| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében. A mű átdolgozott és bővített kiadása 2010-ben látott napvilágot; ebben a korábban hangsúlyos természetföldrajz mellett szerepet kapott a társadalomföldrajz is, emellett több tematikus egységet jelentősen átdolgoztak (például a területhasználatról szólót a adatai alapján). A beosztás háromszintű, ebből a fölső szinten (földrajzi nagytájak) jóformán megőrizték a hagyományos természetföldrajzi beosztást. Természetesen a beosztás több eleme vitatható. Így például eltér a hagyományos felosztástól, hogy a Visegrádi-hegységet nem a Dunántúli-, hanem az Északi-középhegységbe sorolták. Ez földtanilag természetes (ugyanabból a miocén korú andezit rétegvulkáni sorozatból áll, mint a Börzsöny, szöges ellentétben az alapvetően karbonátos Pilissel, Budai-hegységgel és Gerecsével), például növényföldrajzilag azonban teljesen indokolatlan (a Matricum flóravidék és a Bakonyicum flóravidék határvonala, a a Duna bal partján húzódik). Az alább ismertetett beosztás tehát több tudományág egymásnak olykor ellentmondó szempontjait próbálja elkülöníteni. (hu)
- Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében. A mű átdolgozott és bővített kiadása 2010-ben látott napvilágot; ebben a korábban hangsúlyos természetföldrajz mellett szerepet kapott a társadalomföldrajz is, emellett több tematikus egységet jelentősen átdolgoztak (például a területhasználatról szólót a adatai alapján). A beosztás háromszintű, ebből a fölső szinten (földrajzi nagytájak) jóformán megőrizték a hagyományos természetföldrajzi beosztást. Természetesen a beosztás több eleme vitatható. Így például eltér a hagyományos felosztástól, hogy a Visegrádi-hegységet nem a Dunántúli-, hanem az Északi-középhegységbe sorolták. Ez földtanilag természetes (ugyanabból a miocén korú andezit rétegvulkáni sorozatból áll, mint a Börzsöny, szöges ellentétben az alapvetően karbonátos Pilissel, Budai-hegységgel és Gerecsével), például növényföldrajzilag azonban teljesen indokolatlan (a Matricum flóravidék és a Bakonyicum flóravidék határvonala, a a Duna bal partján húzódik). Az alább ismertetett beosztás tehát több tudományág egymásnak olykor ellentmondó szempontjait próbálja elkülöníteni. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 112176 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:edition
|
- Második, átdolgozott és bővített kiadás (hu)
- Második, átdolgozott és bővített kiadás (hu)
|
| prop-hu:editor
| |
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Vácrátót (hu)
- Budapest (hu)
- Vácrátót (hu)
|
| prop-hu:others
|
- az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor (hu)
- az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor (hu)
|
| prop-hu:publisher
| |
| prop-hu:title
|
- Magyarország kistájainak katasztere (hu)
- Magyarország földrajzi kistájainak növényzete (hu)
- Magyarország kistájainak katasztere (hu)
- Magyarország földrajzi kistájainak növényzete (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 2008 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Magyarország földrajzi kistájai (hu)
- Magyarország földrajzi kistájai (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is prop-hu:besorolás
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
