| dbo:abstract
|
- A sindarin (angolul: Sindarin) egy J.R.R. Tolkien angol író, filológus, nyelvész által kidolgozott mesterséges nyelv. A tolkieni mitológiában a legáltalánosabban beszélt tünde nyelv a harmadkori Középföldén. Az elsőkorban a Beleriandban maradt szindák nyelve volt (a telerek leszármazottai, akik a tündék Nagy Vándorlása során elhagyták Középföldét). Mikor a noldák visszatértek Középföldére, átvették a sindarin nyelvet (bár továbbra is úgy tartották, hogy az eredeti anyanyelvük, a quenya sokkal szebb). A sindarin és a quenya közös tőről fakad (a két nyelvben sok hasonló szó is található), valószínűsíthetően mindkettő a korábbi közös telerinből ered. Bár az Amanban beszélt telerin nem nagyon tért el a quenyától, a sindarin jelentősen eltávolodott. Sokkal változékonyabb mint az ősnyelv, és számos regionális „dialektusa” volt. A Doriathban beszélt változata, a Doriathrin volt a legnemesebb közülük. A noldák eredeti nyelve, a quenya egyfajta „tünde latinná” vált, amelyet ünnepélyes alkalmakkor, vagy például a költészetben használtak. A hanyatlás előtt a Númenori emberek többsége is beszélte a sindarint, amelyet később Gondorban is ismertek (főleg a tanultak). A Gyűrűk Urában Tolkien egyszerűen „the Elven-tongue” (a tündék beszéde) néven hivatkozik a sindarinra. Tolkien eredeti elképzelése szerint azt a nyelvet, amelyből a sindarin kifejlődött, a noldák beszélték (a tündék második klánja), de később úgy döntött, hogy a szindák nyelve volt. Ez az oka annak, hogy a régebbi műveiben még noldorinnak hívták a nyelvet, mint például az Etymologiesban. Mikor a noldorinból sindarin lett, ezzel együtt átvette az (eredetileg vele kapcsolatban nem levő) ilkorin nyelv néhány sajátosságát. A noldorin/sindarin nyelv grammatikailag és fonológiailag leginkább a walesi nyelvvel rokon, amelyből Tolkien a hangzását és nyelvtana egy részét kölcsönözte (Tolkiennek – a quenya után – a walesi volt az egyik kedvenc nyelve). A sindarinra ezenkívül valószínűleg hatással voltak a germán nyelvek, mivel Tolkien az óangol, óészaki és gót nyelvek mestere is volt. A sindarin agglutináló és izoláló jellegű nyelv, gyakoriak benne a magán- és mássalhangzóváltások, amelyek a kelta nyelvekre (főleg a bretonra) jellemzőek. Nyelvtana a quenya nyelvhez képest kevésbé kidolgozott, szókincse jelenleg körülbelül 2500 szó. Lejegyzésére a noldák Középföldére való visszatérte előtt eredetileg a rúnákat használták, később általában a Tengwar ábécét. (hu)
- A sindarin (angolul: Sindarin) egy J.R.R. Tolkien angol író, filológus, nyelvész által kidolgozott mesterséges nyelv. A tolkieni mitológiában a legáltalánosabban beszélt tünde nyelv a harmadkori Középföldén. Az elsőkorban a Beleriandban maradt szindák nyelve volt (a telerek leszármazottai, akik a tündék Nagy Vándorlása során elhagyták Középföldét). Mikor a noldák visszatértek Középföldére, átvették a sindarin nyelvet (bár továbbra is úgy tartották, hogy az eredeti anyanyelvük, a quenya sokkal szebb). A sindarin és a quenya közös tőről fakad (a két nyelvben sok hasonló szó is található), valószínűsíthetően mindkettő a korábbi közös telerinből ered. Bár az Amanban beszélt telerin nem nagyon tért el a quenyától, a sindarin jelentősen eltávolodott. Sokkal változékonyabb mint az ősnyelv, és számos regionális „dialektusa” volt. A Doriathban beszélt változata, a Doriathrin volt a legnemesebb közülük. A noldák eredeti nyelve, a quenya egyfajta „tünde latinná” vált, amelyet ünnepélyes alkalmakkor, vagy például a költészetben használtak. A hanyatlás előtt a Númenori emberek többsége is beszélte a sindarint, amelyet később Gondorban is ismertek (főleg a tanultak). A Gyűrűk Urában Tolkien egyszerűen „the Elven-tongue” (a tündék beszéde) néven hivatkozik a sindarinra. Tolkien eredeti elképzelése szerint azt a nyelvet, amelyből a sindarin kifejlődött, a noldák beszélték (a tündék második klánja), de később úgy döntött, hogy a szindák nyelve volt. Ez az oka annak, hogy a régebbi műveiben még noldorinnak hívták a nyelvet, mint például az Etymologiesban. Mikor a noldorinból sindarin lett, ezzel együtt átvette az (eredetileg vele kapcsolatban nem levő) ilkorin nyelv néhány sajátosságát. A noldorin/sindarin nyelv grammatikailag és fonológiailag leginkább a walesi nyelvvel rokon, amelyből Tolkien a hangzását és nyelvtana egy részét kölcsönözte (Tolkiennek – a quenya után – a walesi volt az egyik kedvenc nyelve). A sindarinra ezenkívül valószínűleg hatással voltak a germán nyelvek, mivel Tolkien az óangol, óészaki és gót nyelvek mestere is volt. A sindarin agglutináló és izoláló jellegű nyelv, gyakoriak benne a magán- és mássalhangzóváltások, amelyek a kelta nyelvekre (főleg a bretonra) jellemzőek. Nyelvtana a quenya nyelvhez képest kevésbé kidolgozott, szókincse jelenleg körülbelül 2500 szó. Lejegyzésére a noldák Középföldére való visszatérte előtt eredetileg a rúnákat használták, később általában a Tengwar ábécét. (hu)
|
