| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Magyarország gazdasága a rendszerváltást követően változott meg, amikor is a korábbi tervgazdálkodás és az állami kézben lévő cégek helyét a szociális-liberális piacgazdaság, valamint a magántulajdonú vállalatok vették át. A politikai folyamatok már jóval korábban elkezdődtek, melyek fokozatosan a korábbi rendszer gyengüléséhez és végső soron annak bukásához vezettek. A magyarországi rendszerváltás szorosan kapcsolódik a Kelet-Európában bekövetkezett politikai és gazdasági változások sorozatához. A korábbi szovjet befolyás meggyengülése lehetővé tette, hogy az úgynevezett keleti blokk országai megnyissák piacaikat a nyugat-európai országok gazdaságai előtt, amely napjainkra azok euroatlanti csatlakozásai révén vált teljessé. Ezen országok gazdaságai egyre szorosabbá fűzték gazdasági kapcsolataikat különböző infrastrukturális beruházások által, mint, amilyenek például az út és vasúthálózatok, a földgáz-, kőolaj- és villamosenergia-hálózatok összekötése, valamint az Unió szabályrendszereinek saját törvényhozásukba való átültetése által, továbbá az EU négy alappillérének gyakorlati alkalmazása révén. Magyarország az 1990-es évek elején komoly gazdasági visszaeséssel, magas munkanélküliséggel és az erre fokozatosan reflektáló pénzügyi-gazdasági intézkedésekkel nézett szembe. A gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött. 1994-ben azonban megállt a visszaesés, a nemzeti össztermék növekedésnek indult, igaz, a gazdasági egyensúly megbillenése árán. A Horn-kormány idején a közfelháborodást kiváltó elemeket is tartalmazó Bokros-csomag gazdasági eredményeképpen lassanként stabilizálódott az ország gazdasága: a növekedés állandósult, csökkent a külföldi államadósság és 1999-re az ország nemzeti jövedelme ismét elérte, majd meghaladta a rendszerváltás előtti szintet. A korábbi évtizedek államosított vagyonát részben a privatizáció, részben a kárpótlás révén adta magánkézbe az állam. 1996-ban Magyarország tagja lett az OECD-nek. Az 1987. január 1-jén bevezetett kétszintű bankrendszert a kezdeti nehézségek után előbb a Postabank-ügy, majd később további pénzügyi botrányok rázták meg. A 2000-es évek elejétől kezdve az ország nagy szerepet fordított a közlekedési hálózat fejlesztésére, amely a városok körül kialakított ipari parkok vállalkozásbarát környezetével és a javuló gazdasági mutatók által erősítette a külföldi tőke beáramlását. Az évtized közepén 2004-ben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ami az évek során egyre növekvő mértékben beáramló euró-milliárdok révén döntő mértékben segítette az ország infrastrukturális fejlődését. A csatlakozás nyomán viszont le kellett állítani egyes nemzetközileg versenyképtelen hazai ágazatokat, aminek egyik legfontosabb eleme az Európai Unió cukorpiaci rendtartása miatt bekövetkezett hazai cukoripar leépítése volt. Az országot is elérte a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság. Magyarország az államcsődöt csak az IMF és az Európai Unió gyors és hathatós segítségével tudta elkerülni. A 2010-ben a második Orbán-kormány az IMF segítsége helyett áttért az ország adósságának belső finanszírozására. Ennek érdekében radikálisan megváltoztatta a nyugdíjrendszert, többek között az abban résztvevők tiltakozása ellenére államosította a magánnyugdíjpénztárakat. Magyarország gazdasági rendszere a 21. században az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Az ország gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak számít, az Európai Unión belül azonban számos vonatkozásban az átlag alatti gazdasági mutatói miatt a kevésbé fejlett tagállamok közé tartozik. (hu)
