| dbo:abstract
|
- Mahádharmarakszita (szanszkrit; páli: Mahádhammarakkhita, szó szerinti fordítása "a dharma nagy védelmezője") görög (ión) buddhista tanító volt az i. e. 2. században, az indo-görög uralkodása idején. A Mahávamsza című, páli nyelvű történelmi krónika szerint Mahádhammarakszita „Alaszandra” városból (feltételezések szerint ez egyezik a Kaukázusi Alexandira városával, a mai Kabul városától 150km-re északra, illetve utalhat még Arachosia-i Alexandriára is), 30 000 szerzetessel együtt utazott a Srí Lanka-i Anuradhapura-i nagy sztúpa felavatására, amelyet röviddel a Srí Lanka-i (i. e. 161 - 137 körül) király halála után fejeztek be. Ebből az utalásból következtetni lehet a görögök buddhizmussal történő kölcsönhatására:
* az I. Menandrosz király által uralt városokban, Kaukázusi Alexandria vagy Arachosia-i Alexandria, legalább 30 000 szerzetes élt és virágzott a buddhista kultúra.
* a buddhista közösség vezetője egy görög (jón) buddhista szerzetes volt, akinek az egyházi neve volt Mahádharmarakszita („a dharma nagy védelmezője”),
* gondtalanul utazhattak olyan távolságokra, mint Srí Lanka, amely azt jelzi, hogy az indiai szubkontinens nyugati partszakaszán kiegyensúlyozott lehetett a politikai helyzet, főleg érdekes egy olyan korban, amikor keleten, a Szunga Birodalomban üldözték a buddhistákat. Egy másik forrásszöveg, a szolgáltat történelmi bizonyítékot arra, hogy I. Menandrosz hatalmas terület fölött uralkodott India északi részén, illetve ő maga elérte a buddhizmusban használt arhat tudatszintet. A buddhista hagyományokban I. Menandrosz a buddhizmus jótevőjének számít, aki felér Asóka és királyok történelmi jelentőségéhez. (hu)
- Mahádharmarakszita (szanszkrit; páli: Mahádhammarakkhita, szó szerinti fordítása "a dharma nagy védelmezője") görög (ión) buddhista tanító volt az i. e. 2. században, az indo-görög uralkodása idején. A Mahávamsza című, páli nyelvű történelmi krónika szerint Mahádhammarakszita „Alaszandra” városból (feltételezések szerint ez egyezik a Kaukázusi Alexandira városával, a mai Kabul városától 150km-re északra, illetve utalhat még Arachosia-i Alexandriára is), 30 000 szerzetessel együtt utazott a Srí Lanka-i Anuradhapura-i nagy sztúpa felavatására, amelyet röviddel a Srí Lanka-i (i. e. 161 - 137 körül) király halála után fejeztek be. Ebből az utalásból következtetni lehet a görögök buddhizmussal történő kölcsönhatására:
* az I. Menandrosz király által uralt városokban, Kaukázusi Alexandria vagy Arachosia-i Alexandria, legalább 30 000 szerzetes élt és virágzott a buddhista kultúra.
* a buddhista közösség vezetője egy görög (jón) buddhista szerzetes volt, akinek az egyházi neve volt Mahádharmarakszita („a dharma nagy védelmezője”),
* gondtalanul utazhattak olyan távolságokra, mint Srí Lanka, amely azt jelzi, hogy az indiai szubkontinens nyugati partszakaszán kiegyensúlyozott lehetett a politikai helyzet, főleg érdekes egy olyan korban, amikor keleten, a Szunga Birodalomban üldözték a buddhistákat. Egy másik forrásszöveg, a szolgáltat történelmi bizonyítékot arra, hogy I. Menandrosz hatalmas terület fölött uralkodott India északi részén, illetve ő maga elérte a buddhizmusban használt arhat tudatszintet. A buddhista hagyományokban I. Menandrosz a buddhizmus jótevőjének számít, aki felér Asóka és királyok történelmi jelentőségéhez. (hu)
|
