| dbo:abstract
|
- A Keleti nevek magyar helyesírása a magyar helyesírásnak az élő és kihalt keleti nyelvek átírását részletesen tárgyaló kötete. Létrejöttéről 1963-ban döntött az MTA Elnökségi Helyesírási Bizottsága, s az előkészületek után a kidolgozás rendszeres munkája 1970-ben indult meg, s maga a kötet 1981-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában, Budapesten. A magyar helyesírás szabályai 1984-es kiadása még konkrétan hivatkozott rá a 220. pont alatt. A 2015-ben megjelent 12. kiadásban már csak egy általánosabb szöveg áll („Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.”). A kötetben tárgyalt nyelvek közül a legújabb helyesírási kézikönyv, az Osiris-féle Helyesírás hatnak közli a mai magyar átírását (kínai, japán, koreai, héber/jiddis, arab és szanszkrit – ezeket lentebb „OH.” jellel jelöltük); a többi nyelvnél tehát a fenti kötet továbbra is irányadó értékű. Az egyes részek az adott nyelvek ismertetésével kezdődnek, gyakran kitérve a hangállományukra és az átírás konkrét kérdéseire, majd egy szójegyzékkel zárulnak. Az illető nyelvek egyes jeleinek magyar megfelelőit, az átírás szabályait nem közli a kötet: ez csak az egyes alakokból következtethető ki félig-meddig, amennyiben ismerjük az eredeti írásmódot, ill. a nemzetközi formát. (hu)
- A Keleti nevek magyar helyesírása a magyar helyesírásnak az élő és kihalt keleti nyelvek átírását részletesen tárgyaló kötete. Létrejöttéről 1963-ban döntött az MTA Elnökségi Helyesírási Bizottsága, s az előkészületek után a kidolgozás rendszeres munkája 1970-ben indult meg, s maga a kötet 1981-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában, Budapesten. A magyar helyesírás szabályai 1984-es kiadása még konkrétan hivatkozott rá a 220. pont alatt. A 2015-ben megjelent 12. kiadásban már csak egy általánosabb szöveg áll („Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.”). A kötetben tárgyalt nyelvek közül a legújabb helyesírási kézikönyv, az Osiris-féle Helyesírás hatnak közli a mai magyar átírását (kínai, japán, koreai, héber/jiddis, arab és szanszkrit – ezeket lentebb „OH.” jellel jelöltük); a többi nyelvnél tehát a fenti kötet továbbra is irányadó értékű. Az egyes részek az adott nyelvek ismertetésével kezdődnek, gyakran kitérve a hangállományukra és az átírás konkrét kérdéseire, majd egy szójegyzékkel zárulnak. Az illető nyelvek egyes jeleinek magyar megfelelőit, az átírás szabályait nem közli a kötet: ez csak az egyes alakokból következtethető ki félig-meddig, amennyiben ismerjük az eredeti írásmódot, ill. a nemzetközi formát. (hu)
|