- Magyarország gazdasága a rendszerváltást követően változott meg, amikor is a korábbi tervgazdálkodás és az állami kézben lévő cégek helyét a szociális-liberális piacgazdaság, valamint a magántulajdonú vállalatok vették át. A politikai folyamatok már jóval korábban elkezdődtek, melyek fokozatosan a korábbi rendszer gyengüléséhez és végső soron annak bukásához vezettek. A magyarországi rendszerváltás szorosan kapcsolódik a Kelet-Európában bekövetkezett politikai és gazdasági változások sorozatához. A korábbi szovjet befolyás meggyengülése lehetővé tette, hogy az úgynevezett keleti blokk országai megnyissák piacaikat a nyugat-európai országok gazdaságai előtt, amely napjainkra azok euroatlanti csatlakozásai révén vált teljessé. Ezen országok gazdaságai egyre szorosabbá fűzték gazdasági kapcsolataikat különböző infrastrukturális beruházások által, mint, amilyenek például az út és vasúthálózatok, a földgáz-, kőolaj- és villamosenergia-hálózatok összekötése, valamint az Unió szabályrendszereinek saját törvényhozásukba való átültetése által, továbbá az EU négy alappillérének gyakorlati alkalmazása révén. Magyarország az 1990-es évek elején komoly gazdasági visszaeséssel, magas munkanélküliséggel és az erre fokozatosan reflektáló pénzügyi-gazdasági intézkedésekkel nézett szembe. A gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött. 1994-ben azonban megállt a visszaesés, a nemzeti össztermék növekedésnek indult, igaz, a gazdasági egyensúly megbillenése árán. A Horn-kormány idején a közfelháborodást kiváltó elemeket is tartalmazó Bokros-csomag gazdasági eredményeképpen lassanként stabilizálódott az ország gazdasága: a növekedés állandósult, csökkent a külföldi államadósság és 1999-re az ország nemzeti jövedelme ismét elérte, majd meghaladta a rendszerváltás előtti szintet. A korábbi évtizedek államosított vagyonát részben a privatizáció, részben a kárpótlás révén adta magánkézbe az állam. 1996-ban Magyarország tagja lett az OECD-nek. Az 1987. január 1-jén bevezetett kétszintű bankrendszert a kezdeti nehézségek után előbb a Postabank-ügy, majd később további pénzügyi botrányok rázták meg. A 2000-es évek elejétől kezdve az ország nagy szerepet fordított a közlekedési hálózat fejlesztésére, amely a városok körül kialakított ipari parkok vállalkozásbarát környezetével és a javuló gazdasági mutatók által erősítette a külföldi tőke beáramlását. Az évtized közepén 2004-ben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz, ami az évek során egyre növekvő mértékben beáramló euró-milliárdok révén döntő mértékben segítette az ország infrastrukturális fejlődését. A csatlakozás nyomán viszont le kellett állítani egyes nemzetközileg versenyképtelen hazai ágazatokat, aminek