| dbo:abstract
|
- Portugália királyai trónjukat 868-ból származtatják, amikor a portugál nemzet alapítója, Vímara Peres a dél-galiciai grófság élére állt. III. Alfonz asztúriai király (838–910) Vímarának adta a Minho és a Douro folyók közötti területet. Vímara Peres grófságát egy idő múlva annak legnagyobb városáról, Portucaléról, a mai Portóról nevezték el – ez lett az első portugál grófság (Condado de Portucale). 1071-ben (1042–1090), Galicia királya leverte az ellene lázadó grófságot, és magát Galicia és Portugália királyának tette meg. 1072-ben García birtokait Kasztília és León királyságához csatolták. 1093-ban a mórok elleni küzdelem során újra megszerezte a portugál grófi címet. 1139-től a grófok felvették a Portugália királya címet, és ugyan több uralkodói ház is trónra léphetett az ibériai királyságban, mégis kisebb kihagyásokkal 1910-ig fennmaradt ez a cím. (hu)
- Portugália királyai trónjukat 868-ból származtatják, amikor a portugál nemzet alapítója, Vímara Peres a dél-galiciai grófság élére állt. III. Alfonz asztúriai király (838–910) Vímarának adta a Minho és a Douro folyók közötti területet. Vímara Peres grófságát egy idő múlva annak legnagyobb városáról, Portucaléról, a mai Portóról nevezték el – ez lett az első portugál grófság (Condado de Portucale). 1071-ben (1042–1090), Galicia királya leverte az ellene lázadó grófságot, és magát Galicia és Portugália királyának tette meg. 1072-ben García birtokait Kasztília és León királyságához csatolták. 1093-ban a mórok elleni küzdelem során újra megszerezte a portugál grófi címet. 1139-től a grófok felvették a Portugália királya címet, és ugyan több uralkodói ház is trónra léphetett az ibériai királyságban, mégis kisebb kihagyásokkal 1910-ig fennmaradt ez a cím. (hu)
|
