| Property |
Value |
| dbo:MeanOfTransportation/length
| |
| dbo:MeanOfTransportation/width
| |
| dbo:abstract
|
- Az SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia egyik csatahajója volt az első világháború idején. A négy tagból álló Tegetthoff-osztály utolsó egységeként készült el, testvérhajói a Tegetthoff, a Viribus Unitis és a Prinz Eugen voltak. 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád (torpedókkal felszerelt motorcsónak) torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében, mikor a Szent István első bevetésének gyülekezőhelyére tartott. Megépítésére a Ganz-Danubius hajógyár akkoriban Magyarországhoz tartozó Fiumében lévő gyártelepe kapta a megbízást annak fejében, hogy a magyar kormányzat elfogadja a Monarchia 1910–11-es haditengerészeti költségvetését. A hajó ennek megfelelően az osztály egységei közül egyedüliként magyar nevet kapott. Az első magyar király utáni elnevezéséről személyesen maga Ferenc József döntött. Testvérhajóival együtt magas harcértékű, erős hajóként tartották számon, ezek voltak az első olyan szolgálatba állított dreadnought-mintájú csatahajók, melyek fő lövegtornyaiba három löveget helyeztek el. Ugyanakkor számos konstrukciós hibájuk is volt, főként a torpedóvédelem területén. A Szent István építési munkálatai lassan haladtak, amit a világháború kitörése még inkább hátráltatott, és emiatt csak 1915. november 17-én adhatták át a flottának. Szolgálati idejének nagy részét Póla kikötőjében töltötte, és azt csak tüzérségi gyakorlatok idejére hagyta el rövid időre. Egyetlen harci bevetésére 1918. június 9-ének estéjén hajózott ki, mikor testvérhajóival és a flotta nagy részével közösen 11-ére rajtaütést terveztek végrehajtani az otrantói tengerzáron. Az (Regia Marina) két torpedóval felszerelt motorcsónakja (MAS) június 10-én hajnalban azonban Premuda közelében észlelte azt a köteléket, melyben a Szent István és a Tegetthoff hajózott a gyülekezési pont felé. A dalmát partvidék előtt végrehajtott éjszakai bevetésükről éppen visszatérőben lévő MAS-oknak sikerült észrevétlenül a kísérő hajók közé beférkőzniük és torpedóikat kilőniük a csatahajókra, melyek közül a MAS 15 két torpedója a kazántermek magasságában – a torpedóvédelem szempontjából kritikus helyen – eltalálta a Szent Istvánt. A csatahajó közel háromórás küzdelmet folytatott a testébe betörő-beszivárgó vízzel, mely egyre több kazánt tett használhatatlanná, ami miatt a szivattyúk sem üzemelhettek már. Végül a kazántermek közötti válaszfalak átszakadása után a hajó átfordult és elsüllyedt. A tragédiában 89 fő veszítette életét, főként azok, akik a hajó belsejében a vízbetörések elhárításán dolgoztak. A Szent István volt az egyetlen olyan csatahajó az első világháborúban, melynek elvesztését mozgóképen rögzítették. A legnagyobb magyar építésű hajóként is számon tartott csatahajó maradványait 1974-ben találták meg 60-70 méteres mélységben. A horvát kulturális minisztérium a hajóroncsot hadisírrá nyilvánította, és búvárok számára csak engedéllyel merülhető. (hu)
