| dbo:abstract
|
- 375-ben Flavius I. Valentinianus nyugatrómai császár halála után annak fia, Gratianus került a trónra. Gratianust keresztény hitben nevelték föl, idegenkedett attól, hogy pontifex maximusi tisztséggel ruházzák fel, mivel visszautasította a pogány szokásokat. Rómában a pogány arisztokraták lázadást szítottak a császár ellen, trónkövetelőként Magnus Clemens Maximust jelölve meg. Rómában ez idő tájt járta az alábbi mondás: „Ha Gratianus nem akar pontifex maximus lenni, akkor majd Maximus lesz a pontifex.” A lázadás közvetlen kiváltó oka volt, hogy Gratianus eltávolította a szenátus épületéből Victoria istennő szobrát, mint pogány jelképet. A lázadást leverte Gratianus, de az igény egy régi, pogány istenekben hívő vezető iránt megmaradt. Britannia tartományba menekült , ahol átvéve a légiók feletti uralmat újból támadást intézett Gratianus ellen, aki Galliában tartózkodott. Lyon térségében Magnus Maximus csapatai utolérték a menekülő Gratianust és végeztek vele (383). I. Theodosius keletrómai császár megbékélt a kialakult helyzettel és uralkodótársául fogadta Magnus Maximust. Itáliában II. Valentinianus, Gratianus öccse vette át a hatalmat. Gallia ura, Magnus Maximus 388-ban átkelt az Alpokon és Milánó ellen vonult, mire Valentinianus Theodosiustól kért segítséget. Teodosius megígérte segítségét, azzal a feltétellel, hogy Valentinianus az ariánus kereszténység helyet a katolikus kereszténységét ismeri el. (hu)
- 375-ben Flavius I. Valentinianus nyugatrómai császár halála után annak fia, Gratianus került a trónra. Gratianust keresztény hitben nevelték föl, idegenkedett attól, hogy pontifex maximusi tisztséggel ruházzák fel, mivel visszautasította a pogány szokásokat. Rómában a pogány arisztokraták lázadást szítottak a császár ellen, trónkövetelőként Magnus Clemens Maximust jelölve meg. Rómában ez idő tájt járta az alábbi mondás: „Ha Gratianus nem akar pontifex maximus lenni, akkor majd Maximus lesz a pontifex.” A lázadás közvetlen kiváltó oka volt, hogy Gratianus eltávolította a szenátus épületéből Victoria istennő szobrát, mint pogány jelképet. A lázadást leverte Gratianus, de az igény egy régi, pogány istenekben hívő vezető iránt megmaradt. Britannia tartományba menekült , ahol átvéve a légiók feletti uralmat újból támadást intézett Gratianus ellen, aki Galliában tartózkodott. Lyon térségében Magnus Maximus csapatai utolérték a menekülő Gratianust és végeztek vele (383). I. Theodosius keletrómai császár megbékélt a kialakult helyzettel és uralkodótársául fogadta Magnus Maximust. Itáliában II. Valentinianus, Gratianus öccse vette át a hatalmat. Gallia ura, Magnus Maximus 388-ban átkelt az Alpokon és Milánó ellen vonult, mire Valentinianus Theodosiustól kért segítséget. Teodosius megígérte segítségét, azzal a feltétellel, hogy Valentinianus az ariánus kereszténység helyet a katolikus kereszténységét ismeri el. (hu)
|