egyik legfontosabb eleme az Európai Unió cukorpiaci rendtartása miatt bekövetkezett hazai cukoripar leépítése volt. Az országot is elérte a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság. Magyarország az államcsődöt csak az IMF és az Európai Unió gyors és hathatós segítségével tudta elkerülni. A 2010-ben a második Orbán-kormány az IMF segítsége helyett áttért az ország adósságának belső finanszírozására. Ennek érdekében radikálisan megváltoztatta a nyugdíjrendszert, többek között az abban résztvevők tiltakozása ellenére államosította a magánnyugdíjpénztárakat. Magyarország gazdasági rendszere a 21. században az Alaptörvény szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Az ország gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak számít, az Európai Unión belül azonban számos vonatkozásban az átlag alatti gazdasági mutatói miatt a kevésbé fejlett tagállamok közé tartozik. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 135223 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:colors
|
- #f7a650 (hu)
- #0000aa,#66ff33,#aa8000,#ff9933,#ffff00,#000000,#9900cc,#ff66cc,#ff0000,#33ccff,#99ccff,#ccff33,#cc0000 (hu)
- #f7a650 (hu)
- #0000aa,#66ff33,#aa8000,#ff9933,#ffff00,#000000,#9900cc,#ff66cc,#ff0000,#33ccff,#99ccff,#ccff33,#cc0000 (hu)
|
| prop-hu:export
| |
| prop-hu:exportCélországok
|
- * Németország: 27.7%
* Románia: 5,4%
* Olaszország: 5,1%
* Ausztria: 5%
* Szlovákia: 4,8%
* Franciaország: 4,4%
* Csehország: 4,4%
* Lengyelország: 4,3% (hu)
- * Németország: 27.7%
* Románia: 5,4%
* Olaszország: 5,1%
* Ausztria: 5%
* Szlovákia: 4,8%
* Franciaország: 4,4%
* Csehország: 4,4%
* Lengyelország: 4,3% (hu)
|
| prop-hu:exportTermékek
|
- * Gépek és berendezések: 53.5%
* Egyéb gyáripari termékek: 31.2%
* Élelmiszeripari termékek: 8.7%
* Üzemagyag és elekronikai berendezések: 3.9%
* Nyersanyagok: 3.4% (hu)
- * Gépek és berendezések: 53.5%
* Egyéb gyáripari termékek: 31.2%
* Élelmiszeripari termékek: 8.7%
* Üzemagyag és elekronikai berendezések: 3.9%
* Nyersanyagok: 3.4% (hu)
|
| prop-hu:fizetőeszköz
| |
| prop-hu:foglalkoztatottság
| |
| prop-hu:főbbIparágakListája
|
- élelmiszeripar, gép- és autóipar, építőipar, elektronikai ipar, vegyipar, textilipar, bányászat (hu)
- élelmiszeripar, gép- és autóipar, építőipar, elektronikai ipar, vegyipar, textilipar, bányászat (hu)
|
| prop-hu:gdp
|
- Nominális: 150 milliárd $ (hu)
- Nominális: 150 milliárd $ (hu)
|
| prop-hu:gdpPerFő
| |
| prop-hu:gdpRangsorban
| |
| prop-hu:gdpVásárlóerőParitás
| |
| prop-hu:gdpÁgazatonként
|
- * Mezőgazdaság: 3,9%
* Ipar: 31,3%
* Szolgáltatások: 64,8% (hu)
- * Mezőgazdaság: 3,9%
* Ipar: 31,3%
* Szolgáltatások: 64,8% (hu)
|
| prop-hu:height
|
- 200 (xsd:integer)
- 400 (xsd:integer)
- 600 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hitelminősítés
|
- * Standard & Poor’s: BBB
* Outlook: Stabil
* Fitch Group: BBB (hu)
- * Standard & Poor’s: BBB
* Outlook: Stabil
* Fitch Group: BBB (hu)
|
| prop-hu:import
| |
| prop-hu:importPartnerek
|
- * Németország: 26.2%
* Ausztria: 6,3%
* Kína: 5.9%
* Lengyelország: 5.5%
* Szlovákia: 5.3%
* Hollandia: 5%
* Csehország: 4.8%
* Olaszország: 4.7%
* Franciaország: 4% (hu)
- * Németország: 26.2%