- Az SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia egyik csatahajója volt az első világháború idején. A négy tagból álló Tegetthoff-osztály utolsó egységeként készült el, testvérhajói a Tegetthoff, a Viribus Unitis és a Prinz Eugen voltak. 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád (torpedókkal felszerelt motorcsónak) torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében, mikor a Szent István első bevetésének gyülekezőhelyére tartott. Megépítésére a Ganz-Danubius hajógyár akkoriban Magyarországhoz tartozó Fiumében lévő gyártelepe kapta a megbízást annak fejében, hogy a magyar kormányzat elfogadja a Monarchia 1910–11-es haditengerészeti költségvetését. A hajó ennek megfelelően az osztály egységei közül egyedüliként magyar nevet kapott. Az első magyar király utáni elnevezéséről személyesen maga Ferenc József döntött. Testvérhajóival együtt magas harcértékű, erős hajóként tartották számon, ezek voltak az első olyan szolgálatba állított dreadnought-mintájú csatahajók, melyek fő lövegtornyaiba három löveget helyeztek el. Ugyanakkor számos konstrukciós hibájuk is volt, főként a torpedóvédelem területén. A Szent István építési munkálatai lassan haladtak, amit a világháború kitörése még inkább hátráltatott, és emiatt csak 1915. november 17-én adhatták át a flottának. Szolgálati idejének nagy részét Póla kikötőjében töltötte, és azt csak tüzérségi gyakorlatok idejére hagyta el rövid időre. Egyetlen harci bevetésére 1918. június 9-ének estéjén hajózott ki, mikor testvérhajóival és a flotta nagy részével közösen 11-ére rajtaütést terveztek végrehajtani az otrantói tengerzáron. Az (Regia Marina) két torpedóval felszerelt motorcsónakja (MAS) június 10-én hajnalban azonban Premuda közelében észlelte azt a köteléket, melyben a Szent István és a Tegetthoff hajózott a gyülekezési pont felé. A dalmát partvidék előtt végrehajtott éjszakai bevetésükről éppen visszatérőben lévő MAS-oknak sikerült észrevétlenül a kísérő hajók közé beférkőzniük és torpedóikat kilőniük a csatahajókra, melyek közül a MAS 15 két torpedója a kazántermek magasságában – a torpedóvédelem szempontjából kritikus helyen – eltalálta a Szent Istvánt. A csatahajó közel háromórás küzdelmet folytatott a testébe betörő-beszivárgó vízzel, mely egyre több kazánt tett használhatatlanná, ami miatt a szivattyúk sem üzemelhettek már. Végül a kazántermek közötti válaszfalak átszakadása után a hajó átfordult és elsüllyedt. A tragédiában 89 fő veszítette életét, főként azok, akik a hajó belsejében a vízbetörések elhárításán dolgoztak. A Szent István volt az egyetlen olyan csatahajó az első világháborúban, melynek elvesztését mozgóképen rögzítették. A legnagyobb magyar építésű hajóként is számon tartott csatahajó maradványait 1974-ben találták meg 60-70 méteres mélységben. A horvát kulturális minisztérium a hajóroncsot hadisírrá nyilvánította, és búvárok számára csak engedéllyel merülhető. (hu)
|
| dbo:builder
| |
| dbo:class
| |
| dbo:length
| |
| dbo:militaryUnitSize
|
- 1087-1094 fő
- 31-38 tiszt, 1056 főnyi legénység
|
| dbo:powerType
| |
| dbo:range
| |
| dbo:shipDraft
| |
| dbo:type
| |
| dbo:width
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 70175 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- Magyarország egyetlen, szerencsétlen sorsú dreadnoughtja (hu)
- Magyarország egyetlen, szerencsétlen sorsú dreadnoughtja (hu)
|
| prop-hu:chapter
|
- Austria-Hungary (hu)
- Austria-Hungary (hu)
|
| prop-hu:coauthors
|
- Csepregi Oszkár (hu)
- Csepregi Oszkár (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Őfelsége Szent István nevű hadihajója. (hu)
- Őfelsége Szent István nevű hadihajója. (hu)
|
| prop-hu:editor1First
| |
| prop-hu:editor1Last
|
- Gardiner (hu)
- Gardiner (hu)
|
