dbo:abstract
|
- A 2006-os ősz Debreczeni József publicistának, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) alelnökének egy, 2012 októberében megjelent könyve, melyben a szerző arra tett kísérletet, hogy összefoglalja a 2006 őszén Magyarországon lezajlott politikai tiltakozások történetét és meghatározza azok jellegét. Indoklása szerint azért tartotta sürgősnek a könyv megírását, mivel úgy vélte: 2006 óta – és különösen a 2010-es kormányváltástól fogva – egyre erőteljesebben sulykolódik a közvéleménybe az a jobboldali nézetrendszer, amely szerint „a hazugsággal szerzett hatalom vezetőjének csúnya lebukását követő spontán demokratikus tiltakozás elemi ereje és a vele szembeszegezett diktatórikus erőszak” vezetett a drámai eseményekhez. Álláspontja szerint viszont, a fenti értelmezéssel szemben, egy „jól szervezett és irányított, erőszakos hatalomátvételi kísérletről” volt szó a demokratikus kormányzat ellen. Ezzel együtt behatóan foglalkozott a kormányzat és személy szerint Gyurcsány Ferenc, valamint a rendőrség által elkövetett hibákkal is. A jobb- és baloldali nézeteken kívül megkülönböztetett egy harmadik, úgynevezett jogvédő narratívát, amelyet szerinte egyes jogvédő szervezetek (Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Helsinki Bizottság, Védegylet), hazai a sajtó egy nagyobb része (pl. az Index, az Origo vagy a HVG), illetve bizonyos politikusok (Schiffer András, Kőszeg Ferenc, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Sólyom László) megnyilatkozásai képviseltek. Szerinte e narratíva hívei a két politikai pólus között mintegy „középre helyezkedve”, „elbagatellizálva az ellenzéki lázadás antidemokratikus és erőszakos jellegét” erkölcsi alapon marasztalták el a kormányzat tevékenységét. A szerző a könyvben korabeli dokumentumok, így többek között a Gönczöl Katalin vezette bizottság és a 2010-es kormányváltás után létrejött, Gulyás Gergely vezette parlamenti bizottság által készített jegyzőkönyvek, valamint a sajtóhírek és elemzések részletes feldolgozásával igyekezett bizonyítani a műben foglalt állításait. (hu)
- A 2006-os ősz Debreczeni József publicistának, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) alelnökének egy, 2012 októberében megjelent könyve, melyben a szerző arra tett kísérletet, hogy összefoglalja a 2006 őszén Magyarországon lezajlott politikai tiltakozások történetét és meghatározza azok jellegét. Indoklása szerint azért tartotta sürgősnek a könyv megírását, mivel úgy vélte: 2006 óta – és különösen a 2010-es kormányváltástól fogva – egyre erőteljesebben sulykolódik a közvéleménybe az a jobboldali nézetrendszer, amely szerint „a hazugsággal szerzett hatalom vezetőjének csúnya lebukását követő spontán demokratikus tiltakozás elemi ereje és a vele szembeszegezett diktatórikus erőszak” vezetett a drámai eseményekhez. Álláspontja szerint viszont, a fenti értelmezéssel szemben, egy „jól szervezett és irányított, erőszakos hatalomátvételi kísérletről” volt szó a demokratikus kormányzat ellen. Ezzel együtt behatóan foglalkozott a kormányzat és személy szerint Gyurcsány Ferenc, valamint a rendőrség által elkövetett hibákkal is. A jobb- és baloldali nézeteken kívül megkülönböztetett egy harmadik, úgynevezett jogvédő narratívát, amelyet szerinte egyes jogvédő szervezetek (Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Helsinki Bizottság, Védegylet), hazai a sajtó egy nagyobb része (pl. az Index, az Origo vagy a HVG), illetve bizonyos politikusok (Schiffer András, Kőszeg Ferenc, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Sólyom László) megnyilatkozásai képviseltek. Szerinte e narratíva hívei a két politikai pólus között mintegy „középre helyezkedve”, „elbagatellizálva az ellenzéki lázadás antidemokratikus és erőszakos jellegét” erkölcsi alapon marasztalták el a kormányzat tevékenységét. A szerző a könyvben korabeli dokumentumok, így többek között a Gönczöl Katalin vezette bizottság és a 2010-es kormányváltás után létrejött, Gulyás Gergely vezette parlamenti bizottság által készített jegyzőkönyvek, valamint a sajtóhírek és elemzések részletes feldolgozásával igyekezett bizonyítani a műben foglalt állításait. (hu)
|