* Ausztria: 6,3%
* Kína: 5.9%
* Lengyelország: 5.5%
* Szlovákia: 5.3%
* Hollandia: 5%
* Csehország: 4.8%
* Olaszország: 4.7%
* Franciaország: 4% (hu)
|
| prop-hu:importTermékek
|
- * Gépek és berendezések: 45.4%
* Egyéb gyáripari termékek: 34.3%
* Élelmiszeripari termékek: 5.3%
* Üzemagyag és elekronikai berendezések: 12.6%
* Nyersanyagok: 2.5% (hu)
- * Gépek és berendezések: 45.4%
* Egyéb gyáripari termékek: 34.3%
* Élelmiszeripari termékek: 5.3%
* Üzemagyag és elekronikai berendezések: 12.6%
* Nyersanyagok: 2.5% (hu)
|
| prop-hu:infláció
| |
| prop-hu:kereskedelmiSzervezetiTagság
| |
| prop-hu:kép
|
- Széchenyi Chain Bridge in Budapest at night.jpg (hu)
- Széchenyi Chain Bridge in Budapest at night.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Magyarország gazdasági központja, Budapest (hu)
- Magyarország gazdasági központja, Budapest (hu)
|
| prop-hu:képméret
| |
| prop-hu:legend
|
- Legend (hu)
- GDP százalékos aránya (hu)
- Legend (hu)
- GDP százalékos aránya (hu)
|
| prop-hu:munkaerő
| |
| prop-hu:munkanélküliségiRáta
| |
| prop-hu:nettóFizetés
| |
| prop-hu:népességASzegénységiKüszöbAlatt
| |
| prop-hu:név
|
- Magyarország gazdasága (hu)
- Magyarország gazdasága (hu)
|
| prop-hu:pénzügyiÉv
| |
| prop-hu:showvalues
|
- fontsize:15,offset:10 (hu)
- fontsize:15,offset:10 (hu)
|
| prop-hu:type
|
- pie (hu)
- line (hu)
- rect (hu)
- pie (hu)
- line (hu)
- rect (hu)
|
| prop-hu:width
|
- 200 (xsd:integer)
- 800 (xsd:integer)
- 900 (xsd:integer)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:x
|
- 1990.199100 (xsd:double)
- 1995.199600 (xsd:double)
- Ipar,Közösségi szolgáltatások ,Kereskedelem szálláshely-szolgáltatás,Üzleti szolgáltatások,Ingatlanügyletek,Szállítás raktározás,Építőipar,Információ kommunikáció,Mezőgazdaság,Pénzügyi szolgáltatások,Művészet szabadidő (hu)
|
| prop-hu:xaxisangle
| |
| prop-hu:y
|
- 25 (xsd:integer)
- 66 (xsd:integer)
- 6086.642400 (xsd:double)
- 6815.644800 (xsd:double)
- 6817.736100 (xsd:double)
- 7565.805200 (xsd:double)
- 8124.884200 (xsd:double)
- 8173.883500 (xsd:double)
- 9568.102210 (xsd:double)
- 9686.105260 (xsd:double)
- 11273.114990 (xsd:double)
- 13459.141940 (xsd:double)
- 13937.148520 (xsd:double)
- 15890.166840 (xsd:double)
- 16051.167290 (xsd:double)
|
| prop-hu:y10title
|
- Portugália (hu)
- Portugália (hu)
|
| prop-hu:y11title
|
- Románia (hu)
- Románia (hu)
|
| prop-hu:y12title
|
- Szlovakia (hu)
- Szlovakia (hu)
|
| prop-hu:y13title
|
- Szlovénia (hu)
- Szlovénia (hu)
|
| prop-hu:y1title
|
- Bulgária (hu)
- Bulgária (hu)
|
| prop-hu:y2title
|
- Csehország (hu)
- Csehország (hu)
|
| prop-hu:y3title
|
- Észtország (hu)
- Észtország (hu)
|
| prop-hu:y4title
|
- Görögország (hu)
- Görögország (hu)
|
| prop-hu:y5title
|
- Horvátország (hu)
- Horvátország (hu)
|
| prop-hu:y6title
|
- Lengyelország (hu)
- Lengyelország (hu)
|
| prop-hu:y7title
|
- Lettország (hu)
- Lettország (hu)
|
| prop-hu:y8title
|
- Littvánia (hu)
- Littvánia (hu)
|
| prop-hu:y9title
|
- Magyarország (hu)
- Magyarország (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Magyarország gazdasága 1989-től (hu)
- Magyarország gazdasága 1989-től (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
