| dbo:abstract
|
- Az okkultizmus (a ’titkos, rejtett’ jelentésű latin occultus szóból) a 19. században keletkezett megjelölés arra a világszemléletre, amely rejtett hatóerőktől szerzett titkos tudásra hivatkozik. Olyan jelenségekkel való elméleti és gyakorlati foglalkozást jelent, amelyek a természeti világ és az emberi lét titkos és a tudomány által megközelíthetetlen oldalához tartoznak és az eddig megismert fizikai-természeti törvények alapján nem értelmezhetők. Eredetileg az ezoterikus tudás titkos és rejtett hagyományait jelölte, ma a természetfeletti erőkkel és a szellemvilággal kapcsolatos ismeretek összefoglaló elnevezése, amely magában foglalja az ezoterikus nézetek, kultuszok és varázsló-jósló praktikák teljességét. Az okkultista ismeretek azon az elgondoláson alapulnak, hogy a világ osztatlan és oszthatatlan egység, amelyben minden dolog kapcsolatban áll egymással, de eme célszerű és szükségszerű kapcsolatok természete nem írható le az érzékszervekkel tapasztalt fizikai világ tér- és időbeli kategóriáival. Ezek szerint a kézzelfogható világon túli dimenziók megismerése egy magasabb rendű tudáshoz vezet el, s a beavatottak számára egy tökéletesebb, teljesebb létállapotot nyit meg, akik ezáltal képesek a titkos természetfeletti erőket mozgásba hozni és céljaiknak megfelelően irányítani. Több, a mágiával rokon praktika sorolható ide, egyebek mellett a rossztól való védelem, a szerencsét hozó segítség vagy a természetfeletti hatalmakkal való kommunikáció, illetve ezek irányítása. Míg a parapszichológia tudományos komolysággal kutat ismeretlen jelenségeket, az okkultizmus esetében olyan – a valóság egészére irányuló – spekulatív elméletekről van szó, amelyek valamiféle kozmikus folyamatot véve értelmezik az egyes emberek életét (a reinkarnáció-tanokra nyúlva vissza), és ahhoz akarják segíteni őt, hogy megtalálja önmagát. A főbb okkult mozgalmak és hitrendszerek közé tartozik a spiritizmus, a teozófia, az antropozófia, a szcientológia. Számos okkult elem köszön vissza a modern ezoterikában. A teozófia az okkult jelenségeket és a titokzatos dolgok ismeretét természeten kívüli erőktől származtatja. E titokzatos erők és tanítások birtokába isteni megvilágosítás révén juthat az ember meghatározott gyakorlatok végzése után. Hasonló tanokat hirdet az antropozófia is. A modern gnosztikusok a meditációtól várják a mélyebb ismeretet. A spiritualisták azt tartják, hogy csak szellemi valóság van, az anyag csak látszat és az is rossz. Aki megveti az anyagot, azon úrrá válnak a szellem törvényei, amelyek merőben másak a fizika törvényeinél. A szellemvilág törvénye alatt állók sokkal többre képesek, mint az átlagemberek, akik kénytelenek a látszólagos anyag megkötöttségét elviselni. Az okkultizmus jelenségeit, aszerint, hogy a fizika vagy a pszichológia törvényeit látszanak megkerülni, fizikai vagy pszichikai jelenségeknek nevezik. Okkult fizikai jelenség az asztaltáncoltatás, a , a telekinézis, okkult pszichikai jelenség a szellemválaszok. Okkultistának az tartja magát, aki állítása szerint ismeri a titokzatos erőket, azokat képes felhasználni, tisztánlátó, képes belelátni a múltba, a jövőbe vagy távol végbemenő eseményekbe, ért például a jósláshoz (asztrológia, tarot, tenyérjóslás stb.) vagy az energiagyógyászathoz, sőt akaratával képes meggyógyítani vagy akár megrontani embereket, vagyis járatos az okkult tudományokban. (hu)
