Property Value
dbo:abstract
  • Lugalbanda (sumer LUGAL.BANDA3) mitikus uruki király, elődjének, Enmerkarnak veje. Felesége a később istennőként tisztelt Ninszun, Enmerkar leánya, kettőjük gyermeke Gilgames. Mitikus uralkodó ugyan, de valószínűleg történeti személy is egyben. Már az i. e. 25. századból származó irodalmi szövegekben feltűnik a neve, mint Ninszun kedvese. Nevét általában „ifjú király” alakban fordítják, de a mítoszok alapján a BANDA3 több jelentésű szónak egy másik értelme, a „rész” (vagy „hányados”) is elfogadható. Az „ifjú király” sem felvett uralkodói névként, sem születési névként nem értelmezhető probléma nélkül, míg a „részek királya” jelentés összevethető azzal a ténnyel, hogy a Lugalbanda-ciklus egyetlen története sem nevezi királynak őt. Ez a fordítás egyben azt is jelentheti, hogy Enmerkart közvetlenül Gilgames követte Uruk trónján, Lugalbanda pedig uralkodó herceg volt Ninszun férjeként. Sőt a BANDA4, BANDA5 és a BAN3.DA írásjelekkel írva „támogatást” is jelenthet. A sumer királylistákon időnként Lugalbanda és Gilgames között szerepel Dumuzi Lugalbandát a sumer királylisták általában a vízözön utáni második királyként említik, néha kifejezetten istenként, máskor a „pásztor” jelzővel, 1200 év uralkodási időt tulajdonítva neki. Régészeti leletekből, írott forrásokból léte eddig nem igazolt. Két történet maradt fenn az uruki epikus ciklusban, amelyben főszereplő, de nem király, hanem Enmerkar hadvezére. A III. uri dinasztia (i. e. 21. század) korából származnak. Ezek a (vagy Lugalbanda és a tudósok, esetleg Lugalbanda és a hegyi barlang), valamint a , amelyet sokszor Lugalbanda II címen említenek. Mindkettőnek csak a későbbi változatai ismertek. Találtak egy töredéket még a III. uri dinasztia korából, amelyen egészen más verzió olvasható, mint bármelyik i. e. 18. századi változatban. Lugalbanda Ninszunnal párhuzamosan istenné vált, sokszor csak Ninszun férjeként emlegetik. A farai legkorábbi istenlistákban az ő neve külön jelenik meg és sokkal alacsonyabb rangú, mint Ninszun. A későbbi hagyományokban – még a Szeleukida időszakban is – egymás mellett szerepeltetik őt és Ninszunt. Isteni tisztelete már a III. uri dinasztia idején igazolható, Nippurból, Urból, Ummából és is előkerültek erre utaló írások. Az óbabiloni korban Urukban templomot épített neki és Ninszunnak – ez az – és leánya, Lugalbanda papnője lett. Már a III. uri dinasztia korában a királyi himnuszok szereplője. Ur-Nammu és Sulgi Lugalbandát és Ninszunt isteni szüleiknek nevezik, így váltak Gilgames testvéreivé. Szín-kásid ezt a hagyományt is felelevenítette. (hu)
  • Lugalbanda (sumer LUGAL.BANDA3) mitikus uruki király, elődjének, Enmerkarnak veje. Felesége a később istennőként tisztelt Ninszun, Enmerkar leánya, kettőjük gyermeke Gilgames. Mitikus uralkodó ugyan, de valószínűleg történeti személy is egyben. Már az i. e. 25. századból származó irodalmi szövegekben feltűnik a neve, mint Ninszun kedvese. Nevét általában „ifjú király” alakban fordítják, de a mítoszok alapján a BANDA3 több jelentésű szónak egy másik értelme, a „rész” (vagy „hányados”) is elfogadható. Az „ifjú király” sem felvett uralkodói névként, sem születési névként nem értelmezhető probléma nélkül, míg a „részek királya” jelentés összevethető azzal a ténnyel, hogy a Lugalbanda-ciklus egyetlen története sem nevezi királynak őt. Ez a fordítás egyben azt is jelentheti, hogy Enmerkart közvetlenül Gilgames követte Uruk trónján, Lugalbanda pedig uralkodó herceg volt Ninszun férjeként. Sőt a BANDA4, BANDA5 és a BAN3.DA írásjelekkel írva „támogatást” is jelenthet. A sumer királylistákon időnként Lugalbanda és Gilgames között szerepel Dumuzi Lugalbandát a sumer királylisták általában a vízözön utáni második királyként említik, néha kifejezetten istenként, máskor a „pásztor” jelzővel, 1200 év uralkodási időt tulajdonítva neki. Régészeti leletekből, írott forrásokból léte eddig nem igazolt. Két történet maradt fenn az uruki epikus ciklusban, amelyben főszereplő, de nem király, hanem Enmerkar hadvezére. A III. uri dinasztia (i. e. 21. század) korából származnak. Ezek a (vagy Lugalbanda és a tudósok, esetleg Lugalbanda és a hegyi barlang), valamint a , amelyet sokszor Lugalbanda II címen említenek. Mindkettőnek csak a későbbi változatai ismertek. Találtak egy töredéket még a III. uri dinasztia korából, amelyen egészen más verzió olvasható, mint bármelyik i. e. 18. századi változatban. Lugalbanda Ninszunnal párhuzamosan istenné vált, sokszor csak Ninszun férjeként emlegetik. A farai legkorábbi istenlistákban az ő neve külön jelenik meg és sokkal alacsonyabb rangú, mint Ninszun. A későbbi hagyományokban – még a Szeleukida időszakban is – egymás mellett szerepeltetik őt és Ninszunt. Isteni tisztelete már a III. uri dinasztia idején igazolható, Nippurból, Urból, Ummából és is előkerültek erre utaló írások. Az óbabiloni korban Urukban templomot épített neki és Ninszunnak – ez az – és leánya, Lugalbanda papnője lett. Már a III. uri dinasztia korában a királyi himnuszok szereplője. Ur-Nammu és Sulgi Lugalbandát és Ninszunt isteni szüleiknek nevezik, így váltak Gilgames testvéreivé. Szín-kásid ezt a hagyományt is felelevenítette. (hu)
dbo:predecessor
dbo:spouse
dbo:state
dbo:successor
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 807304 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5426 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 22500834 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 2019 (xsd:integer)
prop-hu:előd
prop-hu:gyermekei
prop-hu:házastárs
prop-hu:megnevezés
  • királya (hu)
  • királya (hu)
prop-hu:név
  • Lugalbanda (hu)
  • Lugalbanda (hu)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:uralkodásKezdete
  • körülbelül i. e. 27. század (hu)
  • körülbelül i. e. 27. század (hu)
prop-hu:uralkodóház
prop-hu:url
prop-hu:utód
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:állam
  • Uruk (hu)
  • Uruk (hu)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Lugalbanda (hu)
  • Lugalbanda (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • királya (hu)
  • Lugalbanda (hu)
  • királya (hu)
  • Lugalbanda (hu)
is dbo:parent of
is dbo:predecessor of
is dbo:successor of
is prop-hu:előd of
is prop-hu:utód of
is prop-hu:édesapa of
is foaf:primaryTopic of