén hullámzó síkság, magassága 94 és 139 méter között változik. Területe mozaikosan tagolt, ami nagyrészt mezőgazdasági művelés alá vont terület, vagy állattartáshoz fenntartott legelők, sztyeppek. A Kiskunsági-homokhát számottevő részén természetes növényzet található, ezt főként a Kiskunsági Nemzeti Park öleli fel, melynek 2/3-át az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította 1979-ben. A széles homokhátak között északnyugat-délkeleti irányú mélyebb vízbeszivárgási területek találhatók, mellyek a lecsapolások ellenére vízben gazdag területek, így ideális élőhelye számos veszélyeztetett vagy ritka növény és állatfajnak. A természetes növényzet igen változatos képet mutat, a láprétektől, zsombékosoktóla sztyeppei területeken át a szikes pusztákig, mely területek jelentős részét extenzíven használják. Erdős területeinek zöme azonban már ültetvény eredetű.
* Orgovány környéke (hu)
- A Kiskunsági-homokhát az Alföld tájegység, ezen belül a Duna–Tisza közi síkvidék középtáj része. Területe Pest megyében és Bács-Kiskun megyében helyezkedik el. Keletről a Pilis–Alpári-homokhát és a határolja, dél felől a Bugaci-homokhát. Északi és nyugati határát a Csepeli-sík és a Solti-sík adja. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította a Duna-Tisza közét, elemzések szerint az elsivatagosodás veszélye fenyegeti a tájegység nagy részét. Az Európai Unió felmérése szerint ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata. Tipikus homokhátság jellegű enyhén hullámzó síkság, magassága 94 és 139 méter között változik. Területe mozaikosan tagolt, ami nagyrészt mezőgazdasági művelés alá vont terület, vagy állattartáshoz fenntartott legelők, sztyeppek. A Kiskunsági-homokhát számottevő részén természetes növényzet található, ezt főként a Kiskunsági Nemzeti Park öleli fel, melynek 2/3-át az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította 1979-ben. A széles homokhátak között északnyugat-délkeleti irányú mélyebb vízbeszivárgási területek találhatók, mellyek a lecsapolások ellenére vízben gazdag területek, így ideális élőhelye számos veszélyeztetett vagy ritka növény és állatfajnak. A természetes növényzet igen változatos képet mutat, a láprétektől, zsombékosoktóla sztyeppei területeken át a szikes pusztákig, mely területek jelentős részét extenzíven használják. Erdős területeinek zöme azonban már ültetvény eredetű.
* Orgovány környéke (hu)
|