- Az okkultizmus (a ’titkos, rejtett’ jelentésű latin occultus szóból) a 19. században keletkezett megjelölés arra a világszemléletre, amely rejtett hatóerőktől szerzett titkos tudásra hivatkozik. Olyan jelenségekkel való elméleti és gyakorlati foglalkozást jelent, amelyek a természeti világ és az emberi lét titkos és a tudomány által megközelíthetetlen oldalához tartoznak és az eddig megismert fizikai-természeti törvények alapján nem értelmezhetők. Eredetileg az ezoterikus tudás titkos és rejtett hagyományait jelölte, ma a természetfeletti erőkkel és a szellemvilággal kapcsolatos ismeretek összefoglaló elnevezése, amely magában foglalja az ezoterikus nézetek, kultuszok és varázsló-jósló praktikák teljességét. Az okkultista ismeretek azon az elgondoláson alapulnak, hogy a világ osztatlan és oszthatatlan egység, amelyben minden dolog kapcsolatban áll egymással, de eme célszerű és szükségszerű kapcsolatok természete nem írható le az érzékszervekkel tapasztalt fizikai világ tér- és időbeli kategóriáival. Ezek szerint a kézzelfogható világon túli dimenziók megismerése egy magasabb rendű tudáshoz vezet el, s a beavatottak számára egy tökéletesebb, teljesebb létállapotot nyit meg, akik ezáltal képesek a titkos természetfeletti erőket mozgásba hozni és céljaiknak megfelelően irányítani. Több, a mágiával rokon praktika sorolható ide, egyebek mellett a rossztól való védelem, a szerencsét hozó segítség vagy a természetfeletti hatalmakkal való kommunikáció, illetve ezek irányítása. Míg a parapszichológia tudományos komolysággal kutat ismeretlen jelenségeket, az okkultizmus esetében olyan – a valóság egészére irányuló – spekulatív elméletekről van szó, amelyek valamiféle kozmikus folyamatot véve értelmezik az egyes emberek életét (a reinkarnáció-tanokra nyúlva vissza), és ahhoz akarják segíteni őt, hogy megtalálja önmagát. A főbb okkult mozgalmak és hitrendszerek közé tartozik a spiritizmus, a teozófia, az antropozófia, a szcientológia. Számos okkult elem köszön vissza a modern ezoterikában. A teozófia az okkult jelenségeket és a titokzatos dolgok ismeretét természeten kívüli erőktől származtatja. E titokzatos erők és tanítások birtokába isteni megvilágosítás révén juthat az ember meghatározott gyakorlatok végzése után. Hasonló tanokat hirdet az antropozófia is. A modern gnosztikusok a meditációtól várják a mélyebb ismeretet. A spiritualisták azt tartják, hogy csak szellemi valóság van, az anyag csak látszat és az is rossz. Aki megveti az anyagot, azon úrrá válnak a szellem törvényei, amelyek merőben másak a fizika törvényeinél. A szellemvilág törvénye alatt állók sokkal többre képesek, mint az átlagemberek, akik kénytelenek a látszólagos anyag megkötöttségét elviselni. Az okkultizmus jelenségeit, aszerint, hogy a fizika vagy a pszichológia törvényeit látszanak megkerülni, fizikai vagy pszichikai jelenségeknek nevezik. Okkult fizikai jelenség az asztaltáncoltatás, a , a telekinézis, okkult pszichikai jelenség a szellemválaszok. Okkultistának az tartja magát, aki állítása szerint ismeri a titokzatos erőket, azokat képes felhasználni, tisztánlátó, képes belelátni a múltba, a jövőbe vagy távol végbemenő eseményekbe, ért például a jósláshoz (asztrológia, tarot, tenyérjóslás stb.) vagy az energiagyógyászathoz, sőt akaratával képes meggyógyítani vagy akár megrontani embereket, vagyis járatos az okkult tudományokban. (hu)
|
