| dbo:abstract
|
- A Kácsi-patak az Egri-Bükkalján, Kács településtől északnyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban ered. Mezőnagymihálynál torkollik a Csincse övcsatornába 95 m tengerszint feletti magasságban. A patak a kácsi forráscsoportból ered, ahol összesen tizennégy darab forrás vizeit gyűjti magába. A források vize magasabb, mint az évi közepes léghőmérséklet, tehát úgy is vehetjük, hogy termálvizet szolgáltatnak. A kácsi forráscsoport vizei a hegylábaknál található karsztvíz megcsapolási szint legalsó rétegénél jönnek felszínre, tehát állandó vízbázissal, vízutánpótlással rendelkeznek. A források összes felszínre törő vízhozama 5000 l/perc. A hideg forrásokból származó vízmennyiséget a sályi forráscsoport vizeivel együtt összesen, mintegy 40 000 embernek adnak ivóvizet. A forráscsoport vizeit az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű hasznosítja. A források vizének ilyetén felhasználási módja 1972 óta van így megszervezve. A patakban fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus) él. A patak vizének energiáit a múltban 12 darab vízimalom hasznosította, melyek közül némelyik gabonát őrölt, némelyik kendert tört, némelyik pedig fűrészelt. A modernebb időkben a patak egyes malmait az áramfejlesztésbe is bevonták.Ezen malmok közül néhányról van tudomásunk: Tizedes-malom, Zsindeles-malom, Kecskekő-malom, Kis-malom, Gödör-malom, Égett-malom, Bodnár-malom. Ez utóbbit 1986-ban felújították, ám azóta ismét leromlott az állapota. A malomba a nekézsenyi-malom felszereléseit csoportosították át a felújításnál. Fából készült vízkereke elkorhadt, vízellátó csatornája nem működik. A patakról Balázs Béla F. verset is írt A kácsi patak címmel. (hu)
- A Kácsi-patak az Egri-Bükkalján, Kács településtől északnyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban ered. Mezőnagymihálynál torkollik a Csincse övcsatornába 95 m tengerszint feletti magasságban. A patak a kácsi forráscsoportból ered, ahol összesen tizennégy darab forrás vizeit gyűjti magába. A források vize magasabb, mint az évi közepes léghőmérséklet, tehát úgy is vehetjük, hogy termálvizet szolgáltatnak. A kácsi forráscsoport vizei a hegylábaknál található karsztvíz megcsapolási szint legalsó rétegénél jönnek felszínre, tehát állandó vízbázissal, vízutánpótlással rendelkeznek. A források összes felszínre törő vízhozama 5000 l/perc. A hideg forrásokból származó vízmennyiséget a sályi forráscsoport vizeivel együtt összesen, mintegy 40 000 embernek adnak ivóvizet. A forráscsoport vizeit az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű hasznosítja. A források vizének ilyetén felhasználási módja 1972 óta van így megszervezve. A patakban fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus) él. A patak vizének energiáit a múltban 12 darab vízimalom hasznosította, melyek közül némelyik gabonát őrölt, némelyik kendert tört, némelyik pedig fűrészelt. A modernebb időkben a patak egyes malmait az áramfejlesztésbe is bevonták.Ezen malmok közül néhányról van tudomásunk: Tizedes-malom, Zsindeles-malom, Kecskekő-malom, Kis-malom, Gödör-malom, Égett-malom, Bodnár-malom. Ez utóbbit 1986-ban felújították, ám azóta ismét leromlott az állapota. A malomba a nekézsenyi-malom felszereléseit csoportosították át a felújításnál. Fából készült vízkereke elkorhadt, vízellátó csatornája nem működik. A patakról Balázs Béla F. verset is írt A kácsi patak címmel. (hu)
|
