| dbo:abstract
|
- Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Székhelye Marosvásárhely volt, itt volt a vármegyeháza. Marosszékhez a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros központtal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros központtal) és Marosvásárhely környékének falvai tartoztak. Marosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Maros-Torda vármegyébe. 1870-ben 92.398 lakosa volt, melyből 49.898 (54%) református, 15.683 (17%) római katolikus, 13.326 (14,4%) görög katolikus, 6.326 (6,8%) unitárius, 5.301 (5,7%) ortodox, 1.511 (1,6%) izraelita és 353 egyéb (főleg evangélikus) vallású volt. 78% magyar, 20% román és 1,6% zsidó nemzetiségű. (hu)
- Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Székhelye Marosvásárhely volt, itt volt a vármegyeháza. Marosszékhez a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros központtal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros központtal) és Marosvásárhely környékének falvai tartoztak. Marosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Maros-Torda vármegyébe. 1870-ben 92.398 lakosa volt, melyből 49.898 (54%) református, 15.683 (17%) római katolikus, 13.326 (14,4%) görög katolikus, 6.326 (6,8%) unitárius, 5.301 (5,7%) ortodox, 1.511 (1,6%) izraelita és 353 egyéb (főleg evangélikus) vallású volt. 78% magyar, 20% román és 1,6% zsidó nemzetiségű. (hu)
|