| prop-hu:editor2First
| |
| prop-hu:editor2Last
| |
| prop-hu:fegyverzet
|
- 5 (xsd:integer)
- 12 (xsd:integer)
- (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Károly (hu)
- Tamás (hu)
- Erwin F. (hu)
- Károly (hu)
- Tamás (hu)
- Erwin F. (hu)
|
| prop-hu:hajtómű
|
- 2 (xsd:integer)
- 4 (xsd:integer)
- 12 (xsd:integer)
|
| prop-hu:hajóosztály
| |
| prop-hu:hajótípus
| |
| prop-hu:hatótávolság
| |
| prop-hu:hossz
|
- 151 m (hu)
- 152,183 m (hu)
- 151 m (hu)
- 152,183 m (hu)
|
| prop-hu:hónap
|
- február (hu)
- február (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 9639329460 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kép
|
- Szent Istvan.jpg (hu)
- Szent Istvan.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A Szent István a Fasana-szorosban (hu)
- A Szent István a Fasana-szorosban (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Balogh (hu)
- Csonkaréti (hu)
- Sieche (hu)
- Balogh (hu)
- Csonkaréti (hu)
- Sieche (hu)
|
| prop-hu:legénység
|
- 31 (xsd:integer)
- 1087 (xsd:integer)
|
| prop-hu:location
|
- Debrecen (hu)
- Annapolis (hu)
- Debrecen (hu)
- Annapolis (hu)
|
| prop-hu:merülés
|
- 8,588 m (hu)
- 8,588 m (hu)
|
| prop-hu:név
|
- SMS Szent István (hu)
- SMS Szent István (hu)
|
| prop-hu:névadó
| |
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:periodika
|
- Haditechnika (hu)
- Haditechnika (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Naval Institute Press (hu)
- General Press (hu)
- Hajja & Fiai Könyvkiadó (hu)
- Naval Institute Press (hu)
- General Press (hu)
- Hajja & Fiai Könyvkiadó (hu)
|
| prop-hu:páncélzat
|
- citadella: 180-200 mm (hu)
- elülső parancsnoki torony: 250-356 mm (hu)
- fedélzet: 30-35-48 mm (hu)
- hátsó parancsnoki torony: 250 mm (hu)
- kazamaták: 100 mm (hu)
- keresztirányú válaszfalak: 120-180 mm (hu)
- lövegtornyok: 60-280 mm (hu)
- torpedóválaszfal: 36 mm (hu)
- övpáncél: 100-150-280 mm (hu)
- citadella: 180-200 mm (hu)
- elülső parancsnoki torony: 250-356 mm (hu)
- fedélzet: 30-35-48 mm (hu)
- hátsó parancsnoki torony: 250 mm (hu)
- kazamaták: 100 mm (hu)
- keresztirányú válaszfalak: 120-180 mm (hu)
- lövegtornyok: 60-280 mm (hu)
- torpedóválaszfal: 36 mm (hu)
- övpáncél: 100-150-280 mm (hu)
|
| prop-hu:ref
| |
| prop-hu:sebesség
| |
| prop-hu:sorsa
| |
| prop-hu:szerző
|
- Erwin F. Sieche (hu)
- Erwin F. Sieche (hu)
|
| prop-hu:szolgálatVége
| |
| prop-hu:szolgálatbaÁllítás
| |
| prop-hu:szélesség
| |
| prop-hu:teljesítmény
| |
| prop-hu:title
|
- Császári és királyi hadihajók (hu)
- Conway's All the World's Fighting Ships: 1906–1921 (hu)
- A Szent István csatahajó és a csatahajók rövid története (hu)
- Császári és királyi hadihajók (hu)
- Conway's All the World's Fighting Ships: 1906–1921 (hu)
- A Szent István csatahajó és a csatahajók rövid története (hu)
|
| prop-hu:tulajdonos
| |
| prop-hu:vízreBocsátás
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1985 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ára
| |
| prop-hu:építésKezdete
| |
| prop-hu:építő
|
- Ganz-Danubius (hu)
- Ganz-Danubius (hu)
|
| prop-hu:év
| |
| prop-hu:üzemanyag
|
- szén és olaj (hu)
- szén és olaj (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- SMS Szent István (hu)
- SMS Szent István (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- (hu)
- SMS Szent István (hu)
- (hu)
- SMS Szent István (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
