| dbo:abstract
|
- A koreai nevek hagyományosan a keleti névsorrendet követik, vezetéknévből és állnak. A teljes név koreaiul irum (ireum) (이름) vagy szongmjong (seongmyeong) (성명). A családnév elnevezése szong (seong) (성), az utónévé irum (ireum) (이름). Körülbelül 286 családnév van használatban Észak és Dél-Koreában, ezek közül a leggyakoribb három a Kim (김), az I (Lee) (이) és a Pak (Park) (박), viselőik csaknem a lakosság felét teszik ki. A koreai vezetéknevek többsége egy szótagú, de léteznek két szótagúak is. Az utónév egy, két vagy három szótagú. Régebben az utónév felépítésében nagy szerepet játszott az úgynevezett generációs név (돌림자, tollimdzsa (dollimja)), ami szerint az egy családban egy generációban születettek utónevének első szótagja azonos volt, a második szótag volt az egyénre jellemző (például az énekes testvérpár Kim Dzsunszu (Kim Jun-su) és Kim Dzsunho (Kim Jun-ho) nevében a Dzsun (Jun) szótag ilyen generációs név). A nők nem veszik fel férjük nevét, a gyermekek azonban az apa vezetéknevét öröklik. A családneveket Koreában helyi klánok (본관, pongvan (bongwan)) szerint osztják fel és a legtöbb koreai tisztában van azzal, családneve melyik regionális klánhoz tartozik. A Kim családnéven belül például a legnépesebb klán a Kimek mintegy négymillió fővel, a második pedig a kjongdzsu (gyeongju)i Kim klán 1,7 millió fővel. A 20. század végéig Koreában tilos volt egyazon klánon belül házasodni, mert vérfertőzésnek minősült. A klánok a klánregiszterben, a jegyzik fel a családfát, illetve a klán történetét. (hu)
- A koreai nevek hagyományosan a keleti névsorrendet követik, vezetéknévből és állnak. A teljes név koreaiul irum (ireum) (이름) vagy szongmjong (seongmyeong) (성명). A családnév elnevezése szong (seong) (성), az utónévé irum (ireum) (이름). Körülbelül 286 családnév van használatban Észak és Dél-Koreában, ezek közül a leggyakoribb három a Kim (김), az I (Lee) (이) és a Pak (Park) (박), viselőik csaknem a lakosság felét teszik ki. A koreai vezetéknevek többsége egy szótagú, de léteznek két szótagúak is. Az utónév egy, két vagy három szótagú. Régebben az utónév felépítésében nagy szerepet játszott az úgynevezett generációs név (돌림자, tollimdzsa (dollimja)), ami szerint az egy családban egy generációban születettek utónevének első szótagja azonos volt, a második szótag volt az egyénre jellemző (például az énekes testvérpár Kim Dzsunszu (Kim Jun-su) és Kim Dzsunho (Kim Jun-ho) nevében a Dzsun (Jun) szótag ilyen generációs név). A nők nem veszik fel férjük nevét, a gyermekek azonban az apa vezetéknevét öröklik. A családneveket Koreában helyi klánok (본관, pongvan (bongwan)) szerint osztják fel és a legtöbb koreai tisztában van azzal, családneve melyik regionális klánhoz tartozik. A Kim családnéven belül például a legnépesebb klán a Kimek mintegy négymillió fővel, a második pedig a kjongdzsu (gyeongju)i Kim klán 1,7 millió fővel. A 20. század végéig Koreában tilos volt egyazon klánon belül házasodni, mert vérfertőzésnek minősült. A klánok a klánregiszterben, a jegyzik fel a családfát, illetve a klán történetét. (hu)
|
