Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség mennyiségi igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja. Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet. (hu)
- A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött el, és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem tudott megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette az Opera fejlődését, egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. Azóta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség mennyiségi igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja. Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet. (hu)
|
dbo:address
|
- Budapest,Magyarország,Andrássy út 22. (hu)
- Budapest,Magyarország,Andrássy út 22. (hu)
|
dbo:architect
| |
dbo:architecturalStyle
| |
dbo:owner
| |
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 107391 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:accessdate
| |
prop-hu:alaprajz
|
- Téglalap (hu)
- Téglalap (hu)
|
prop-hu:alapterület
| |
prop-hu:coauthors
|
- Merényi Ferenc (hu)
- Merényi Ferenc (hu)
|
prop-hu:cím
| |
prop-hu:edition
|
- 1962 (xsd:integer)
- 1987 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
|
prop-hu:editor
|
- Székely György (hu)
- Staud Géza (hu)
- Czétényi Piroska (hu)
- Székely György (hu)
- Staud Géza (hu)
- Czétényi Piroska (hu)
|
prop-hu:felhasználásiTerület
|
- Operák, balettek bemutatása (hu)
- Operák, balettek bemutatása (hu)
|
prop-hu:first
|
- Attila (hu)
- Ervin (hu)
- László (hu)
- Jolán (hu)
- Gabriella (hu)
- Amadé (hu)
- Attila (hu)
- Ervin (hu)
- László (hu)
- Jolán (hu)
- Gabriella (hu)
- Amadé (hu)
|
prop-hu:hosszúsága
| |
prop-hu:hosszúságiFok
| |
prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
prop-hu:isbn
|
- 978 (xsd:integer)
- 963336360 (xsd:integer)
- 9630034905 (xsd:decimal)
- 9633305241 (xsd:decimal)
- 9633306302 (xsd:decimal)
|
prop-hu:kép
|
- Hungarian State Opera House.jpg (hu)
- Hungarian State Opera House.jpg (hu)
|
prop-hu:last
|
- Németh (hu)
- Eősze (hu)
- Pukánszkyné Kádár (hu)
- Déry (hu)
- Szvoboda Dománszky (hu)
- Ybl (hu)
- Németh (hu)
- Eősze (hu)
- Pukánszkyné Kádár (hu)
- Déry (hu)
- Szvoboda Dománszky (hu)
- Ybl (hu)
|
prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
prop-hu:magassága
| |
prop-hu:név
|
- Magyar Állami Operaház (hu)
- Magyar Állami Operaház (hu)
|
prop-hu:pages
| |
prop-hu:pozíciósTérkép
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
prop-hu:publisher
|
- Urbino (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Zeneműkiadó (hu)
- Corvina Kiadó (hu)
- Magyar Történelmi Társulat (hu)
- Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
- Képzőművészeti Kiadó (hu)
- Urbino (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Zeneműkiadó (hu)
- Corvina Kiadó (hu)
- Magyar Történelmi Társulat (hu)
- Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata (hu)
- Képzőművészeti Kiadó (hu)
|
prop-hu:stílus
| |
prop-hu:szélessége
| |
prop-hu:szélességiFok
| |
prop-hu:szélességiÍvperc
| |
prop-hu:szövegPozíciója
| |
prop-hu:tervező
| |
prop-hu:title
|
- Magyar színháztörténet (hu)
- A magyar opera története (hu)
- Az opera útja (hu)
- Az operaház (hu)
- A budapesti operaház 100 éve (hu)
- A Nemzeti Szinház százéves története II. (hu)
- Az operaház - építészeti séta (hu)
- Magyar építészet : 1867-1945. (hu)
- Magyar színháztörténet (hu)
- A magyar opera története (hu)
- Az opera útja (hu)
- Az operaház (hu)
- A budapesti operaház 100 éve (hu)
- A Nemzeti Szinház százéves története II. (hu)
- Az operaház - építészeti séta (hu)
- Magyar építészet : 1867-1945. (hu)
|
prop-hu:tulajdonos
| |
prop-hu:védettség
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1938 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
|
prop-hu:építésiKöltség
| |
prop-hu:építésÉve
| |
dct:subject
| |
rdf:type
| |
rdfs:label
|
- Magyar Állami Operaház (hu)
- Magyar Állami Operaház (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
foaf:name
|
- Magyar Állami Operaház (hu)
- Magyar Állami Operaház (hu)
|
is dbo:associatedBand
of | |
is dbo:occupation
of | |
is dbo:personFunction
of | |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is prop-hu:ass
of | |
is prop-hu:bemutató
of | |
is prop-hu:együttes
of | |
is prop-hu:jelentősÉpületei
of | |
is prop-hu:szervezetNeve
of | |
is prop-hu:szöveg
of | |
is prop-hu:ősbemutató
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |