| dbo:abstract
|
- Az Osztrák császárnék az Osztrák Császárság uralkodóinak feleségei voltak. 1804-ben II. Ferenc német-római császár, osztrák uralkodó főherceg örökletes császársággá tette Ausztriát, megalapítotva ezzel az Ausztriai-házat. I. Ferenc néven felvette az osztrák császári címet, hogy megőrizze pszichológiai egyenrangúságát I. Napóleonnal, Franciaország császárával szemben, miután a német-római császári címről le kellett mondania, legmagasabb rangja a cseh és a magyar királyi cím maradt, az osztrák főhercegi mellett. Ez a cím egészen 1918-ig, az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége utáni széthullásáig megmaradt, amikor Ausztria, Németországhoz hasonlóan köztársasággá vált. Az osztrák császárnék ezenfelül a magyar, horvát, szlovén és dalmát, valamint cseh királyné címet is viselték. Házastársaik, az osztrák császárok valamennyien a Habsburg–Lotaringiai-házból születtek. (hu)
- Az Osztrák császárnék az Osztrák Császárság uralkodóinak feleségei voltak. 1804-ben II. Ferenc német-római császár, osztrák uralkodó főherceg örökletes császársággá tette Ausztriát, megalapítotva ezzel az Ausztriai-házat. I. Ferenc néven felvette az osztrák császári címet, hogy megőrizze pszichológiai egyenrangúságát I. Napóleonnal, Franciaország császárával szemben, miután a német-római császári címről le kellett mondania, legmagasabb rangja a cseh és a magyar királyi cím maradt, az osztrák főhercegi mellett. Ez a cím egészen 1918-ig, az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége utáni széthullásáig megmaradt, amikor Ausztria, Németországhoz hasonlóan köztársasággá vált. Az osztrák császárnék ezenfelül a magyar, horvát, szlovén és dalmát, valamint cseh királyné címet is viselték. Házastársaik, az osztrák császárok valamennyien a Habsburg–Lotaringiai-házból születtek. (hu)
|
