| dbo:abstract
|
- Schenk Jakab (más néven Vönöczky-Schenk Jakab) (Óverbász, 1876. június 2. – Kőszeg, 1945. február 22.) zoológus, ornitológus, természetvédő. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdte, és 1899-ben Budapesten fejezte be. Eredetileg matematikusnak készült, Herman Ottó ösztönzésére kezdett ornitológiával foglalkozni. 1898-tól dolgozott a Magyar Ornithológiai Központban, amelynek 1933-tól főigazgatója volt. 1905-től az Aquila című folyóirat szerkesztőjeként is működött. A költöző madarak vonulását tanulmányozta. 1908-ban ő vezette be Magyarországon először (és az egész világon harmadikként) a költöző madarak gyűrűzéssel történő egyedi jelölését. 1917-től folytatott küzdelmével megmentette a nagy kócsagot a kipusztulástól (Kis-Balaton).Idős korában a magyar solymászat története foglalkoztatta. A kőszegi városi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007-ben „A” kategóriában a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította. (hu)
- Schenk Jakab (más néven Vönöczky-Schenk Jakab) (Óverbász, 1876. június 2. – Kőszeg, 1945. február 22.) zoológus, ornitológus, természetvédő. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdte, és 1899-ben Budapesten fejezte be. Eredetileg matematikusnak készült, Herman Ottó ösztönzésére kezdett ornitológiával foglalkozni. 1898-tól dolgozott a Magyar Ornithológiai Központban, amelynek 1933-tól főigazgatója volt. 1905-től az Aquila című folyóirat szerkesztőjeként is működött. A költöző madarak vonulását tanulmányozta. 1908-ban ő vezette be Magyarországon először (és az egész világon harmadikként) a költöző madarak gyűrűzéssel történő egyedi jelölését. 1917-től folytatott küzdelmével megmentette a nagy kócsagot a kipusztulástól (Kis-Balaton).Idős korában a magyar solymászat története foglalkoztatta. A kőszegi városi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007-ben „A” kategóriában a Nemzeti sírkert részévé nyilvánította. (hu)
|
