| dbo:abstract
|
- Pilisszentiván (németül: Sankt Iwan bei Ofen) község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban. A mai település alapítási szerződését 1724. április 24-én írta alá a területet akkor birtokló budai ágostonosok vikáriusa és öt, a mai Németország területéről hazánkba érkezett családfő. A településen mindig is jelentős volt a német nemzetiségűek számaránya, és ma is az, köszönhetően többek között annak is, hogy a második világháború után itt nem került sor kitelepítésre. A németség által képviselt kulturális jellegzetességek mellett jelentősen formálta a település arculatát a szénbányászat is, mivel a Budai-hegységnek ezen a részén, négy szomszédos község közigazgatási területén alakultak ki a XIX-XX. század folyamán a Budapesthez legközelebb fekvő, hosszú ideig – jellemzően évtizedeken keresztül – működő szénbányászati üzemek, és ezen belül is Pilisszentivánon zajlott a leghosszabb időn át a barnakőszén bányászata. Pilisszentiván ökológia (botanikai) szempontból világszerte is egyedülálló, mert a határában emelkedő Szénások (a Nagy-Szénás, a Kis-Szénás és az ezeket környező kisebb hegyek egyes részein) él a világon csak itt előforduló pilisi len, melynek legközelebbi rokonai csaknek ezer kilométerrel délebbre, Görögország hegyvidéki tájain őshonos lenfajok. Ugyanezen a vidéken jelentős számban fordulnak elő más, kevésbé ritka, de botanikailag így is komoly értéket képviselő növényfajok, védett és fokozottan védett rovarfajok, köztük hazánk legnagyobb méretű szöcskefaja, a posztglaciális reliktum fűrészeslábú szöcske. (hu)
- Pilisszentiván (németül: Sankt Iwan bei Ofen) község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban. A mai település alapítási szerződését 1724. április 24-én írta alá a területet akkor birtokló budai ágostonosok vikáriusa és öt, a mai Németország területéről hazánkba érkezett családfő. A településen mindig is jelentős volt a német nemzetiségűek számaránya, és ma is az, köszönhetően többek között annak is, hogy a második világháború után itt nem került sor kitelepítésre. A németség által képviselt kulturális jellegzetességek mellett jelentősen formálta a település arculatát a szénbányászat is, mivel a Budai-hegységnek ezen a részén, négy szomszédos község közigazgatási területén alakultak ki a XIX-XX. század folyamán a Budapesthez legközelebb fekvő, hosszú ideig – jellemzően évtizedeken keresztül – működő szénbányászati üzemek, és ezen belül is Pilisszentivánon zajlott a leghosszabb időn át a barnakőszén bányászata. Pilisszentiván ökológia (botanikai) szempontból világszerte is egyedülálló, mert a határában emelkedő Szénások (a Nagy-Szénás, a Kis-Szénás és az ezeket környező kisebb hegyek egyes részein) él a világon csak itt előforduló pilisi len, melynek legközelebbi rokonai csaknek ezer kilométerrel délebbre, Görögország hegyvidéki tájain őshonos lenfajok. Ugyanezen a vidéken jelentős számban fordulnak elő más, kevésbé ritka, de botanikailag így is komoly értéket képviselő növényfajok, védett és fokozottan védett rovarfajok, köztük hazánk legnagyobb méretű szöcskefaja, a posztglaciális reliktum fűrészeslábú szöcske. (hu)
|
