| dbo:abstract
|
- A 2006. őszi magyarországi tiltakozások 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án. A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a kormányfő távozását követelő sikertelen ultimátumát követően ugyanitt tartott a Fidesz is tüntetéssorozatot. 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között. Este egy csoport folyamatos „Gyurcsány, takarodj!” skandálással zavarta meg az Ötvenhatosok terén tartott egyperces, országos néma tiszteletadást, amelyen a biztonsági figyelmeztetés ellenére részt vett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek. Az utcai tüntetések október 23-a után a Kossuth tériek egy csoportjának a Batthyány-örökmécsesnél tartott napi összejöveteleiként folytatódtak, vidéken is kisebb létszámban. Az eseménysorozat utolsó nagyobb megmozdulása 2006. november 4-én a Fidesz fáklyás felvonulása volt Budapesten, ahol az emléknapon más jobboldali, nemzeti radikális illetve szélsőjobboldali csoportok is tartottak kormányellenes rendezvényeket. A rendőrség a tiltakozásokkal kapcsolatban összesen 472 embert állított elő, 284-et bűncselekmény, 117-et szabálysértés, 71-et pedig egyéb vádjával. 2008 októberéig 62 személy ellen indult büntető- és 12 személy ellen indult szabálysértési eljárást szüntettek meg. Egy ember ügyészi megrovást kapott, kettőt pedig elítéltek, három ember ügyét a bíróság az illetékes önkormányzathoz utalta, egy ember , tizenkét másik , heten pedig elzárást kaptak. 219 emberrel szembeni büntetőeljárás még nem volt lezárva, 82 másik személy ügyében pedig a rendőrség nem rendelkezett információkkalA rendőrök, pontosabban a REBISZ emberei közül összesen 45 személy ellen indult eljárás, közülük hármat , míg hármat nem jogerősen ítéltek el, tizenhármukkal szemben megszüntették az eljárást, további tizenegyet pedig jogerősen, kilencet nem jogerősen felmentettek. Egy esetben még tart a nyomozás, egy másik ügyben pedig még nem tűzték ki a tárgyalást. A többi négy rendőr ellen eljárás folyik. A fenti 472 tüntető és 45 rendőr ellen összesen 348 eljárás indult, melyek közül 224-et szüntettek meg, jogerős ítélet 38 esetben született, ebből 22 magánszemélyekkel szemben 35 személy összesen 28 kártérítési pert indított az állam ellen, melyek közül 2008. szeptember 10-ig 12 zárult le. Két eset elkésett, a többi tízben a bíróság kártérítés - összesen 7 201 918 Ft - kifizetésére kötelezte az államot, pontosabban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A többi 16 ügyben még nem született ítélet. (hu)
- A 2006. őszi magyarországi tiltakozások 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án. A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását. Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a kormányfő távozását követelő sikertelen ultimátumát követően ugyanitt tartott a Fidesz is tüntetéssorozatot. 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között. Este egy csoport folyamatos „Gyurcsány, takarodj!” skandálással zavarta meg az Ötvenhatosok terén tartott egyperces, országos néma tiszteletadást, amelyen a biztonsági figyelmeztetés ellenére részt vett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek. Az utcai tüntetések október 23-a után a Kossuth tériek egy csoportjának a Batthyány-örökmécsesnél tartott napi összejöveteleiként folytatódtak, vidéken is kisebb létszámban. Az eseménysorozat utolsó nagyobb megmozdulása 2006. november 4-én a Fidesz fáklyás felvonulása volt Budapesten, ahol az emléknapon más jobboldali, nemzeti radikális illetve szélsőjobboldali csoportok is tartottak kormányellenes rendezvényeket. A rendőrség a tiltakozásokkal kapcsolatban összesen 472 embert állított elő, 284-et bűncselekmény, 117-et szabálysértés, 71-et pedig egyéb vádjával. 2008 októberéig 62 személy ellen indult büntető- és 12 személy ellen indult szabálysértési eljárást szüntettek meg. Egy ember ügyészi megrovást kapott, kettőt pedig elítéltek, három ember ügyét a bíróság az illetékes önkormányzathoz utalta, egy ember , tizenkét másik , heten pedig elzárást kaptak. 219 emberrel szembeni büntetőeljárás még nem volt lezárva, 82 másik személy ügyében pedig a rendőrség nem rendelkezett információkkalA rendőrök, pontosabban a REBISZ emberei közül összesen 45 személy ellen indult eljárás, közülük hármat , míg hármat nem jogerősen ítéltek el, tizenhármukkal szemben megszüntették az eljárást, további tizenegyet pedig jogerősen, kilencet nem jogerősen felmentettek. Egy esetben még tart a nyomozás, egy másik ügyben pedig még nem tűzték ki a tárgyalást. A többi négy rendőr ellen eljárás folyik. A fenti 472 tüntető és 45 rendőr ellen összesen 348 eljárás indult, melyek közül 224-et szüntettek meg, jogerős ítélet 38 esetben született, ebből 22 magánszemélyekkel szemben 35 személy összesen 28 kártérítési pert indított az állam ellen, melyek közül 2008. szeptember 10-ig 12 zárult le. Két eset elkésett, a többi tízben a bíróság kártérítés - összesen 7 201 918 Ft - kifizetésére kötelezte az államot, pontosabban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM). A többi 16 ügyben még nem született ítélet. (hu)
|
